GYES két gyermek után

Kérdés: Valóban kaphatja egyszerre két gyermek után a GYES-t az a szülő, aki egy egyéves, valamint egy négy- és egy hétéves gyermeket nevel, akik közül a négyéves gyermek beteg? Milyen módon igényelhetők az ellátások?
Részlet a válaszából: […] Valóban, 2014. január 1-jétől, az úgynevezett "extra GYES" megjelenésétől lehetőség van arra, hogy a szülők több gyermek után is, egyidejűleg részesüljenek a gyermekek jogán járó ellátásra. Ezt az időpontot megelőzően kizárólag a családi pótlék esetében volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 11.

Családi gazdaság vezetőjének CSED-re való jogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re az a kismama, aki egy családi gazdaság vezetője, őstermelőként biztosított, és a járulékokat az előző évi bevétele 20 százaléka után fizeti meg? A kismama a gazdálkodás mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát egy cégben. Jogosult lesz ez alapján CSED-re, illetve GYED-re? Hogyan válik valaki biztosítottá a megbízási jogviszonyában?
Részlet a válaszából: […] Megállapítható, hogy a kismamának egyidejűleg fennálló két jogviszonya van. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a biztosítási kötelezettséget, az ellátásokra való jogosultságokat jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.Első lépésben nézzük meg, a kismama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Egyedülálló családi pótlék igénye

Kérdés: Hogyan igényelhető egyedülállóként a családi pótlék?
Részlet a válaszából: […] Elsősorban azt kell tisztázni, hogy a Cst. alapján ki számít egyedülállónak, hiszen az említett jogszabály nem másik normára hivatkozik, amikor kifejti a fenti fogalom mibenlétét. Másrészt érdemes tudni azt is, hogy milyen jogai és kötelezettségei vannak azoknak a személyeknek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Rehabilitációs járadékban részesülő ügyvezető

Kérdés: Valóban veszélyezteti a rehabilitációs járadékra való jogosultságot, ha egy kft. ügyvezetésre jogosult tagja ténylegesen is ellátja a cégvezetői teendőket? Amennyiben mégis ő lenne az ügyvezető, milyen jogviszonyban célszerű ezt végeznie?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint (3.112. §) a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.Ezt a választási lehetőséget szűkíti le a Tbj-tv. 4. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Hogyan lehet az, hogy egy 1955. július 13-án született nőnek 41 év szolgálati ideje van, de a nyugdíj-biztosítási igazgatóság által visszaigazolt jogviszonya csak 35 év? Milyen jogszabály alapján nem vettek figyelembe 3 év munkanélküli-járadékon töltött, valamint 2 év ledolgozott időt, illetve hogyan igazolható ez az időszak? Igényelhető ennek ellenére a nők kedvezményes nyugdíja a 35 év jogviszony alapján csökkentett összegben, hiszen a tényleges szolgálati idő 41 év, és a kérelmező előreláthatólag már nem tud több időt szerezni?
Részlet a válaszából: […] Az 1955-ben született személy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatára, azaz 64. életév elérése esetén vonulhat nyugdíjba, ha eddig az időpontig legalább húsz év szolgálati időt szerzett, és azon a napon, melytől kezdődően az öregségi nyugdíjat megállapítják,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Nyugdíj visszamenőleges emelése

Kérdés: Kérheti visszamenőlegesen a nyugdíja emelését az a személy, aki rokkantsági nyugdíja mellett egyéni vállalkozó volt, és eddig még soha nem igényelte meg az emelést?
Részlet a válaszából: […] A korábban megszűnt rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj, rehabilitációs járadék vagy a korhatár előtti öregségi nyugdíj (együtt: saját jogú nyugellátás) mellett a 0,5 százalékos nyugdíjnövelésre szerzett jogosultság legkorábban az öregségi nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 2.

Rokkantsági nyugdíj figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Beleszámít a 4 év rokkantsági nyugdíjban töltött időszak a szolgálati időbe vagy a 40 év jogosultsági időbe?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát sem az öregségi nyugdíjra, sem a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság szempontjából nem lehet szolgálati, illetve jogosultsági időként számításba venni. Erre még akkor sincs mód, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Pontosan hány nap rokkantsági ellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik az a személy, aki 2011. március 1-jétől december 31-ig 40 százalékos költséghányadot alkalmazó átalányadózó, 2012. január 1-jétől december 31-ig szja szerint adózó, minimálbér összegével egyező kivétet realizáló egyéni vállalkozó volt, 2013. január 1-jétől december 31-ig főállású kis­adózó egyéni vállalkozói tevékenysége mellett napi 2 órában egy kft. alkalmazottjaként, 2014. január 1-jétől december 31-ig napi 8 órás alkalmazottként dolgozott egy cégben, 2015. január 1-jétől napi 8 órás alkalmazott egy kft.-ben, és 2015. január 27-től pedig táppénzen van? Rendelkezik ez a személy az 1095 napnyi szolgálati idővel? A számításnál a kisadózóként töltött időszak jelenti a problémát. Amennyiben nem, akkor a táppénzes időszak hányadik napjától lehet beadni az igénylést?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük mindjárt a kérdés megválaszolását azzal, hogy pontos szolgálatiidő-kalkulációt nem tudunk végezni, azonban a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak megállapításához szükséges biztosítási idő számításához adunk pár támpontot.a) A rehabilitációs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Adómentes közlekedési kedvezmény

Kérdés: Keletkezik valamilyen közteher-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy közlekedési szolgáltatást végző munkáltató a munkavállalójának adómentesen egész évre szóló díjmentes utazást lehetővé tevő bérletet juttat, de a munkavállaló munkaviszonya év közben megszűnik, a bérletet azonban továbbra is használhatja?
Részlet a válaszából: […] A 498/2013. Korm. rendelet tartalmazza az Szja-tv. felhatalmazása alapján az adómentes közlekedési kedvezmény szabályait. A kormányrendelet alapján a 2012. évi XLI. tv. szerinti országos, regionális vagy elő­városi közúti vagy helyi menetrend szerinti személyszállítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

1954-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Mikortól mehet nyugdíjba az a nő, aki 1954. augusztus 11-én született, három gyerme­ket szült, 30 éves munkaviszonyt tud igazolni, 2012. szeptember 18-án 58 százalékos egészségkárosodása miatt leszázalékolták? A leszázalékolást megelőző 5 évben nem volt meg az 1095 nap biztosításban eltöltött munkaviszony, ezért jelenleg semmilyen ellátásban nem részesül.
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjazás lehetősége 2012. január 1-jétől egyetlenegy esetre szűkült le, és ez nem más, mint a nők negyven év jogosultsági idő alapján történő nyugdíjazása. Ezt az egyetlen nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjazási lehetőséget hagyta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.
1
5
6
7
16