136 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] korig, ha a gyermek beteg, és emiatt a szülő hosszabb ideig jogosult GYES-re. Ez egy olyan egyértelmű szabály, amelytől kizárólag kollektív szerződés térhet el, és az is csak a munkavállaló javára, például a gyermek életkorának emelésével.Annak természetesen nincs akadálya, hogy a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel megszüntesse a munkaviszonyt. Ebben az esetben a munkavállaló részére a szabadságmegváltást kell kifizetni, illetve az esetleges elmaradt járandóságait. Az Mt. 115. §-a (2) bekezdésének c) és d) pontjai alapján munkában töltött időnek minősül, és így szabadságra jogosít a szülési szabadság[…]

Részlet a válaszából: […] hogy pontosan mit is jelent. Az első feltétel, hogy a szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket.A felváltva gondozás azt jelenti, hogy a szülők megegyeznek abban, hogy a gyermek meghatározott ideig az egyik, meghatározott ideig pedig a másik szülő háztartásában él, tehát időszakonként vagy az anya, vagy az apa gondoskodik róla.A bíróság által megállapított közös szülői felügyelet nem elegendő, hiszen az csak annyit jelent, hogy a szülők közösen döntenek a gyermeket érintő legfontosabb kérdésekben, mint például a névválasztás vagy az iskola megválasztása (Ptk. 4:175. §). A közös szülői felügyeleti jog tehát mindenképpen az alapja a felváltva gondozásnak, ez azonban egy tágabb fogalom.A családi kedvezmény érvényesítéséhez semmiképpen sem elegendő az, hogy az apa gyermektartást fizet, illetve hozzájárul a gyermekekkel kapcsolatos kiadásokhoz, és még az sem, hogy időnként ténylegesen is gondoskodik a gyermekről.Felváltva gondozás esetén ugyanis a gyermekek után akkor érvényesíthet mindkét szülő családi kedvezményt, ha a kormányhivatal felé közösen nyilatkoztak, és a családi pótlékra határozat alapján 50-50 százalékban mindkét szülő jogosult.[…]

Részlet a válaszából: […] biztos, hogy jogosít az ellátásra, meg kell felelni az egyéb feltételeknek is. Korhatár előtti ellátásra ugyanis csak az a személy lehet jogosult, aki – legkésőbb 2014. december 31-éig szerzett korkedvezményt a korkedvezményes munkakörben történt munkavégzése alapján, és rendelkezik legalább 15 év szolgálati idővel, – vagy a 150/1991. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint a bányásznyugdíjra való jogosultságot megszerezte, vagy – 2011. december 31-éig az 5/1992. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett. Korkedvezmény alapján az a személy jogosult korhatár előtti ellátás megállapítására, aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzett, és ez alapján legalább kétévi korkedvezményre jogosult. A korkedvezmény mértéke a 2011. december 31-én hatályos szabályok alapján kerül az alábbiak szerint meghatározásra. Az öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül – az a férfi, aki legalább tíz, és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben dolgozott, – az, aki 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben legalább hat éven át dolgozott. A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb ötévi, nők esetében négyévi, a 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. A 100 kPa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napja ötven nappal számítható hozzá a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben eltöltött időhöz. Ahogyan fentebb már írtuk, a korkedvezményre jogosító időszak csak 2015. január 1. előtti lehet. Korkedvezményre a 2006. december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök, munkahelyek jogosítanak azzal, hogy a munkaköri jegyzékben szereplő, menetrendszerű tömegközlekedésben, személyszállításban járművezetői munkakörben 2008. május 1-jétől végzett munka a jármű típusától függetlenül korkedvezményre jogosít. A 23/1991. Korm. rendelet 2012. január 1-jét megelőzően hatályos szabályai szerint korkedvezményre jogosultságot szerzett bányász is jogosult lehet korhatár előtti ellátásra, azzal az eltéréssel, hogy egy év korkedvezményre – az egyéb feltételek teljesítése esetén – a bányász akkor is jogosult, ha a korkedvezményre jogosító munkakörben csak három évet töltött el. A korhatár előtti ellátást a kérelmező lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként eljáró kormányhivataltól, az "Öregségi nyugdíj, nők kedvezményes nyugdíja, rögzített nyugdíj, korhatár előtti ellátás, táncművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék iránti igény" nyomtatványon kell igényelni. A korhatár előtti ellátás iránti igényt személyesen,[…]

Részlet a válaszából: […] lehetne elismerni a megállapodással szerzett szolgálati időt, ha a megállapodás időtartama alatt a jogosult dolgozott.A jogosultsági időnek minősülő biztosítási időket a nyugdíjjogszabályok tételesen felsorolják.Nem található a felsorolásban a munkanélküli-ellátás folyósításának időtartama, vagy az egyébként szolgálati időként elismerhető tanulmányi idő sem, ideértve az egészségügyi szakiskolai képzés, ipari tanulóként eltöltött idő (kivéve nyári gyakorlat) időtartamát is. Ugyancsak nem jogosultsági idő a passzív, vagyis a biztosítási jogviszony megszűnését követően folyósított táppénz időtartama, vagy az ápolási díj folyósításának az időtartama sem, ha az ápolási díjra jogosult nem gyermek gondozását, ápolását végezte.Jogosultsági időnek kizárólag a keresőtevékenységgel, vagy azzal egy tekintet alá eső biztosítási jogviszonnyal, vagy a terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő minősül.Ahhoz, hogy nők számára a kedvezményes öregségi nyugdíj megállapítható legyen, a negyven év jogosultsági időből a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időnek el kell érnie a harminckét évet, olyan nő esetében pedig, akinek gyermekek otthongondozási[…]

