Járulékfizetési alsó határ részmunkaidős munkavállaló esetén

Kérdés: Helyesen jár el a foglalkoztató, ha a minimálbér 30 százalékát el nem érő havi munkabér esetén járulékalapként és szociálishozzájárulásiadó-alapként a minimálbér 30 százalékát, illetve a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a garatált bérminimum 30 százalékát veszi figyelembe?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében a 6. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jogviszonyok – többek között a klasszikus munkaviszony – esetén a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, azzal, hogy amennyiben– a biztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Munkaerőpiacra lépők szociális-hozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Igénybe veheti a munkaerőpiacra lépők után járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy időben mindkét foglalkoztató a munkavállaló után abban az esetben, ha az „A” kft.-nél 2024. május 22-én kezdődött munkaviszonyban csökken a munkaidő, a „B” kft.-nél pedig új munkaviszony kezdődik? Az új munkáltató megkapta a NAV értesítését arról, hogy a munkavállaló munkaerőpiacra lépőnek minősül 2024. május 22-től. A Szocho-tv. 11. §-ának (4) bekezdése viszont csak a foglalkoztatóváltásról rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a természetes személyt foglalkoztató kifizető a kedvezmény érvényesítési időszaka alatt megváltozik, az új kifizető a természetes személy után az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti az adókedvezményt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés:

Miként veheti igénybe a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt egy betéti társaság a heti 8 órában könnyű, szakképzettséget nem igénylő fizikai munkára alkalmazott munkavállalói után abban az esetben, ha az érintettek munkabére havi 75.000 forint, tehát nem éri el a minimálbér 30 százalékát? Az alkalmazott munkavállalók között többen megváltozott munkaképességűnek (C2-es kategória) minősülnek.

Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalókról van szó, akiknek a havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, így a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint havi járulékalapjukat a foglalkoztatónak ki kell egészítenie erre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény önköltséges képzés esetén

Kérdés:

Önköltséges képzésben részt vevő hallgató szakmai gyakorlata esetén is élhet a foglalkoztató szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel?

Részlet a válaszából: […]

A válasz egyértelmű igen. A Szocho-tv. 17/A. szakasza a szakképzéssel összefüggő kedvezmény tekintetében nem tesz különbséget az önköltséges vagy államilag finanszírozott tanulmányok között.

(Kéziratzárás: 2025. 02. 24.)

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Tanulószerződéses tanulók keresőképtelensége

Kérdés:

Hogyan kell megállapítani az egynapi bért a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulók keresőképtelensége esetén? Az adott hónap munkanapjaival, vagy csak a gyakorlóhelyen töltött napokkal kell elosztani a bért a betegszabadság számításához? Érvényesíthető a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény az iskolában teljesítendő oktatási napokra elszámolt betegszabadságra is, vagy csak a gyakorlati napokra elszámolt összegre?

Részlet a válaszából: […] Az osztószám a munkanapok száma. Tehát a betegszabadság idejére járó juttatás: munkabér/havi munkanap×70%. Az adókedvezmény azon napok vonatkozásában érvényesíthető, amelyek nem a szakképző intézmény szerinti oktatási napok, és amelyekre a tanuló munkabérben részesül. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.

Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Kérdés: Milyen időtartamra érvényesítheti a Szocho-tv. 11. §-a szerinti adókedvezményt a jelenlegi munkáltató az után a munkaerőpiacra lépő személy után, aki először 2024. május 21-én létesített munkaviszonyt, amelyet december 31-én megszüntetett, majd január 6-án állt munkába jelenlegi munkáltatójánál?
Részlet a válaszából: […] A kérdést a munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményekre vonatkozó szabályok változása indokolja. A vonatkozó jogszabályi hely (Szocho-tv. 11. §-a) ez év január 1-jétől módosult, és az új előírások a jogszabály 36/I....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.

Saját munkavállaló képzése

Kérdés: Helyesen jár el a duális képzőhelynek minősülő munkáltató a szakképzésben részt vevő saját munkavállalója esetében, akinek a munkaszerződését úgy módosították, hogy a napi 8 órás munkaidejét felosztották két óra munkavégzésre, és 6 óra szakképzésben való részvételre, a havi 518 ezer forint munkabérét pedig 350 ezer forint/hó munkabérre és 168 ezer forint/hó szakképzésért járó díjazásra? A teljes összegre figyelembe vehető ebben az esetben a személyi jövedelemadóra, illetve a szociális hozzájárulási adóra járó mentesség, vagy csak a szakképzésért járó díjazás összegére?
Részlet a válaszából: […] A Szak-tv. 90/A. §-ának (1) bekezdése értelmében, amennyiben a képzésben részt vevő személy a szakmai oktatásban párhuzamosan fennálló, foglalkoztatásra irányuló jogviszonya mellett vesz részt, és e jogviszonyában az őt foglalkoztató tevékenysége kapcsolódik az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Megváltozott munkaképességű bedolgozók

Kérdés:

Kiterjed a minimumjárulékfizetési-kötelezettség azokra a megváltozott munkaképességű, illetve hátrányos helyzetű munkavállalókra, akikkel otthon végezhető könnyű fizikai munkára létesített bedolgozói jogviszonyt a munkáltató, de sajnos az a tapasztalat, hogy több munkavállaló teljesítménye olyan alacsony, hogy a havibérük alig éri el a 10-20 ezer forintot? Vonatkozik bármilyen speciális előírás ezzel összefüggésben az érintett dolgozókra? Miként alakul ebben a helyzetben a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség?

Részlet a válaszából: […] Az Mt. 198. §-ának (1) bekezdése értelmében a bedolgozói munkaviszony olyan önállóan végezhető munkára létesíthető, amelyre a felek a munkabért kizárólag teljesítménybér formájában [Mt. 137. § (3) bekezdés] határozzák meg. Ebből következően az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Ellátásban nem részesülő megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés:

Figyelembe veheti a dolgozót megváltozott munkaképességű személyként a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében, illetve érvényesítheti a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló 2024. október elején történt komplex minősítése alapján C2-es kategóriába tartozik, de nem kaphatja a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, mert várhatóan december végéig táppénzben részesül?

Részlet a válaszából: […] Az Mm-tv. 15/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a komplex minősítés időbeli hatálya azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő naptól kezdődik, amely során a komplex minősítést elvégezték.Ez alapján tehát az érintett személy –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Ösztöndíjas foglalkoztatás szabályai

Kérdés:

Milyen szabályok vonatkoznak jelenleg az ösztöndíjas foglalkoztatásra?

Részlet a válaszából: […] Az ösztöndíjas foglalkoztatásra vonatkozó szabályozás kialakításával a jogalkotó a felsőoktatásból kikerülő fiatalok (harminc év alattiak) munkavállalását kívánja elősegíteni azáltal, hogy kedvező foglalkoztatási szabályok mellett a munkavégzésük során a szakmához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 26.
1
2
3
…
16