Nyugdíjas tag eho-ja

Kérdés: Kell-e tételes eho-t fizetni – az 5 százalék baleseti járulékon felül – a saját jogú nyugdíjas tagnak évi 2-3 alkalommal személyes közreműködés címén kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...nem derül ki, hogy milyen formációról van szó, ezért csak óvatosan említjük meg azt, hogy abban az időszakban, amikor a nyugdíjas tag bizonyíthatóan nem működik közre személyesen (és nincs ilyen kötelezettsége), nem minősül társas vállalkozónak, és erre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Nyugdíjas biztosított egyéni járulékai

Kérdés: A munkavállaló a nyugdíjkorhatár betöltése után is dolgozik. 2003-ban kéri nyugdíjazását, valamint visszamenőleg 6 hónapra nyugdíjának megállapítását. A munkaadótól kéri vissza a 3 százalékos járulékot, valamint a 1,5 százalékos munkavállalói járulékot, természetesen a nyugdíjazását követő időszakra. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...– 3 százalék egészségbiztosítási, illetve 8,5 százalék nyugdíjjárulékot (vagy 1,5 százalék nyugdíjjárulékot és 7 százalék tagdíjat) – nem fizet. E jogszabályi helyet tovább pontosítja a Tbj-tv. R. 5/C §-ának (1) bekezdése, amely megerősíti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Anyasági ellátásban részesülő beltag járulékai

Kérdés: A szülést követő 3 évben mikor, milyen összegű járulékfizetési kötelezettsége van a munkavégzésre kötelezett beltagnak? A bt.-nek van alkalmazottja, aki a tevékenységet folytatja.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésből nem derül ki, de nyilván betéti társaság üzletvezető beltagjáról van szó, aki e tevékenysége révén – egyéb jogviszony híján – főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül.Ennek megfelelően a személyes közreműködésére tekintettel kiosztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Gyermekkedvezmény igénybevétele

Kérdés: Az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján megilleti-e a 7 nap szabadság azt az aktív dolgozó férjet, akinek a felesége "hivatásos anya" (három gyermekük nevelésével foglalkozik)?
Részlet a válaszából: […] ...részesül stb.), és a gyermek nevelését el tudja látni.A munkáltató a gyermeknevelési szabadság biztosítását csak abban az esetben tagadhatja meg, ha ugyanezen a jogcímen a másik szülő abban már részesült. Eltérő, tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell számolni a nyugdíjjárulék felső határát, napra, vagy évben göngyölítve? Példa: A munkavállalónak január hónapban 400 000 Ft volt a fizetése, nyugdíjjárulék-fizetési felső határa januárra viszont csak 331 700 Ft. Ha csak 331 700 Ft-ból vonom le a nyugdíjjárulékot, és a következő hónapban csak 100 000 Ft lesz a fizetése, akkor a következő hónap végére a göngyölített fizetés 500 000 Ft, a járulékfizetési felső határ 631 300 Ft, azaz göngyölítve még nem érte el a dolgozó a felső határt. Ilyenkor a 100 000 Ft fizetésből kell levonni a 400 000 Ft és a 331 700 Ft közötti különbség nyugdíjjárulékát?
Részlet a válaszából: […] ...problémával gyakran találkozunk – a választ a Tbj-tv. 24. §-ának a (3) bekezdése pontosan megadja.E szerint a nyugdíjjárulék (tagdíj) felső határát évente január 1-jétől (vagy a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony kezdetétől) az adott év december...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Evás egyéni vállalkozó járuléka

Kérdés: Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a minimálbér vagy az evaalap után köteles-e járulékot fizetni? Van-e esetleg választási lehetősége?
Részlet a válaszából: […] ...többes jogviszonyban álló (legalább heti 36 órás foglalkoztatással rendelkező, vagy közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató) egyéni vállalkozó esetében a járulék alapja az eva alapjának a 4 százaléka. Ez után kell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Egyéni vállalkozás megszüntetése

Kérdés: Fel kell-e számolnia, vagy elég szüneteltetnie egyéni vállalkozását annak a biztosítottnak, aki rövidesen lejáró gyermekgondozási segélye után főállású alkalmazottként egy betéti társaságnál kíván elhelyezkedni, és vállalkozói tevékenységét nem folytatja? Hogyan kell fizetnie a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...köteles személyesen közreműködni a tevékenység folytatásában.Az egyéni vállalkozó alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményben tanulót foglalkoztathat. Segítő családtagként a vállalkozó közeli hozzátartozója...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Beltag munkaviszonya

Kérdés: Egy bt.-nek két beltagja és egy kültagja van. A két beltag lehet-e egymásnak munkáltatója, köthetnek-e munkaszerződést a saját betéti társaságukkal?
Részlet a válaszából: […] ...változatlanul élénk érdeklődésre tekintettel elöljáróban megjegyezzük, hogy a gazdasági társaságok tagjainak a társasággal létesített különféle jogviszonyaival korábbi számainkban is foglalkoztunk már, s ezekben érintettük a mostani kérdésben szereplő problémát is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai

Kérdés: Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...két részre bontva – előbb az 50 százalékos, majd a 67 százalékos mértékű munkaképesség-csökkenés esetére vonatkoztatva – taglaljuk az idevonatkozó szabályokat. Az 50 százalékos mértékben megváltozott munkaképességű személy részére – a 8/1983....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.

Végkielégítés határozott idejű munkaszerződés esetén

Kérdés: Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kifizetett összeg után." Az Mt. 88. §-a a határozott időtartamú munkajogviszony megszüntetésének különböző eseteit taglalja. Az (1) bekezdés alapján a határozott időre szóló munkaviszony csak közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 6.
1
255
256
257
266