16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Egyéni vállalkozó közterheinek alapja
Kérdés: Köteles a garantált bérminimum alapján megfizetni a járulékokat, illetve megfelelő a minimálbér figyelembevétele egy burkoló fő tevékenységű egyéni vállalkozó esetében, tekintetbe véve, hogy a burkolói tevékenységhez már nem kell szakképesítés? Ezzel összefüggésben további kérdés, hogy ugyanez a vállalkozó élhet-e a szakképzettséget nem igénylő munkavállalók után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel a burkoló munkakörben foglalkoztatott alkalmazottja vonatkozásában?
2. cikk / 16 Szakképzési hozzájárulás
Kérdés: Helyes az a jogszabály-értelmezés, hogy 2021. július 1-jétől abban az esetben is élhet kedvezménnyel a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában a kifizető, ha a kedvezményezett munkavállaló esetében egyébként csak 50 százalékos mértékű a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény?
3. cikk / 16 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény
Kérdés: Alkalmazható a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal összefüggő szociális-hozzájárulásiadó-kedvezmény a munkaviszonyhoz kapcsolódó minimumjárulék-fizetés esetén?
4. cikk / 16 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény
Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a belépés napjától a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy 2019. december 9-től mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után, vagy csak január 1-jétől lesz jogosult a kedvezményre?
5. cikk / 16 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
6. cikk / 16 Őstermelő munkaviszonya
Kérdés: Igénybe vehető valamilyen kedvezmény abban az esetben, ha egy kft. egy jelenleg főállású őstermelői jogviszonyban álló személyt szeretne foglalkoztatni szakképzettséget nem igénylő munkakörben? Befolyásolja az őstermelői járulékfizetést a foglalkoztatás abban az esetben is, ha részmunkaidőről van szó?
7. cikk / 16 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Érvényesítheti a munkáltató a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló után igénybe vehető szociális-hozzájárulásiadó-kedvezményt abban a hónapban, amelyben a munkavállaló belépett, vagy csak a következő hónap első napjától van erre lehetőség?
8. cikk / 16 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: A 2011. évi CLVI. tv. szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre vonatkozó rendelkezéseinek változását figyelembe véve van mód arra, hogy a saját betéti társaságában munkaviszonyban is álló, megváltozott munkaképességű társas vállalkozó igénybe vegye a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, vagy ezt tiltja a jogszabály?
9. cikk / 16 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény érvényesítése
Kérdés: Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény a tört hónapra is abban az esetben, ha egy cég május 8-tól foglalkoztatja szakképzettséget nem igénylő munkakörben a munkavállalóját, vagy csak június 1-jétől vehető igénybe a kedvezmény?
10. cikk / 16 Mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott személyekre vonatkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény
Kérdés: Igénybe veheti a társaság a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott személyekre vonatkozó új szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy mezőgazdasági tevékenységet folytató kft. ügyvezetője után, aki munkaviszony keretében működik közre a társaságban és látja el az ügyvezetői teendőket?