55 cikk rendezése:
1. cikk / 55 Duális képzőhelynek nem minősülő vállalkozás kedvezményei
Kérdés: Mentesül a kötelező mértékű szakképzési bér a szociális hozzáárulási adó és a személyi jövedelemadó alól a munkáltató abban az esetben, ha a saját munkavállalójával létesít szakképzési munkaszerződést, de a kamaránál nem regisztrált duális képzőhely?
2. cikk / 55 Munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye
Kérdés:
Egy heti 40 órás munkaviszonyban álló alkalmazott után a foglalkoztató a munkaerőpiacra lépők szociálishozzájárulásiadó-kedvezményét érvényesíti, jelenleg a foglalkoztatás 3. évében jár a dolgozó. Érinti a kedvezményre való jogosultságot, ha a munkavállaló munkaideje átmenetileg napi 4 órára csökken, majd néhány hónap után ismét napi 8 óra lesz?
3. cikk / 55 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a munkáltató az után a megváltozott munkaképességű dolgozója után, akinek az egészségi állapota mindössze 40 százalékos, de a havi munkabére meghaladja a minimálbér másfélszeresét, így ellátásra nem jogosult? Figyelembe vehető ez a személy megváltozott munkaképességűként a rehabilitációs hozzájárulás elszámolása során? Arányosan csökkenni fog a szociálishozzáárulásiadó-kedvezmény összege is abban az esetben, ha az érintett dolgozó részmunkaidős lesz, és ezzel egyidejűleg a havibére is csökken?
4. cikk / 55 Apákat megillető pótszabadság
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a szociális-hozzájárulásiadó-alapot a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadságra kifizetett távolléti díjhoz kapcsolódó visszaigénylés során, ha az érintett után a cég adókedvezményt vesz igénybe?
5. cikk / 55 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény
Kérdés: Alkalmazható a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal összefüggő szociális-hozzájárulásiadó-kedvezmény a munkaviszonyhoz kapcsolódó minimumjárulék-fizetés esetén?
6. cikk / 55 Megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadsága
Kérdés: Valóban figyelembe vehető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmények megállapítása során a megváltozott munkaképességű munkavállalók betegszabadságának idejére járó díjazás annak ellenére, hogy általános esetben ez a kifizetés nem tartozik a kedvezményes juttatások közé? Előadásokon különböző információk hangzottak el ezzel a témával kapcsolatban, ezért pontosításra szorul a kérdés.
7. cikk / 55 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a belépés napjától a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy 2019. december 9-től mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után, vagy csak január 1-jétől lesz jogosult a kedvezményre?
8. cikk / 55 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Biztosítottá válik egy rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló, aki 2019. november 1-jétől napi 6 órás munkaviszonyt létesít egy kft.-ben? Be kell jelenteni a jogviszonyt a 'T1041-es nyomtatványon? Jogosult lesz valamilyen kedvezményre a munkáltató a munkavállaló után, és ha igen, milyen módon kell azt elszámolni?
9. cikk / 55 Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezető
Kérdés: Milyen és mekkora közterhekkel kell számolnia annak a rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetőnek, aki munkaviszonyban áll saját egyszemélyes kft.-jével, és 2019. július 1. után osztalékot szeretne fizetni magának? A?felvett osztalék beleszámít a rokkantsági ellátás kereseti korlátjába? Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót az osztalék után abban az esetben, ha az érintett ügyvezető a megváltozott munkaképességre tekintettel egyébként jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre? Figyelembe vehető az osztalék összege a családi adókedvezmény számításakor?
10. cikk / 55 Őstermelő munkaviszonya
Kérdés: Igénybe vehető valamilyen kedvezmény abban az esetben, ha egy kft. egy jelenleg főállású őstermelői jogviszonyban álló személyt szeretne foglalkoztatni szakképzettséget nem igénylő munkakörben? Befolyásolja az őstermelői járulékfizetést a foglalkoztatás abban az esetben is, ha részmunkaidőről van szó?