Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] Mivel a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok alapesetben az érintett személyek munkavégzéséhez kötődnek, nem lehet kétséges, hogy a munkában nem töltött idők különös jelentőséggel bírnak a szabályozásban. Ezt tükrözi a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint az éves járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:

Időarányos betegszabadság

Kérdés: Terheli-e betegszabadság-fizetési kötelezettség a munkáltatót, ha a munkavállaló 2002. 12. 09-től áll munkaviszonyban, és 12. 16-tól keresőképtelenné válik? Az előző jogviszonyában, mely 06. 24-től 09. 03-ig állt fenn, már igénybe vett 7 napot.
Részlet a válaszából: […] A betegszabadság jogintézményét az Mt. szabályozza. "137. § (1) A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére – ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget – naptári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címke:

Szabadságmegváltás a GYED folyósítása alatt

Kérdés: Befolyásolja-e a GYED folyósítását az a tény, hogy a munkáltató erre az időszakra kifizette a szabadság ellenértékét?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (2) bekezdése értelmében "A munkaviszony szünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;b) a szülési szabadság tartamára;c) a tizennégy éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címkék:  

Tanulmányi szabadság

Kérdés: Adható-e tanulmányi szabadság annak a közalkalmazottnak, akivel nem kötöttek tanulmányi szerződést?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 54. §-a alapján a munkavállaló továbbtanulása esetén az Mt. 115-116. §-ait kell alkalmazni.Az iskolarendszerű képzésben részt vevő munkavállaló részére a munkáltató köteles a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani. Ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 11.
Kapcsolódó címke:

Szabadságmegváltás

Kérdés: Melyek a szabadságmegváltás szabályai a munkaviszony megszűnésekor? Egy hónapos munkaviszony után jár-e az egy hónapra jutó szabadságmegváltás a kilépő dolgozónak? Meddig van állományban a dolgozó?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 136. § (1) bekezdése értelmében a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor, illetőleg sorkatonai vagy polgári szolgálatra történő behívásakor, ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben kell megváltani. Egyéb esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.
Kapcsolódó címke:

Táppénz irányadó időszaka

Kérdés: A dolgozó ugyanazon vállalatnál szakmunkástanuló volt 2002. június 30-ig, 2 évig havi 5000 forint ösztöndíjat kapott. Július 1-jétől teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló. Mi az irányadó időszak a 2002. november hónapban 10 napig tartó betegsége esetén?
Részlet a válaszából: […] A kérdező – feltehetően – a táppénzszámítás szabályaira gondol az irányadó időszak említésével. A keresőképtelenség első 15 napjára, munkaviszony esetében, a betegszabadságra vonatkozó szabályok alapján a távolléti díj 80 százaléka illeti meg a dolgozót....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.
Kapcsolódó címkék:  

Folyamatos munkarendben dolgozók munkabére

Kérdés: A szombat, vasárnap is dolgozó kereskedelmi munkavállalóknak milyen pótlékok járnak, mi a szabadság kiadásának rendje?
Részlet a válaszából: […] A heti pihenőidőre és a vasárnapi munkavégzésre, valamint annak díjazására vonatkozó szabályok 2002. szeptember 1-jétől jelentősen módosultak. Általános szabály, hogy a munkavállalónak heti két pihenőnap jár, amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie. E szabály betartása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.
Kapcsolódó címkék:  

Az apa munkaidő-kedvezménye

Kérdés: Mikortól hatályos az a rendelet, mely szerint a férj 5 munkanapot otthon maradhat a családjával a gyermekének születése után? Ezekkel a napokkal meghosszabbodik-e a szabadság időtartama, illetőleg erre az időre átlagkereset vagy távolléti díj jár-e az apának?
Részlet a válaszából: […] A családi harmónia elősegítése és a gyermekvállalási kedv fokozása érdekében szociálpolitikai elemmel gazdagodott az Mt., melyet a jogalkotó egy új paragrafus – 138/A. § – beiktatásával teremtett meg. Ez az intézkedés kifejezetten arra ösztönzi az apákat, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.
Kapcsolódó címkék:  

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] 2003. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
Kapcsolódó címke:
1
…
36
37
38