Kettős állampolgárságú ügyvezető

Kérdés: Meg kell fizetni a járulékokat egy egyszemélyes kft. magyar-német kettős állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője után abban az esetben, ha Magyarországon nincs lakcíme, személyi igazolványa, illetve tajszáma, Németországban rokkantsági nyugdíjat kap, és a kft.-ben semmilyen jövedelemben nem részesül?
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 4. §-a f) pontjának 2. alpontja alapján a más EGT-tagállamtól nyugellátásban részesülő személyt abban az esetben lehet Magyarországon saját jogú nyugdíjasnak tekinteni, ha az általa kapott ellátás saját jogú öregségi nyugdíjnak minősül. Sajnos jelen esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 12.

Cafeteria 2019

Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
Részlet a válaszából: […] A 2019/5. Adózási kérdés részletesen bemutatja a cafeteriaelemek adózására vonatkozó szabályozást, ezért ezt az alábbiakban szó szerint idézzük:"Tájékoztató a cafeteria egyes juttatási elemeinek adózására vonatkozó szabályok változásáról [az Szja tv. 71. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjas munkavállaló SZÉP Kártya-juttatása

Kérdés: Milyen kötelezettség terheli a nyugdíjas munkavállaló részére adott SZÉP Kártya-juttatást?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 1. §-a (4) bekezdésének a) pontja értelmében az Szja-tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásokat – és e körbe tartozik a SZÉP Kártyára adott juttatás is – 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli. A törvény 5. §-a (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

GYET-ben részesülő beltag

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége egy betéti társaság beltagjának abban az esetben, ha gyermeknevelési támogatásban részesül, és mellette 30 órás munkaviszonyt létesít?
Részlet a válaszából: […] A kérdés nyilvánvalóan arra irányul, hogy az egyébként társas vállalkozónak minősülő bt.-beltagnak a társas vállalkozói jogviszonyára tekintettel fennáll-e a járulékfizetési kötelezettsége a GYET folyósításának a tartama alatt.A Szocho-tv. 9. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.
Kapcsolódó címkék:  

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló

Kérdés: Alkalmazható az öregségi nyugdíjban részesülő munkaviszonyban lévő foglalkoztatottakra vonatkozó kedvező adózási szabály egy 2019. március 1-jétől alkalmazandó szolgálati járandóságban részesülő munkavállalóra is? Le kell vonni az egyéni járulékokat a dolgozótól, vagy csak a személyi jövedelemadót? Vonatkozik valamilyen jövedelmi korlát a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalókra?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati járandóság nem minősül saját jogú öregségi nyugdíjnak, ezért az abban részesülő személy nem tekinthető öregségi nyugdíjasnak. Ebből következően a szolgálati járandóság mellett keresőtevékenységet folytató Mt. szerinti munkaviszonyban álló személyre az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.

Nyugdíjazás időpontja

Kérdés: Megérheti későbbi időpontban igénybe venni a nyugellátást annak a tanárnőnek, akinek a közalkalmazotti jogviszonya 2018. december 28-án megszűnt, és a 40 év jogosultsági ideje alapján már 2018. december 29-től jogosult lenne a nyugellátásra, amelyre be is nyújtotta az igényét, de felmerült, hogy jobban járna, ha csak januártól válna nyugdíjassá? Az igénylőnek a jelenleg is fennálló részmunkaidős munkaviszonya alapján 2019. március 1-jén már 44 évre nőne a szolgálati ideje a jelenlegi 43 év helyett.
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjazás időpontja – természetesen a jogosultsági feltételek függvényében – az igénylő döntésétől függ, amit a megállapító határozat véglegessé válásáig módosíthat. Jelen esetben tehát nincs akadálya annak, hogy az érintett a nyugellátását csak január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.
Kapcsolódó címke:

Kiegészítő tevékenységű tag osztaléka

Kérdés: Befolyásolja a tagi jövedelem, illetve a magánszemélyként bérbe adott ingatlanból származó jövedelem a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó részére fizetett osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó összegét, tekintve, hogy ezek az összegek nem szolgálnak szociális hozzájárulási adó alapjául?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai esetében (és e körbe tartozik az osztalék is) a szociális hozzájárulás adót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy 1. § (1)–(3) bekezdései és az 1. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 5.

Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás

Kérdés: 2019-től bérként adózik az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás. Van értelme ezzel a megemelkedett adóteherrel önkéntes pénztári hozzájárulást fizetni a munkavállalónak, vagy egyszerűbb bérként kifizetni a pluszjuttatást?
Részlet a válaszából: […] Az önkéntes pénztárakba adható munkáltatói támogatás nem egyes más meghatározott juttatásként, hanem bérjövedelemként adózik a 2019-től hatályos szabályok szerint. A bérjövedelem után a munkáltatónak az általános szabályok szerint 19,5 százalék szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Egyéni vállalkozó osztalékalapja

Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást vagy szociális hozzájárulási adót kell fizetnie az egyéni vállalkozónak a 2018-ban képződött és 2019. május 20-ig bevallott osztaléka után?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó a vállalkozói osztalékalapját az Szja-tv. 49/C. §-a alapján határozza meg. Az egyéni vállalkozó osztalékalapja meghatározott szabályok mentén a vállalkozói jövedelemből képzett, adóévre megállapított adóalap. Az osztalékalapot az Szja-tv. 49/C....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.

Kamatkedvezmény jövedelemváltozása

Kérdés: Hogyan változik a kamatkedvezményből származó jövedelem adózása 2019-ben annak kft.-tagnak az esetében, aki a legnagyobb tulajdonrésszel rendelkezik a cégben, társas vállalkozóként működik közre a vállalkozás tevékenységében, egyben az ügyvezetői teendőket is ellátja, és 2018-ban kamatmentes kölcsönt igényelt és kapott a kft.-ből?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 72. §-a szerinti kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik akkor, ha a kifizető a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat öt százalékkal növelt összegének megfelelő kamatot nem számítja fel a magánszemélynek nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 15.
Kapcsolódó címke:
1
44
45
46
81