Részlet a válaszából: […] értelmében, ha a biztosított a táppénzre való jogosultság időtartamát kimerítette, az orvos a keresőképtelenségét "L" kóddal lezárja, és a lezárás tényét a beteg egészségügyi dokumentációjában rögzíti. A továbbra is fennálló, folyamatos keresőképtelenség esetén a biztosított kérésére kiadja a 6. számú melléklet szerinti igazolást.A munkáltató felé tehát a keresőképtelenség igazolása megtörténik, ez alapján a munkavállaló továbbra is mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól, a biztosítási jogviszonya azonban a táppénzjogosultság lejárta után megváltozik.A Tbj-tv. 16. §-a értelmében szünetel a biztosítás – többek között – a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt. A táppénz folyósítása alatt tehát a biztosítási jogviszony folyamatos, a folyósítás megszűnése után azonban a biztosítás szünetel. A szünetelés tényét a munkáltatónak be kell jelentenie a 'T1041-es nyomtatványon, a szünetelés időszakára pedig a magánszemélynek egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege 2023-ban havi 9600 forint (napi 320 forint). A Tbj-tv.[…]

Részlet a válaszából: […] éri keresetveszteség, nem jogosult táppénzre.Jogosultsága esetén azonban meg kell állapítani részére az ellátást. Az Eb-tv. 48. §-a pontosan meghatározza, hogy a táppénz alapjának megállapítása során mely időszak jövedelmeit kell figyelembe venni. Ez függ a fennálló biztosítási jogviszony hosszától, a folyamatos biztosítási időtől stb.Az Eb-tv. pontosan meghatározza azt is, hogy az ellátások alapjának megállapítása során mi minősül jövedelemnek. Az 5/c. § a) pontja értelmében jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakra adóelőleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallott, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelem.Abban az esetben tehát, ha a kiküldött munkavállalónak fizetett díjazás után az adókötelezettség teljesítése a magyar jogszabályok alapján Magyarországon történik, a társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelem táppénzalap lesz, bármilyen címen – pl. napidíjként – történik annak kifizetése.A kérdéssel kapcsolatban felhívjuk a figyelmet a Tbj-tv. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt rendelkezésre, amely szerint, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adóztatást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, akkor a járulékalapot képező jövedelema) az alapbér (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára a Központi Statisztikai Hivatal által a teljes munkaidőben alkalmazásban[…]

Részlet a válaszából: […] vállalkozó ugyanis a Tbj-tv. 6. §-a (1) bekezdésének e) pontja értelmében biztosított. A biztosított társas vállalkozó közterheinek alapja elsődlegesen a részére kiosztott személyijövedelemadó-köteles jövedelem, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó tekintetében van azonban egy minimumösszeg, amit akkor is meg kell fizetni, ha a társas vállalkozó egyáltalán nem kap jövedelmet, vagy ha kap, akkor az nagyon alacsony összegű. A társadalombiztosítási járulék esetén ez a minimumalap a minimálbér, a szociális hozzájárulási adónál pedig a minimálbér 112,5 százaléka.A NAV állásfoglalása alapján az ügyvezetés esetében nem várható el végzettség, így 2023-ban az egyszemélyes kft. megbízási jogviszonyban álló ügyvezetője után havonta legalább 232.000 forint alapján kell megfizetni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, és 261.000 forint alapján a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Minimálbéren minden esetben a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért kell érteni, ezért ha év közben változik a minimálbér, akkor változik a fizetendő közterhek alapja is. A főfoglalkozású társas vállalkozói státusz kizárja a kisadózás alkalmazását az egyéni vállalkozásban, tekintettel arra, hogy kisadózó csak főfoglalkozású vállalkozó lehet.A társaság a közterhek minimalizálása érdekében viszont elgondolkodhat az ügyvezető munkaviszonyban történő foglalkoztatásán. Ez történhet részmunkaidős foglalkoztatás (akár heti néhány óra) keretében is, ami életszerű, hiszen az ügyvezetés – feltehetően – nem igényel teljes foglalkoztatást. Ebben az esetben az Mt. szabályai alapján kötelező a munkabérfizetés, amelynek összege legalább a minimálbér részmunkaidővel arányos[…]

