Letiltás alól mentes jövedelem

Kérdés: A munkáltatói munkabérletiltásban 2025. július 1. napjától életbe lépő változás, hogy letiltás alól mentes jogcímnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összege. Mit kell érteni családi kedvezmény nettó összege alatt? Ez magában foglalja a Tbj-tv. szerinti járulékkedvezményt is? Miként különül el egymástól a levonásmentes munkabér és a letiltásmentes jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A végrehajtási eljárás és azon belül a munkabérletiltás szabályozását hosszú időn keresztül szociális szempontokra visszavezethető kritika illette a levonásmentes munkabérrész öregségi nyugdíjminimumhoz való változatlan illeszkedése miatt.A végrehajtási eljárásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjszámítás során figyelembe vett keresetek

Kérdés: Milyen kereseteket fognak figyelembe venni az öregségi nyugdíj számítása során annak az 1960-ban született személynek az esetében, aki 2025 decemberében éri el a nyugdíjkorhatárát, és ettől az időponttól igénybe szeretné venni az ellátást?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj alapjául szolgáló kereset átlagát főszabály szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (ez az úgynevezett átlagszámítási időszak) nettó keresetekből számolják ki. Gyakran előfordul az öregségi nyugdíj megállapítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Változatlanul biztosítottnak minősül, azaz terheli a járulékfizetési kötelezettség azt a munkavállalót, aki jelenleg rokkantsági ellátásban részesül, 2025. április 29-én betöltötte a nyugdíjkorhatárát, de nem igényelte az öregségi nyugdíjat? Munkajogi értelemben tekinthető nyugdíjasnak a dolgozó, azaz könnyebben felmondhat számára a munkaadó, és nem illeti meg végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] Viszonylag gyakori eset, hogy a rokkantsági ellátásában részesülő személy – noha jogosult lenne öregségi nyugellátásra – nem érvényesíti a nyugdíjjogosultságát, mert számára a rokkantsági ellátás összege kedvezőbb.Ebben az esetben betöltött öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Táppénz visszafizetése visszamenőleges nyugdíjazás miatt

Kérdés: Felróható a munkavállalónak az ellátás felvétele, azaz vissza kell vonni a kifizetett táppénzellátást a munkavállalótól a következő esetben? Egy 1957-ben született ukrán állampolgárságú, Magyarországon nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező biztosított munkavállaló 2024. szeptember 30-tól 2024. október 17-ig keresőképtelenségére tekintettel táppénzben részesült, melynek összegét 2024. október 24-én a kifizetőhely kiutalta. A munkavállaló 2025. február 6-án öregségi nyugdíj igénylésére irányuló kérelmet terjesztett elő a kormányhivatalnál, amely 2025. február 24-én kelt határozatával megállapította a nyugellátást visszamenőlegesen 2024. július 26-ától. A határozatot a dolgozó 2025. április 1-jén nyújtotta be a munkáltató részére. Mi a kifizetőhely helyes eljárása ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a jogalap nélkül felvett ellátást (táppénz) a kifizetéstől számított 90 napon belül köteles az ellátást felvevő visszafizetni. Ebben az esetben még nem kell vizsgálni, hogy az ellátás felvétele felróható-e a részére [Eb-tv. 66. § (1) és (1a) bekezdései]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.
Kapcsolódó címke:

Munkavállalás korhatár előtti ellátás mellett

Kérdés: Kell arányosítani az éves kereseti korlát keretösszegét abban az esetben, ha egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy év közben munkát vállal?
Részlet a válaszából: […] A korhatár előtti ellátás folyósítása mellett lehet munkát vállalni, de figyelni kell a kereset nagyságára. Az ellátás folyósítását ugyanis szüneteltetni kell, ha az ellátásban részesülő személy olyan munkát végez, amely biztosítással jár, és a munkából származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Résznyugdíjhoz szükséges szolgálati idő

