Találati lista:
1. cikk / 141 Alapbér
Kérdés: Megfelel a jogszabálynak, ha a munkavállaló szerződés szerinti bruttó alapbére nem éri el a kötelező minimálbért, azaz 2026-ban a havi 322.800 forintot, de a különböző pótlékokkal igen, és meg is haladja azt?
2. cikk / 141 Többes jogviszonyú átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul egy heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkező átalányadózó egyéni vállalkozó járulék- és adófizetési kötelezettsége?
3. cikk / 141 Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén
Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
4. cikk / 141 A GYES utáni visszatérés szabályai
Kérdés: Milyen kötelességei és jogai vannak a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a GYED-, illetve GYES-ellátásról történő visszatérés esetén?
5. cikk / 141 Doktoranduszképzésen tanuló gyermek figyelembevétele a családi pótlék összegénél
Kérdés: Beszámítható továbbra is a családi pótlék összegének számítása során a legidősebb gyermek, aki osztatlan képzésű gyógyszerészdiplomáját 2024. júniusban kapta meg, majd felvették nappali tagozatos doktorandusznak, amely ugyanannak a képzésnek a folytatása?
6. cikk / 141 Ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai
Kérdés: Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg az ösztöndíjas foglalkoztatásra?
7. cikk / 141 Kft. tagjainak biztosítása
Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
8. cikk / 141 Magyar munkavállaló távmunkavégzése külföldről
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik egy magyar székhelyű cégnek, amely távmunkában szeretne foglalkoztatni egy magyar állampolgárt, aki a munkavégzési kötelezettségének nagy részét Romániában teljesítené? A munkavállaló magyar lakcímmel nem rendelkezik, és a magyar cégnek sincs telephelye vagy bármilyen más érdekeltsége Romániában. Hol keletkezik az adó- és járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen igazolásokat kell beszereznie a munkáltatónak a foglalkoztatásra vonatkozóan? A munkáltató annyit kiderített, hogy a 355/2007. Korm. rendelet 6. §-a értelmében bejelentést kell tennie a román hatóságoknál. A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell eljárnia a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségek teljesítése során?
9. cikk / 141 Munkavállaló bejelentése
Kérdés: Bejelenthető a 'T1041-es nyomtatványon kőművesként 7511 FEOR-számmal az a munkavállaló, aki nem rendelkezik kőműves szakképesítéssel, de nagy gyakorlata van ezen a területen? Milyen jogszabály rendelkezik erről a kérdésről?
10. cikk / 141 Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximumösszegére és a kereseti korlátra
Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
