Találati lista:
291. cikk / 1190 Hozzátartozói nyugellátások
Kérdés: Jogosult lehet hozzátartozói ellátásra az elhunyt személy feleségének gyermeke, valamint özvegy édesanyja? Az elhunyt bizonyíthatóan évek óta nevelte házastársa gyermekét, illetve 3 éve közös háztartásban élt a felesége édesanyjával is, akit jelentős mértékben anyagilag is támogatott.
292. cikk / 1190 Külföldi nyugdíjban és rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló
Kérdés: Hogyan alakul annak a Magyarországon munkaviszonyban álló, állandó lakcímmel rendelkező magyar állampolgárnak a járulékfizetési kötelezettsége, aki itthon rokkantsági ellátás mellett dolgozik, és Romániából saját jogú nyugdíjban is részesül?
293. cikk / 1190 Nyugdíjas megbízott
Kérdés: Valóban nem válik biztosítottá egy lengyel cég magyarországi közvetlen kereskedelmi képviseletét megbízási jogviszonyban ellátó saját jogú öregségi nyugdíjas személy, annak ellenére, hogy a részére havonta kifizetett megbízási díj jelentősen meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Milyen közterheket kell megfizetni a megbízottnak és a megbízónak ebben az esetben?
294. cikk / 1190 Baleseti hozzátartozói nyugdíj
Kérdés: Mitől függ a baleseti hozzátartozói nyugdíj összege abban az esetben, ha a munkavállaló 52 éves korában üzemi balesetben hunyt el, tehát még nagyon sok ideje volt hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig? Milyen módon történik az ellátás igénylése, illetve milyen dokumentumokat kell csatolni az igénybejelentéshez?
295. cikk / 1190 Nyugdíj újbóli megállapítása
Kérdés: Kérheti a nyugdíj újbóli megállapítását 2019 őszén, a nyugdíjkorhatára betöltésekor az a női munkavállaló, aki 2014-ben elérte a 40 év jogosultsági időt, és korhatár előtti nyugdíjassá vált, 2016-ban viszont nagyon jó álláslehetőséget kapott a közszférában, ezért nyugellátását 1 évig szüneteltette, majd 2018-tól – immár ellátás mellett – munkaviszonyban folytatja, ami a kereseti korlát miatt az év második felében szintén a folyósítás szünetelésével jár?
296. cikk / 1190 Árvaellátás
Kérdés: Milyen feltételekkel kaphatja az árvaellátást a gyermek a nyári szünetben, ha 2019 júniusában érettségi vizsgát tett, szeptembertől pedig felsőfokú oktatási intézményben tanul tovább? Változik a helyzet, ha az egyetemi tanulmányokat külföldön folytatja? Jogosult lesz az ellátásra a gyermek abban az esetben, ha középiskolai tanulmányait magántanulóként folytatja?
297. cikk / 1190 Rokkantsági ellátás összegének csökkentése
Kérdés: Van értelme a fellebbezésnek az alábbi esetben? 2010 óta rokkantsági ellátásban részesülő 90 százalékos egészségkárosodott férfi Magyarországról és Romániából is kapja a szolgálati idejének megfelelő ellátást, tekintettel arra, hogy mindkét helyen dolgozott. Az ellátás elbírálása során a magyar nyugdíjfolyósító hivatalból kérte a román féltől az arányos részt az ottani 9 év munkaviszony alapján. Az évek során több alkalommal is felülvizsgálták az állapotát az orvosi leletei és egyéb iratai alapján, mert az állapota nem tette lehetővé a személyes megjelenést. A?legutóbbi, 2019. április hónapban lezajlott felülvizsgálat során a 2015. évben megállapított rokkantsági ellátás összegéből levonták a román nyugellátás összegét, és ezt állapították meg új ellátási összegként, valamint tájékoztatták az érintettet, hogy a korábban jogtalanul felvett ellátást vissza kell fizetnie.
298. cikk / 1190 1959-ben született személy
Kérdés: Elmehet előnyugdíjba egy 1959-ben született személy abban az esetben, ha már 42 éve fizeti a társadalombiztosítási járulékokat? Mire számíthat, ha beadja az igénylését?
299. cikk / 1190 Kanadában élő, 1959-ben született személy
Kérdés: Jogosult lehet Magyarországon nyugellátásra egy 1959-ben született, jelenleg Kanadában élő személy, aki iparitanuló- és katonaéveit is beleértve összesen 12 év szolgálati idővel rendelkezik? Amennyiben igen, akkor hogyan kell igényelnie az ellátást?
300. cikk / 1190 Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai
Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
