A betegszabadságra vonatkozó szabályok változásai

Kérdés: Változtak-e a betegszabadság kiszámításával kapcsolatos szabályok 2001. november után? Mi a számítás alapja?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságra vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 137. §-a szabályozza. A betegszabadság idejére a munkavállalónak a távolléti díja nyolcvan százaléka jár. Ettől csak a munkavállaló javára lehet eltérni. A távolléti díj számítási szabályait a törvény 151/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.
Kapcsolódó címke:

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A munkavállaló a balesetet megelőző hónapban műszakpótlékban részesült. Fizetett szabadságon is volt, mely időtartamra távolléti díjban részesült. Mi számít rendszeres és nem rendszeres jövedelemnek? Hogyan történik a baleseti táppénz összegének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénzre való jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző naptári hónapban végzett munkáért, tevékenységért kifizetett egészségbiztosításijárulék-alapot képező jövedelem naptári napi összegével. A baleseti táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Foglalkoztatói teendők szülés esetén

Kérdés: Mikor, mi a teendője annak a kifizetőhellyel nem rendelkező foglalkoztatónak, akinek munkavállalója gyermeket vár? Hogyan kell megállapítani a szülési szabadságot, mit, mikor és hogyan kell jelenteni az APEH-nak, illetve a társadalombiztosítási szerveknek? Hogyan és milyen jövedelem alapján kell megállapítani az ellátás igénybevétele miatt elmaradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A szülni készülő biztosított foglalkoztatójának sokrétű feladatai vannak mind a kifizetőhelyi, mind a nem kifizetőhelyi munkáltató esetében. Az első anyasági ellátás a terhességi-gyermekágyi segély, amit a biztosított nő a szülés várható időpontja előtt 28 nappal vehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címkék:  

Munkanapok számítása

Kérdés: Az egy napra jutó távolléti díj számításánál a tárgyhó munkanapjainak számát kell figyelembe venni [Mt. 151/A § (5) bekezdés a) pont]. A munkanapok számának megállapításánál a tárgyhóban lévő munkaszüneti napot is be kell-e számítani?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 151/A § (5) bekezdés a) pontja értelmében havi időbér esetén az egy napra jutó távolléti díj: az egy hónapra megállapított távolléti díj és a tárgyhó munkanapjai számának hányadosa.Az Mt. 150/A § (6) bekezdése értelmében nem kell alkalmazni az (5)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.
Kapcsolódó címke:

Betegszabadság a GYED ideje alatt

Kérdés: A gyermekgondozási díjban részesülő anya ismételt terhessége miatt a gyermekgondozási díj folyósítását megszakítva 2002-ben táppénzt vett igénybe, 2003-ban szül. Jogosult-e a dolgozó betegszabadságra? Mi lesz a táppénz, illetve a terhességi-gyermekágyi segély összegének az alapja?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a levélíró nem közölte az ellátások folyósításának időtartamait, ezért kérdésére csak általánosságban válaszolhatunk.A keresőképtelenség napjától járó táppénz folyósításának időtartamát befolyásolja a dogozó betegszabadságra való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
Kapcsolódó címke:

Teljes munkaidőre járó munkabér

Kérdés: Egy munkavállaló munkaszerződésben meghatározott munkaideje heti 40 óra, munkabére havi 50 000 forint. Megkaphatja-e a teljes hónapra járó munkabérét, ha a 22 munkanapos hónapban csak 108 órát dolgozott?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót – eltérő megállapodás hiányában – a munkaszerződésben megállapított személyi alapbérnek megfelelő munkabér illeti meg.Személyi alapbérként, illetve teljesítménybérként a meghatározott feltételeknek megfelelően – legalább – a kötelező legkisebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
Kapcsolódó címkék:  

Betegszabadságra járó távolléti díj egyéni járulékai

Kérdés: Munkaviszonyban álló dolgozó betegszabadsága idejére járó távolléti díj 80 százaléka után milyen egyéni járulékot kell levonnia a munkáltatónak? Alapja-e ez is a 3 százalékos egészségbiztosítási járuléknak?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban álló dolgozót a betegsége miatti keresőképtelensége idejére évi 15 munkanap betegszabadság illeti meg, melyre távolléti díjának 80 százaléka jár [Mt. 137. § (1) és (3) bekezdései]. Az Szja-tv. 24. § (1) bekezdésének előírása alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas munkavállaló betegszabadsága

Kérdés: Megilleti-e a betegszabadság azt a munkavállalót, aki saját jogú öregségi nyugdíjas, és megbetegedett?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadság jogintézményével a Társadalombiztosítási Levelek 11. számának 172. kérdése részletesen foglalkozik.A nyugdíjas munkavállalónak ugyanolyan feltételekkel jár a betegszabadság, illetőleg az erre az időszakra járó távolléti díj, mint a nyugellátásban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címkék:  

Fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó rendszeresen, havonta 20 napot fizetés nélküli szabadságon van, közben 4-6 napot dolgozik. Lehet-e ennek valamilyen következménye, és ha igen, akkor mi? Nyugdíj szempontjából megmarad-e a jogfolytonosság?
Részlet a válaszából: […] Mivel a társadalombiztosítás ellátásaival kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok alapesetben az érintett személyek munkavégzéséhez kötődnek, nem lehet kétséges, hogy a munkában nem töltött idők különös jelentőséggel bírnak a szabályozásban. Ezt tükrözi a Tbj-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. szerint az éves járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől, év közben kezdődő jogviszony esetében a biztosítással járó jogviszony kezdete napjától az adott év december 31. napjáig kell számítani. Az évi összeghatár számításánál figyelmen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:
1
35
36
37
38