Kérdés: Érdemes megvásárolnia a résznyugdíjhoz szükséges 20 évből hiányzó szolgálati időt annak a személynek, aki 19 év 100 nap szolgálati idővel rendelkezik, jelenleg nem dolgozik, és néhány hónap múlva eléri a nyugdíjkorhatárát? Milyen összegbe kerülne a hiányzó egy év megvásárlása, kifizetődő a magánszemély számára ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A Tny-tv. 18. §-ának (3) bekezdése értelmében csak résznyugdíjra jogosult az a személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és 15 év (de 20 évnél rövidebb) szolgálati idővel rendelkezik.Ezzel párhuzamosan a Tbj-tv. 48. §-a (4) bekezdésének b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Önellenőrzés munkavállaló nyugdíjazása miatt

Kérdés: Van arra valamilyen előírás, hogy hány hónapra visszamenőleg kell önellenőrzést végeznie a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállaló 2025 áprilisában adta le a határozatot, amely szerint 2024. augusztus 1. napjától meghatározott összegű öregséginyugdíj-részre jogosult? A munkavállaló a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjra adta be a kérelmét. Nyugdíjasnak kell minősíteni ez alapján a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltak alapján a munkavállaló a foglalkoztatónak nyugdíj megállapítására vonatkozó végleges határozatot mutatott be, amely szerint 2024. augusztus 1-jétől öregségi nyugdíjas.Ez alapján a dolgozóra 2024. augusztus 1-jétől nem terjed ki a biztosítás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Nyugdíjkorhatárt betöltött kft.-tag

Kérdés: Van lehetőség arra, hogy visszamenőlegesen kérje az öregségi nyugdíj megállapítását egy kft. ügyvezetője, aki 1950-ben született, 2008. évtől rokkantságinyugdíj-ellátásban részesült, 2012. június hónapban elérte az öregséginyugdíj-korhatárt, így benyújtották a ’T1041-es nyomtatványt, amin az ügyvezetőt a biztosítottak köréből kijelentették, de most, 2025-ben felmerült, hogy az ügyvezető nem nyújtott be öregséginyugdíj-igényt, ezért 2012 óta a nyugdíjkorhatár betöltése ellenére rokkantsági ellátásban részesül? Amennyiben visszamenőlegesen nem kérhető az ellátás megállapítása, milyen egyéb módon mentesülhetne az ügyvezető és egyben tulajdonos az utólagos járulékfizetés alól?
Részlet a válaszából: […] A nyugellátásra vonatkozó igényt csak hat hónapra lehet visszamenőleg érvényesíteni. Az ezt megelőző időszak tekintetében sajnos fennáll a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség. Így az elévülési időn belüli időszak tekintetében az önellenőrzés az egyetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj előtt álló munkavállaló munkaidejének csökkentése

Kérdés: Hogyan számít be a szolgálati időbe a változás, illetve éri valamilyen hátrány emiatt azt az önkormányzatnál munkaviszonyban álló dolgozót, aki a nők részére 40 éves jogosultsági idő alapján járó kedvezményes öregségi nyugdíjazását szeretné kérni 2025. október végén, áprilistól azonban a napi 8 órás munkaideje napi 6 órás részmunkaidőre változik?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjjogosultságsághoz szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40-hez” szükséges jogosultsági idő tekintetében a munkaidőnek nincs jelentősége, tehát e tekintetben semmilyen hátrány sem éri a munkavállalót.A nyugdíj összegét befolyásoló szolgálati idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.

Egészségügyi dolgozó felmentési ideje

Kérdés: Szolgálati időnek minősül a felmentés időszaka egy egészségügyi dolgozó esetében, aki a nyugdíjazására tekintettel kérte a felmentését?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló biztosítási jogviszonya a felmentési idő alatt nem szűnik meg. Azaz függetlenül attól, hogy a munkáltató a munkavállalót a felmentési idő alatt mentesítette-e, illetve mennyi időre mentesíti a munkavégzés alól, a felmentés időtartama az öregségi nyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 29.
1
5
6
7
162