Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen levonások terhelik egy rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló munkabérét? Valóban nincs kereseti korlát a járadékban részesülő munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] A 83/1987. MT rendelet értelmében rokkantsági járadékra jogosult az a személy, akinek a 25. életéve betöltése előtt keletkezett egészségkárosodása legalább 70 százalékos mértékű, és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban vagy megváltozott munkaképességű személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Tartósan álláskereső személy foglalkoztatása

Kérdés: Jogosult valamilyen kedvezményre a munkáltató abban az esetben, ha 2018. november 15-től tartósan álláskereső munkavállalót kíván foglalkoztatni? Amennyiben igen, akkor milyen feltételekkel vehető igénybe a kedvezmény?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 462/C. §-a értelmében a tartósan álláskereső természetes személyt adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.A kedvezmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 13.

Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó

Kérdés: Jogosult szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy 57 százalékos egészségi állapottal rendelkező, B1-es kategóriába tartozó, rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó, akinek a megváltozott munkaképességét 2018-ban állapították meg? Havi 25 ezer vagy havi 50 ezer forint tételes adót kell fizetnie abban az esetben, ha bejelentkezik a kisadózó vállalkozások tételes adójának hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 2. §-a 8. alpontjának e), illetve f) pontja értelmében nem főállásúnak minősül az a rokkantsági ellátásban részesülő megváltozott munkaképességű kisadózó, aki1. 2011. december 31-én a Tny-tv. alapján megállapított I., II. vagy III. csoportos rokkantsági,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Közteherfizetési kötelezettség szüléshez kapcsolódó ellátások esetén

Kérdés: Egy családi vállalkozásban dolgozó édesanya GYED-jogosultsága rövidesen lejár. Ezt követően a szintén a cégben dolgozó édesapa venné igénybe a GYES-t, majd rövidesen az egyik nyugdíjas nagyszülő, aki a családi bt. ügyvezetője. Helyesen gondolják, hogy ebben az esetben a bt. ügyvezetője mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ugyanakkor mind az anya, mind pedig az apa vonatkozásában szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élhet a társaság?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 462/D. §-a nem szűkíti le a kedvezményezett személyi kört a szülőkre. Az említett jogszabályi hely szerint a kifizető a GYED, CSED, GYET vagy GYES (a jogszabály alkalmazásában anyasági ellátás) folyósítása alatt vagy folyósításának megszűnését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Rehabilitációs kártya rokkantsági ellátás megszűnése esetén

Kérdés: Visszavonják a rehabilitációs kártyáját annak a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak, aki eddig részmunkaidőben dolgozott, de a közeljövőben teljes munkaidős lesz, jelentősen megemelkedik a munkabére, és emiatt elveszítheti az ellátását?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy ki igényelhet rehabilitációs kártyát, a Pf-tv. 6/A. §-ának (1)–(2) bekezdése határozza meg. E szerint rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki– a rehabilitációs hatóság által végzett hatályos komplex minősítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény anyasági ellátásban részesülő munkavállaló után

Kérdés: Milyen időszakra vehető igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az anya, illetve az apa után abban az esetben, ha mindketten ugyanannál a munkáltatónál állnak alkalmazásban, és a 2016. március 3-án született gyermekük után az anya 2016. február 1-jétől 2017. március 3-ig CSED-ben, majd GYED-ben részesült, a GYED folyósítása alatt a 2017. február 1-jétől március 3-ig tartó időszakban visszament dolgozni, 2017. március 4-től pedig az apa részesül GYES-ellátásban, amely mellett szintén munkát végez?
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 462/D. §-a pontosan kijelöli a gyermekvállalással összefüggő szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény igénybevételének időbeli kereteit. A kérdésben háromgyermekesnél kisebb családról van szó, így az ellátásban részesült vagy részesülő szülők...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 17.

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény nyugdíjas foglalkoztatott után

Kérdés: Érvényesíthető az 55 éves kor felettiek foglalkoztatására vonatkozó szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény egy vállalkozás által részmunkaidőben foglalkoztatott öregségi nyugdíjas személy után?
Részlet a válaszából: […] Igen, érvényesíthető. A 2011. évi CLVI. tv. 462/B. §-a nem tartalmaz olyan kizáró feltételt, hogy az 55 év feletti munkavállalók utáni szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalóval kapcsolatban nem lehet alkalmazni. Ugyanakkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 27.

80 százalékos mértékű egészségkárosodott személy egyéni vállalkozása

Kérdés: Létesíthet egyéni vállalkozást az ellátásai veszélyeztetése nélkül az a magánszemély, aki 80 százalékos egészségkárosodása miatt rokkantsági járadékban, valamint fogyatékossági támogatásban is részesül? Amennyiben igen, akkor egészségkárosodására tekintettel élhet?a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel? Egyéni vállalkozóként főállású vagy nem főállású kisadózónak minősülne, ha a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választaná?
Részlet a válaszából: […] A Fogy-tv. alapján a súlyosan fogyatékos személy részére – az esélyegyenlőséget elősegítő – havi rendszerességgel jár pénzbeli juttatás. A fogyatékossági támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Rokkantsági ellátásban részesülő kft.-tag

Kérdés: Meg kell fizetni a minimumjárulékokat egy kft. 2011. december 31-ig rokkantsági nyugdíjban részesült, jelenleg pedig rokkantsági el-látásban részesülő tagja után, aki eddig nem dolgozott a cégben, csak osztalékot kapott, márciustól azonban várhatóan ő fogja ellátni az ügyvezetői teendőket havi 30 ezer forintos megbízási díjért? Milyen összeget kell ebben az esetben beszámítani a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet, ha az érintett tag személyesen is közreműködik a társaság tevékenységében, ami már a garantált bérminimum alapulvételével történő járulékfizetéssel jár?
Részlet a válaszából: […] Az említett tag március hónaptól az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja alapján társas vállalkozónak minősül, akit havi minimálisadó- és járulékfizetési kötelezettség terhel. Ugyanakkor a szociális hozzájárulási adót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 27.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény nyugdíjazás esetén

Kérdés: Igénybe veheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményből még hátralévő részt a foglalkoztató abban az esetben, ha a dolgozója tartósan munkanélküli volt, így közel egy éve ezen a címen igénybe veszik utána a kedvezményt, a dolgozó azonban 2018. január hónapban betölti a nyugdíjkorhatárt, ezért a munkaviszonyát január 16-án megszüntetik, de január 17-én már újra alkalmazni kívánják?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt a kérdés egy adatának a pontosítására kell felhívnunk a figyelmet. A munkavállaló munkaviszonya 2018. január 16-ával kerül megszüntetésre, amiből az következik, hogy legkorábban január 17-től kérheti a nyugellátása folyósítását. Ebben az esetben viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.
1
…
7
8
9
…
16