Őstermelői időszak beszámítása a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időbe

Kérdés: Van valamilyen lehetősége a nyugdíjba vonulásra annak a nőnek, aki jelenleg 62 éves, és 2023-ban meglesz a 40 év szolgálati ideje, de az adategyeztetési eljárás szerint a nők nyugdíjához csak 35 év jogosultsági ideje van, mert azt az időt, ami alatt őstermelőként dolgozott, és megállapodás alapján fizette a járulékokat, nem veszik figyelembe? Mi az oka annak, hogy nem ismerik el azt az időszakot, amely alatt a járulékok rendben megfizetésre kerültek?
Részlet a válaszából: […] A nők kedvezményes nyugdíja attól kedvezményes, hogy a nyugdíjba vonulással nem kell megvárni a nyugdíjkorhatár elérését, hanem 40 év jogosultsági idő megléte esetén bármikor kérhető a nyugdíjazás. Jogosultsági időként azonban nem minden - egyébként a korhatár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 7.

Jogosultsági idő

Kérdés: Jogosult lehet a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjára az a nő, aki jelenleg 37 év szolgálati idővel rendelkezik, kiesett ideje nincs, de kiskorúként, 17. életévének betöltése előtt 1983-tól 1986-ig méltányossági GYES-ben részesült, miután megszületett a gyermeke? Ezzel az időszakkal már meglenne a 40 éves ideje. Figyelembe vehető ebben az esetben ez a gyermekneveléssel töltött idő a kedvezményes nyugdíjhoz, vagy csak az életkor alapján járó öregségi nyugdíj esetén számít szolgálati időnek?
Részlet a válaszából: […] Ma már szinte minden nő tudja, hogy ha legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, akkor életkortól függetlenül jogosultságot szerezhet öregségi teljes nyugdíjra. Negyven év jogosultsági idő alapján az öregségi teljes nyugdíj akkor állapítható meg, ha az igénylő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Munkavállaló korábbi jogviszonyai

Kérdés: Melyik dokumentumot kell hivatalosan elfogadnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a dolgozó által leadott tb-kiskönyvben szereplő adatok és a munkavállaló által utólag leadott "Kivonat a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatairól" elnevezésű kivonat adatai között eltérés van az egyik korábbi munkáltatóra vonatkozóan? A korábbi munkáltató által kiállított egyéb igazolások már nincsenek meg, így az adatok ezekből nem ellenőrizhetőek. A munkavállaló azért kérte meg a kivonatot, mert úgy vélte, hogy a kiskönyvben szereplő adatok nem helyesek. Az adatokra a munkavállaló besorolásához van szükség.
Részlet a válaszából: […] Alapesetben a munkáltató a dolgozó által átadott, az előző munkáltatóktól kapott igazolásokból és kimutatásokból - többek között - az "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról", azaz a tb-kiskönyv alapján szerez információkat a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Korkedvezmény

Kérdés: Hogyan tudhatja meg egy korábban korkedvezményes munkakörben dolgozó személy, hogy mennyi korkedvezményes időt szerzett, és mennyivel korábban mehet nyugdíjba?
Részlet a válaszából: […] A korkedvezményre való jogosultságot a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek állapítják meg. A Tny-tv. R. 2006. december 31-én hatályos 1. számú melléklete határozza meg, hogy milyen feltételek mellett és milyen munkakörök adnak jogosultságot korkedvezményre. A kedvezményre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Adategyeztetési eljárás

Kérdés: Mikor fogja megkapni az eddigi szolgálati időről szóló értesítést egy 1965-ben született személy?
Részlet a válaszából: […] A hivatalból induló adategyeztetési eljárást első alkalommal az 1955-1959-es, majd 2017. január 1-jétől ötéves korcsoportonként az 1960. évben vagy azt követően született biztosított, volt biztosított személyekkel folytatták le. Egy ötéves korcsoport kiértesítésére három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 27.

