Munkaerő-kölcsönzés

Kérdés: Az Eb-tv. 67. § (1) bekezdésében megjelölt foglalkoztatón miért az Mt. szerinti kölcsönvevőt kell érteni, mint rendelkezik erről a hivatkozott törvény 67. § (2) bekezdése? A hivatkozott Eb-tv.-ben foglalt megtérítési, visszatérítési és visszafizetési igények megállapítását megelőző eljárásnál miért nem alkalmazható az Áe-tv.? Ennek ugyanis a 3. § (6) bekezdése II. fordulata felsorolja, mely törvények által meghatározott ügyekben lehet alkalmazni, és ott az Eb-tv. nincs felsorolva, csupán a Tbj-tv.
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó előírásokat az Mt.-t módosító 2001. évi XVI. törvény vezette be 2001. július 1-jei hatállyal. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 193/B-193/P. §-aiban foglalt rendelkezések tartalmazzák. A rendelkezések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Baleseti járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: Van-e valamilyen korlát annak a munkavállalónak a munkavégzését illetően, aki üzemi balesetből következően munkaképességét 40 százalékos mértékben elveszítette, és üzemi baleseti járadékban részesül? Amennyiben betegállományba kerül, jogosult-e táppénzre, és a táppénz folyósítása veszélyezteti-e a baleseti járadék folyósítását?
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 57. § (1) bekezdése értelmében baleseti járadékra az a személy jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset következtében 15 százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg.A baleseti járadék legfeljebb két éven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 18.

Rokkantnyugdíjas személy foglalkoztatása

Kérdés: Elveszítené-e rokkantsági nyugdíját egy 1999-ben véglegesen II. rokkantsági fokozatba sorolt rokkantnyugdíjas abban az esetben, ha egy cég napi 6 órában, havi 53 000 forint munkabér ellenében alkalmazná képzettségének megfelelő – szakács – munkakörben?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 30. §-ának (1) bekezdése értelmében a rokkantsági nyugdíj megszűnik, ha az érintett már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik, és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanása előtti munkakörében rokkantság nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 4.

Özvegyi nyugdíj

Kérdés: Jogosult-e az ideiglenes özvegyi nyugdíjat követő özvegyi nyugdíjra az az 1945-ben született özvegy nő, akinek munkaviszonya vagy egyéb kötelezettséggel járó jogviszonya soha nem volt?
Részlet a válaszából: […] Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált házastárs és az élettárs kaphat.Az élettárs özvegyi nyugdíjra akkor jogosult, ha élettársával annak halálig egy éven át megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy megszakítás nélkül tíz éven át együtt élt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Választás a nyugellátások között

Kérdés: Mikor, milyen esetekben áll fenn az a lehetőség, hogy az özvegy választhat a saját jogú és a volt házastárs nyugdíja között? Egy nő már saját jogú nyugdíjban részesült, amikor férje meghalt. 2002. március 16-tól 2003. március 16-ig ideiglenes özvegyi nyugdíjat kapott, 2003. március 16-tól egy határozat alapján 20 százalékos özvegyi nyugdíj illeti meg, hivatkozással a Tny-tv. 50. § (2) bek. B pontjára.
Részlet a válaszából: […] Ideiglenes özvegyi nyugdíj főszabályként egy évig jár annak, akinek a házastársa öregségi, rokkantsági nyugdíjasként halt meg, vagy az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

1950-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Mely időponttól állapítják meg az 1950-ben született nő teljes öregségi nyugdíját abban az esetben, ha 2004-ben 35 év munkaviszonya van? A Társadalombiztosítási Levelek 21. szám 367., és a 27. szám 2. észrevételnél közölt előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságnál nem igazán érzékelhető, hogy például az 1950. június 3-án született nő hogyan mehet 57 éves korában, vagyis 2007. június 3-án előrehozott nyugdíjba. Még akkor sem érthető a számítási mód, ha 38 év szolgálati idővel rendelkezni fog. Kérjük, ha lehetséges, a számítás módját konkrétan szíveskedjenek közölni.
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki 1945. december 31-e után született és legalább 38 év, 1945-ben született és legalább 37...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

50 százalékos rokkant ellátásai

Kérdés: Jogosult-e átmeneti járadékra az az 1951-ben született nő, aki az OOSZI orvosi bizottság szerint munkaképességét 50 százalékban elvesztette, és 38 év szolgálati idővel rendelkezik? A rehabilitációs bizottság szerint nem tudnak részére munkát biztosítani.
Részlet a válaszából: […] Átmeneti szociális járadékra való jogosultságÁtmeneti járadékra jogosult, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra, éven belül eléri a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 6.

1950-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Mely időponttól állapítják meg az 1950-ben született nő teljes öregségi nyugdíját abban az esetben, ha 2004-ben 35 év munkaviszonya van? A Társadalombiztosítási Levelek 21. szám 367., és a 27. szám 2. észrevételnél közölt előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságnál nem igazán érzékelhető, hogy például az 1950. június 3-án született nő hogyan mehet 57 éves korában, vagyis 2007. június 3-án előrehozott nyugdíjba. Még akkor sem érthető a számítási mód, ha 38 év szolgálati idővel rendelkezni fog. Kérjük, ha lehetséges, a számítás módját konkrétan szíveskedjenek közölni.
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban 5 évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az 55. életév betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a nő, aki 1945. december 31-e után született és legalább 38 év, 1945-ben született és legalább 37...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Munkanélküli-járadékra való jogosultság feltételei

Kérdés: Mennyi munkaviszonnyal kell rendelkeznie egy alkalmazott munkavállalónak ahhoz, hogy jogosult legyen munkanélküli-járadékra? 200 naptári napnak, vagy 200 munkanapnak?
Részlet a válaszából: […] Az Ftv. 25. §-ában foglalt rendelkezések értelmében munkanélküli-járadék illeti meg azt, aki munkanélküli, továbbá a munkanélkülivé válását megelőző 4 éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, továbbá rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.

Nagyszülő GYES-en

Kérdés: Kérheti-e a GYES folyósítását az egyéni vállalkozó helyett a vele egy háztartásban élő, rendszeres szociális járadékban részesülő édesanyja? Jelenleg az egyéni vállalkozó részesül az ellátásban másfél éves gyermeke után.
Részlet a válaszából: […] A Cst. 20/A. § (4) bekezdése alapján a nagyszülő csak akkor jogosult GYES-re, ha a jogosultsági feltételek mind a szülő, mind az ő esetében egyaránt fennállnak.A szülő jogosultsági feltételeiről nem érdemes szólnunk, jelen esetben bizonyosan megvannak, hiszen jelenleg még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.
1
47
48
49
54