Találati lista:
41. cikk / 976 Egyéni vállalkozó közterhei nappali tagozatos egyetemi tanulmányok szünetelése alatt
Kérdés: Hogyan kell eljárni egy átalányadózó egyéni vállalkozó esetében, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatói státuszára tekintettel mentesül a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alól, de most a tanulmányait halasztja, passzív féléve lesz? Maradhat továbbra is mellékállású az egyéni vállalkozásában? Az egyetem a passziválásról az alábbi tájékoztatást adja: „A NEAK szabályozása szerint a hallgató jogviszonya kezdetétől a diákigazolványra való jogosultságának megszűnéséig – a hallgatói jogviszony szüneteltetése alatt is – jogosult a társadalombiztosításra, így az a passzív félév alatt is biztosított a számára. A jogviszony szüneteltetése alatt tehát a társadalombiztosításra jogosult a hallgató, de diákigazolványra nem.”
42. cikk / 976 Indiai állampolgár távmunkában
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége van a magyar hatóságok felé annak a munkáltatónak, amely munkaviszony keretében, távmunkavégzésre kíván foglalkoztatni egy indiai állampolgárt úgy, hogy a foglalkoztatott Szingapúrban lakik, és egyáltalán nem fog Magyarország területén dolgozni? Kell vonni társadalombiztosítási járulékot a munkabérből, illetve igényelni kell tajazonosítót a munkavállaló számára ebben az esetben? Hogyan kell eljárni akkor, ha a későbbiekben a munkaviszonnyal összefüggésben néhány napot vagy hetet Magyarországon kell dolgoznia a munkavállalónak? Adóilletőségi igazolás függvényében kerül sor az adólevonásra, ha jól értelmezzük a szabályokat?
43. cikk / 976 Családtámogatási ellátások örökbefogadás esetén
Kérdés: Gyermek örökbefogadása esetében milyen családtámogatási ellátások illetik meg az örökbe fogadó szülőket?
44. cikk / 976 Nevelési ellátás
Kérdés: Hány éves korig jár a nevelési ellátás vagy főállású anyaság? Mettől meddig tart pontosan a tanév, illetve a gyermek tanulói jogviszonyát valóban nem szükséges már igazolni?
45. cikk / 976 Munkahelyi sztrájk
Kérdés: Mikor minősül jogszerűnek a munkahelyi sztrájk? Jogosult valamilyen díjazásra a munkavállaló abban az esetben, ha jogszerű sztrájkban vesz részt?
46. cikk / 976 A GYES utáni visszatérés szabályai
Kérdés: Milyen kötelességei és jogai vannak a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a GYED-, illetve GYES-ellátásról történő visszatérés esetén?
47. cikk / 976 A szabadság kiadása
Kérdés: Ki kell adnia a munkáltatónak az éves szabadságot a munkavállaló kérésére abban az esetben, ha a dolgozó arra hivatkozik, hogy befizetett egy kéthetes külföldi utazásra, a munkáltató viszont igényt tart a munkavégzésre, mert egy nagyobb megrendelése érkezett?
48. cikk / 976 Ausztriában biztosított munkavállaló magyarországi távmunkavégzése
Kérdés: Mire kell figyelnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak a személyi jövedelemadó megállapítása során annak a munkavállalónak az esetében, aki Ausztriában állandó lakhellyel rendelkezik, és ott áll főfoglalkozású munkaviszonyban, a magyarországi foglalkoztatónál pedig távmunkát végez? A munkavállalónak nem kell Magyarországra jönnie a munkavégzés érdekében, egész évben külföldről történik a munkavégzés. Ez alapján a 184. naptól már nem kell vonni Magyarországon a személyi jövedelemadót? A munkavállaló által leadott A1-es igazolás alapján társadalombiztosítási járulékot nem von a magyar munkáltató. Keletkezik valamilyen bejelentési vagy regisztrációs kötelezettség az osztrák, illetve a magyar társadalombiztosítási hatóság felé?
49. cikk / 976 Betegszabadság kifizetése
Kérdés: Valóban csak a december havi bérrel fogja megkapni a november 22-től december 7-ig fennálló keresőképtelensége idejére járó betegszabadság díjazását a munkavállaló, annak ellenére, hogy az orvosi igazolásokat az első keresőképes napján, november 8-án leadta a munkáltató részére? A munkáltatónál a bérfizetési nap a tárgyhónapot követő hónap 5-e, így az orvosi igazolások leadásakor már megtörtént a számfejtés. Nincs törvényi kötelezettsége a munkáltatónak a hóközi kifizetésre ebben az esetben?
50. cikk / 976 Harmadik országbeli munkavállalók bejelentése
Kérdés: Helyesen jár el a több mint 250 fős állománnyal rendelkező munkáltató az általa foglalkoztatott 80-90 fő harmadik országbeli munkavállalók bejelentésével kapcsolatban, ha a munkavállalásra jogosító tartózkodási engedéllyel történő beutazás után megkéri a dolgozók részére az adóazonosító jelet, amelynek birtokában bejelenti a foglalkoztatás megkezdését a ’T1041-es adatlapon fiktív tajszámmal, és a foglalkoztatás megkezdésének napján igényli meg a tajszámot, amelyet azonnal bejelent, amikor megérkezik? A munkaszerződés aláírása, a foglalkoztatás megkezdése és a tajszám igénylése tehát ugyanazon a napon történik. Megfelel a jogszabályoknak ez az eljárás, vagy egy esetleges foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során számítania kell szankciókra a foglalkoztatónak? Kérjük, a Kúria Kfv. 45.183/2022/7-es számú döntését is legyenek szívesek figyelembe venni a válaszadásuk során.