Nyugdíjjárulék-túlfizetés visszaigénylése

Kérdés: A Tbj-tv. 78. §-a alapján visszakaphatja valamilyen módon a járulékot az a magánszemély, aki az adategyeztetési eljárás során észlelte, hogy 2009-től 3 éven keresztül a megbízási jog-viszonyában is levonták a nyugdíjjárulékot annak ellenére, hogy a főállásában a jövedelme meghaladta a nyugdíjjárulék felső határát? A magánszemélynek így jelentős összegű nyugdíjjárulék--túlfizetése keletkezett, amiért cserébe semmilyen szolgáltatásra sem számíthat.
Részlet a válaszából: […] A július 1-jén hatályba lépett új Tbj-tv. 78. §-a bizonyos feltételek mellett valóban lehetővé teszi, hogy a magánszemély elévülési időn túl is "visszakaphassa" a jogviszonyával kapcsolatban nem jogszerűen, azaz tulajdonképpen "feleslegesen" megfizetett nyugdíjjárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.

Biztosítási jogviszony lekérdezése

Kérdés: Hol tudja megtekinteni a biztosítási jogviszonyait az ügyfélkapuval rendelkező magánszemély? Van valamilyen lehetőség az elektronikus ügyintézésre abban az esetben, ha az érintett úgy gondolja, hogy a nyilvántartás nem tartalmaz minden időszakot, amelyet biztosításban töltött?
Részlet a válaszából: […] A https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu honlapon elérhetők a "Taj-nyilvántartással összefüggő szolgáltatások", amelyen belül azonosítást követően - többek között - a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által nyilvántartott biztosítási jogviszonyokkal kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Be nem jelentett szolgálati idő igazolása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a korábbi munkáltatója 1981-ben "kilépett" bejegyzéssel megszüntette a jogviszonyát, és 1984 decemberétől új belépőként kezelte annak ellenére, hogy a munkaviszonya ténylegesen folyamatosan fennállt? Az érintett úgy tudta, hogy minden rendben van a szolgálati idejével, de 2016-ban az adategyeztetés során kiderült, hogy a nyugdíjbiztosítás rendszerében nem szerepel ez a 3 év, mert a volt munkáltató erre az időszakra nem jelentette be. A munkáltató jogutódjának tudomása van az ügyről, a Munkaügyi Bíróság vizsgálata során el is ismerte, hogy korábban ebben az ügyben volt egy legfelsőbb bírósági határozat, amit a jogelőd vállalat nem hajtott végre. A munkavállaló ez alapján kérte a jogutódot, hogy váltsa meg számára a hiányzó 3 évet, illetve fizessen számára sérelemdíjat, tekintettel arra, hogy ez az időszak hiányozni fog a szolgálati idejéből, azonban a jogutód vállalkozás úgy véli, hogy nem neki kell helytállnia, annak ellenére, hogy az ezzel kapcsolatos dokumentumokat neki kellett volna megőriznie. Hogyan hozható helyre a munkavállalót ért sérelem ebben az esetben? Érdemes esetleg pert indítania a jogutód cég ellen? A Munkaügyi Bíróság utasította a kormányhivatalt egy új eljárás megindítására és az érintett időszak figyelembevételére.
Részlet a válaszából: […] Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, a 2016-ban kezdődött adategyeztetési eljárás során az 1981 és 1984 közötti időszakra vonatkozóan a nyugdíjbiztosítás 3 évet nem vett figyelembe az igénylő magánszemélynek szolgálati időként, mert a volt foglalkoztatója erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Szolgálati idő I.

Kérdés: Hogyan és mikor kérhető a szolgálati idő megállapítása?
Részlet a válaszából: […] A leendő nyugdíjasok nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítási jogviszonyainak, a megszerzett és a nyugdíjnál figyelembe vehető kereseteinek elismerése adategyeztetési eljárás keretében történik. Az egyeztetési eljárást a fővárosi/megyei kormányhivatalok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 17.

Szolgálati idő igazolása

Kérdés: Hogyan tudja igazolni a korábbi munkaviszonyait az a személy, aki hamarosan betölti a nyugdíjkorhatárát, de a munkakönyve elveszett, a munkahelyei által kiadott igazolásokat pedig nem tartotta meg?
Részlet a válaszából: […] A munkakönyv intézményét az 1990-es évek elején eltörölték, és sajnálatos módon ehhez hasonló dokumentum nem létezik. Ennek ellenére ezek az évek nem vesztek el, mert a jogszabályok arra kötelezték a foglalkoztatókat, hogy a nyilvántartásukban szereplő adatokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.
1
2
3
4