Baleseti hozzátartozói nyugdíj

Kérdés: Mitől függ a baleseti hozzátartozói nyugdíj összege abban az esetben, ha a munkavállaló 52 éves korában üzemi balesetben hunyt el, tehát még nagyon sok ideje volt hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig? Milyen módon történik az ellátás igénylése, illetve milyen dokumentumokat kell csatolni az igénybejelentéshez?
Részlet a válaszából: […] A hozzátartozók részére baleseti hozzátartozói nyug-ellátás akkor jár, ha a sérült az üzemi baleset következtében meghalt. A baleseti sérült hozzátartozóit a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
Kapcsolódó címke:

Gyermekek otthongondozási díja

Kérdés: Ki és hogyan igényelheti a gyermekek otthongondozási díját, milyen feltételekkel járhat ez az ellátás?
Részlet a válaszából: […] 2019. január 1-jétől került bevezetésre a "gyermekek otthongondozás díja" (GYOD) nevű ellátás, mely az önmagukat ellátni képtelen gyermeküket ápolók számára biztosít támogatást.A gyermek életkorától függetlenül a gyermekek otthongondozási díjára jogosult az a vér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíj újbóli megállapítása

Kérdés: Kérheti a nyugdíj újbóli megállapítását 2019 őszén, a nyugdíjkorhatára betöltésekor az a női munkavállaló, aki 2014-ben elérte a 40 év jogosultsági időt, és korhatár előtti nyugdíjassá vált, 2016-ban viszont nagyon jó álláslehetőséget kapott a közszférában, ezért nyugellátását 1 évig szüneteltette, majd 2018-tól – immár ellátás mellett – munkaviszonyban folytatja, ami a kereseti korlát miatt az év második felében szintén a folyósítás szünetelésével jár?
Részlet a válaszából: […] A felvetett probléma tisztázása érdekében mindenek-előtt azt szükséges rögzítenünk, hogy a kérdésben említett hölgy 2014-ben nem korhatár előtti ellátást, hanem – 40 év jogosultsági idejére tekintettel – öregségi nyugdíjat igényelt. A Tny-tv. 18. §-ának (2a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

Árvaellátás

Kérdés: Milyen feltételekkel kaphatja az árvaellátást a gyermek a nyári szünetben, ha 2019 júniusában érettségi vizsgát tett, szeptembertől pedig felsőfokú oktatási intézményben tanul tovább? Változik a helyzet, ha az egyetemi tanulmányokat külföldön folytatja? Jogosult lesz az ellátásra a gyermek abban az esetben, ha középiskolai tanulmányait magántanulóként folytatja?
Részlet a válaszából: […] Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy rendelkezett a halála időpontjában betöltött életkorra előírt mértékű szolgálati idővel. Ha a szülő nem rendelkezett a kellő mértékű szolgálati idővel, akkor csak kivételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 16.

1959-ben született személy

Kérdés: Elmehet előnyugdíjba egy 1959-ben született személy abban az esetben, ha már 42 éve fizeti a társadalombiztosítási járulékokat? Mire számíthat, ha beadja az igénylését?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kevés információt tartalmaz ahhoz, hogy egyértelmű választ tudjunk adni. Tény, hogy az 1959-ben született személyek öregségi nyugdíjkorhatára a Tny-tv. 18. §-a (1) bekezdése értelmében betöltött 65. életév. Ezt megelőzően nyugellátásra csak akkor lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.
Kapcsolódó címke:

Kanadában élő, 1959-ben született személy

Kérdés: Jogosult lehet Magyarországon nyugellátásra egy 1959-ben született, jelenleg Kanadában élő személy, aki iparitanuló- és katonaéveit is beleértve összesen 12 év szolgálati idővel rendelkezik? Amennyiben igen, akkor hogyan kell igényelnie az ellátást?
Részlet a válaszából: […] Igen – noha Magyarországon a nyugdíjjogosultsághoz legalább 15 vagy 20 év szolgálati idő szükséges – a Kanadával (vagy Québeckel) fennálló szociális biztonsági egyezmény alapján jogosult lesz magyarországi nyugdíjszolgáltatásra is. A jövő idő használata azért indokolt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 11.

1954-ben született munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül egy 1954. március 31-én született, rokkantsági ellátásban részesülő női munkavállaló, aki 2017. szeptember 30-tól öregségi nyugdíj iránti kérelmet adott be, amelyet a nyugdíjfolyósító igazgatóság azért utasított el, mert a rokkantsági ellátása magasabb összegű, mint az öregségi nyugdíja lenne? A munka-vállaló rendelkezik a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel. A dolgozó 2015. január 13-tól áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 6 órás munka-idővel, de a munkaviszonya 2017. szeptember 29-én megszűnt, majd 2017. október 1-jétől újra fennáll, az akkor érvényes nyugdíjszabályok előírásai miatt.
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt fontos rögzítenünk, hogy a rokkantsági ellátás nem minősül saját jogú nyugellátásnak, tehát az ebben részesülőt nem lehet öregségi nyugdíjasnak tekinteni, még abban az esetben sem, ha betöltötte a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.
Kapcsolódó címke:

Közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak szabadsága alap- és pótszabadságból áll.Az alapszabadság mértékét a Kjt. – két kivételtől eltekintve – alapvetően a fizetési osztályhoz köti. A?közalkalmazottat az A, B, C és D fizetési osztályban évi húsz munkanap, az E, F, G, H, I és J fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Behívás alapján történő munkavégzés

Kérdés: Folyamatosan biztosított vagy csak a tényleges munkavégzés napjaira kell bejelenteni a behívás alapján történő munkavégzés keretében foglalkoztatott munkavállalót, aki szükség szerint lát el helyettesítési feladatokat egy kft.-nél? A?munkavállaló egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik, ezért a válasz nagyon fontos számára az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága miatt, illetve azért is, mert rövidesen jogosulttá válhat a nők kedvezményes nyugdíjára.
Részlet a válaszából: […] A behívás alapján történő munkavégzés lehetőségét az Mt. 193. §-a teremtette meg. A jogszabályi hely szerint ebben az esetben a munkavállaló legfeljebb napi hat óra tartamú részmunkaidőben – legfeljebb a munkaszerződés alapján a munkakörébe tartozó feladatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjnak minősül a foglalkoztatás szempontjából a nyugdíj előtti álláskeresési segély? Milyen feltételekkel végezhető keresőtevékenység az ellátás folyósításának ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. és a Tny-tv. értelmében saját jogú nyugdíjasnak kizárólag az a természetes személy minősül, aki a Tny-tv., illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával– öregségi nyugdíjban (ilyen ellátásnak minősül az életkortól függetlenül legalább 40 év jogosultsági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 26.
1
26
27
28
122