Duális képzőhelynek nem minősülő vállalkozás kedvezményei

Kérdés: Mentesül a kötelező mértékű szakképzési bér a szociális hozzáárulási adó és a személyi jövedelemadó alól a munkáltató abban az esetben, ha a saját munkavállalójával létesít szakképzési munkaszerződést, de a kamaránál nem regisztrált duális képzőhely?
Részlet a válaszából: […] ...alapján kifizetett díjazást – a Szocho-tv. e) pontjának ea) alpontja alapján – nem terheli szociális hozzájárulási adó.Ami a személyijövedelemadó-kötelezettséget illeti, az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.11. pontja értelmében – többek között – adómentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Megváltozott munkaképességű átalányadózó egyéni vállalkozó

Kérdés:

Levonhatja az első negyedévi meg nem fizetett minimális szociális hozzájárulási adót 2023-ban egy megváltozott munkaképességű átalányadózó egyéni vállalkozó a II. negyedévben szerzett nagy összegű jövedelme után fizetendő szociális hozzájárulási adóból? A vállalkozó az első negyedévben nem realizál jövedelmet, és érvényesíti a megváltozott munkaképességű vállalkozókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt.

Részlet a válaszából: […] ...a tárgynegyedév előtti időszakban minimumadó- vagy -járulék-alapként megfizetett összeggel csökkenteni lehet a tárgynegyedévi tényleges jövedelemből származó adó- és járulékalapot.Például, ha a vállalkozó I. negyedévben – tényleges jövedelem híján – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Szlovák állampolgár szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Jogosult a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény érvényesítésére a munkáltató a 2021. október 1-jén belépett munkavállalója után abban az esetben, ha az érintett már 6 hónapja – a minimálbér 30 százalékát meghaladó jövedelemmel járó – megbízási jogviszonyban állt új munkaadójánál? Amennyiben fennáll a jogosultság, akadálya a kedvezmény igénybevételének, ha az újonnan felvett munkavállaló szlovák állampolgár?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. §-ának (2) bekezdése értelmében a kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazása során munkaerőpiacra lépőnek az a személy tekintendő, aki a NAV rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Rokkantsági ellátásban részesülő megbízott

Kérdés: Kell valamilyen egyéb közterhet vonni a személyi jövedelemadón túl egy rokkantsági ellátásban részesülő személy megbízási jogviszonyára tekintettel kifizetett díjazásból, amely a 10 százalékos költséghányad levonása után nem éri el a minimálbér 30 százalékát? A dolgozó egészségi állapota 50 százalékos. Igénybe veheti a foglalkoztató a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása esetén érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt? Hogyan változik a kötelezettség, ha a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...figyelembe vett) jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, vagy naptári napokra ennek harmincadrészét.A kérdésben foglaltak alapján a jövedelem alatta marad az említett határösszegnek, így biztosítási és járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik. Ennek ellenére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkavállaló részére folyósított rokkantsági ellátás nem változtatja meg a munkajogi státuszt, a dolgozó részére kifizetett jövedelemből a személyi jövedelemadón túl le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 7 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
Részlet a válaszából: […] ...követő hónapban haladná meg a minimálbér 150 százalékát.Ami az osztalékot illeti – lévén szó nem összevont adóalapba tartozó jövedelemről -, a személyi jövedelemadót érintő kedvezmények (pl. családi adóalap-kedvezmény) számítása során nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] ...valóban szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény vehető igénybe, ami azt jelenti, hogy havonta akár a minimálbér kétszereséig terjedő jövedelemig mentesül a kifizető a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól. (A minimálbér kétszeresét vagy az ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen levonások terhelik egy rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkabérét? Valóban nincs kereseti korlát a járadékban részesülő munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulási adót, valamint az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, a foglalkoztatottnak pedig a 15 százalékos személyi jövedelemadón túl a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, valamint a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot.2019...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontja értelmében nem keletkeztet biztosítási kötelezettséget, nem része a kereseti korlátnak, ugyanakkor az ebből keletkező jövedelem után a szociális hozzájárulási adót a kifizetőnek le kell rónia, és e tekintetben nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak alapja

Kérdés: Milyen időszak alapján állapítják meg a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak összegét abban az esetben, ha a komplex minősítés szerinti egészségi állapot romlása és az ellátás igénylése eltérő évben van? Milyen időpontig igényelhető az ellátás, ha a minősítés után a beteg még szeretné kimeríteni táppénzjogosultságát? Milyen feltételekkel vállalhat munkát a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban részesülő munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...A munkavállaló oldaláról egyetlen korlátot kell figyelembe venni, hogy a keresőtevékenységből származó járulékalapot képező jövedelem három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát, azaz 2016-ban a 166 500 forintot [2011. évi CXCI...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.
1
2