20 cikk rendezése:
1. cikk / 20 Szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye kiva esetén
Kérdés: Érvényesíthető a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó munkáltató esetében az adóalap meghatározásánál a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló tekintetében, egyezően a szociálishozzájárulásiadó-mentességgel?
2. cikk / 20 Duális képzőhelynek nem minősülő vállalkozás kedvezményei
Kérdés: Mentesül a kötelező mértékű szakképzési bér a szociális hozzáárulási adó és a személyi jövedelemadó alól a munkáltató abban az esetben, ha a saját munkavállalójával létesít szakképzési munkaszerződést, de a kamaránál nem regisztrált duális képzőhely?
3. cikk / 20 A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye I.
Kérdés: Valóban csak a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény felével élhet egy duális képzés keretében szakképzési munkaszerződés alapján felnőtteket képző kft. abban az esetben, ha egyéni vállalkozót, illetve társas vállalkozót foglalkoztat?
4. cikk / 20 A szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye II.
Kérdés: Jár a szakirányú oktatás és a duális képzés szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye a termelési szünetre? Milyen bizonylatok, dokumentumok szükségesek az adókedvezmény igénybevételének igazolásához (pl. egy adóellenőrzés során)?
5. cikk / 20 Duális képzés szociális-hozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Mi minősül tényleges képzési napnak a hallgatói munkaszerződés alapján foglalkoztatott hallgató után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény igénybevételénél? Kizárólag a cégnél töltött időt lehet figyelembe venni, illetve beszámít a szabadság, az iskolában töltött idő vagy a home office is?
6. cikk / 20 Szakirányú oktatás és duális képzés szociálishozzájárulásiadó--kedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti a hallgatói munkaszerződéshez kapcsolódó szociálishozzájárulásiadó--kedvezményt egy költségvetési szerv foglalkoztató?
7. cikk / 20 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
8. cikk / 20 Tartósan álláskereső személy foglalkoztatása
Kérdés: Jogosult valamilyen kedvezményre a munkáltató abban az esetben, ha 2018. november 15-től tartósan álláskereső munkavállalót kíván foglalkoztatni? Amennyiben igen, akkor milyen feltételekkel vehető igénybe a kedvezmény?
9. cikk / 20 Pályakezdők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés: Elveszíti a pályakezdőket megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a jelen-leg nappali tagozatos egyetemi hallgató, aki egyéni vállalkozói tevékenységet folytat?
10. cikk / 20 Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapja
Kérdés: Milyen időszak alapján állapítják meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegét abban az esetben, ha a komplex minősítés szerinti egészségi állapot romlása és az ellátás igénylése eltérő évben van? Milyen időpontig igényelhető az ellátás, ha a minősítés után a beteg még szeretné kimeríteni táppénzjogosultságát? Milyen feltételekkel vállalhat munkát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő munkavállaló?