Részlet a válaszából: […] érdekében a jogalkotó az adós rendelkezésében tart vagy hagy.A levonásmentes munkabérrész összegében és megállapításában 2023. január 1. napjával lényeges változás következett be. A 2010. évtől változatlan formában az öregségi nyugdíjminimum összegével megegyező 28.500 forintot a jogalkotó a 2022. évi LV. tv. hatálybalépésével már nem az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegében, hanem 60.000 forint alatti jövedelemben határozta meg.A levonásmentes munkabért a letiltást foganatosító munkáltató a Vht. 61. §-ának (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásával számítja ki. A jogszabály szerint a végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.Kategorikusnak ható elnevezése ellenére a jogalkotó kivételszabályozást rendelt az érintett fogalomhoz, és arról is rendelkezett, hogy meghatározott követelések beszedése esetében a levonásmentes munkabér is letiltás alapját képezi. Gyermektartásdíj és szüléssel járó költségek végrehajtása esetében az említett mentesség nem áll fenn.Mindez szinkronitást mutat a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, természetes személyt megillető pénzösszeg végrehajtásának szabályrendszerével, mert a pénzintézetnél kezelt pénzösszegnek mentes a végrehajtás alól az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer forintot.Ha a végrehajtás gyermektartásdíj vagy szüléssel járó költség behajtására folyik, ennek az összegnek az 50 százaléka is végrehajtás alá vonható.Korlátozott a mentesség abban az esetben is, ha az adós más további foglalkoztatótól is részesül jövedelemben. További jövedelmek kifizetése során is kizárólag annál a jövedelemnél képezhető meg a levonás alól mentesített jövedelemösszeg, mely adósi munkabért (jövedelmet) a végrehajtásra jogosult elsőként tiltott le. Több jogcímű, illetve adott havi számfejtési időszakon belüli időtartamban juttatott több kifizetési jogcímet a mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.Munkát végző fogvatartottak tekintetében a kérdéssel érintett szabályozás úgy érvényesül, hogy a fogvatartott keresményéből a dolgozó elítélt tartására fordított[…]

Részlet a válaszából: […] bányászjáradék, illetve táncművészeti életjáradék folyósítása, ha az ellátott a közszférában szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve köznevelési vagy szakképző intézményben dolgozik. Amennyiben az előbb jelzett foglalkoztatóknál a jogviszony 2022. augusztus 31. napját követően jön létre, vagy az ellátást 2022. augusztus 31. napját követő kezdő időponttól állapítják meg, akkor az ellátás folyósítása a jogviszony létesítését, vagy az ellátás megállapításának időpontját követő 12. hónap utolsó napjáig nem szüneteltethető.A megjelölt foglalkoztatói körökön kívüli munkavégzés esetén az öregségi nyugdíj folyósítását abban az esetben kell szüneteltetni, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról[…]

Részlet a válaszából: […] öregségi nyugdíjkorhatárát, a nyugdíjfolyósító szerv azt automatikusan öregségi nyugdíjként folyósítja tovább. Amit még a korhatár előtti ellátással kapcsolatban érdemes kiemelni, hogy az ellátás mellett lehet munkát vállalni, de csak korlátozott összegben, és a munkavégzés alapján az ellátás összege újra számítható. Ahhoz, hogy a korhatár előtti ellátást és a munkabért is megkapja az ellátott, az ellátás mellett vállalt biztosítással járó munkából származó jövedelemnek nem szabad meghaladnia a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát. Ez az úgynevezett éves keretösszeg, ami 2023-ban 4.176.000 forint. Amennyiben az ellátott jövedelme meghaladja a jelzett összeget, a korhatár előtti ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül. A korhatár előtti ellátás folyósítását a jövedelemhatár elérése után – az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától egészen a tárgyév december 31-éig – a nyugdíjfolyósító szerv minden évben hivatalból szünetelteti, majd az adott évet követő év januárjától az ellátást, illetve a járandóságot továbbfolyósítja mindaddig, amíg az ellátott jövedelme újból el nem éri az adott évre meghatározott keretösszeget. Munkavállalás esetén a korhatár előtti ellátás folyósítása abban az esetben is szünetel, ha az ellátott a közszférában helyezkedik el. Ebben az esetben nem számít a jövedelem nagysága, a korhatár előtti ellátás folyósítását a közszférában létesített jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell. Melyek ezek a jogviszonyok? A közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, köztisztviselői vagy közszolgálati ügykezelői közszolgálati jogviszony, bírói szolgálati viszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszony, ügyészségi szolgálati viszony, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszony vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszony. A korhatár előtti ellátás újraszámításáról, pontosabban ismételt megállapításáról akkor lehet beszélni, ha az ellátásban részesülő a folyósítás időtartama alatt legalább 365 nap szolgálati időt szerzett. Az ismételt megállapítás során a korhatár előtti ellátásban részesülő személynek – az öregségi nyugdíjkorhatára betöltésétől – járó öregségi nyugdíj összegét a társadalombiztosítási nyugdíjszabályok szerint ismételten megállapítják, figyelembe véve az 1988. január 1-jétől az ismételt nyugdíj megállapításáig szerzett összes jövedelmet, ideértve a korhatár előtti ellátás vagy a szolgálati járandóság időtartama alatt szerzett jövedelmet is. Az ismételten megállapított öregségi nyugdíj csak abban az esetben kerülhet folyósításra, ha annak összege magasabb, mint az öregségi nyugdíjkorhatár[…]