861 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Köti a munkáltatót a Ptk. szerinti ajánlati kötöttség? Visszavonhat például egy közös megegyezésre e-mailben tett ajánlatot, ha annak aláírása még nem történt meg?

Kérdés: Állami tulajdonban lévő gazdasági társaság SzMSz alapján, az ügyvezető az SzMSz-ben foglalt különleges rendelkezések figyelembevételével önállóan képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok előtt. A különleges rendelkezések alapján saját szakterületét illetően az ügyvezető-helyettes képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok, illetve hatóságok előtt. Az alapító jogszerűen korlátozhatja ilyen módon az ügyvezető képviseleti jogát? A társaság SzMSz-e úgy rendelkezik, hogy ügyvezetésnek minősül mindazon, a társaság vezetéséhez és irányításához szükséges döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapító hatáskörébe, illetve az SzMSz-ben meghatározott ügyvezető-helyettesi hatáskörbe. Jogszerűen korlátozhatja az alapító az ügyvezető ügyvezetési jogosultságát egy, a társaság szervezetében alatta álló vezető tisztségviselőnek nem minősülő személy hatáskörére tekintettel?

Kérdés: Jogosult a háromgyermekes anyák kedvezményére az a munkavállaló, akinek már felnőtt első gyermeke 12 éves volt, amikor az anya Németországba ment dolgozni, addig itthon családi pótlékot kapott utána, de a jogosultsága még utána is megvolt, jelenleg pedig már Magyarországon dolgozik, és van két kiskorú gyermeke? Amennyiben igen, akkor elég a nyilatkozata, vagy szükséges még valamilyen más igazolás is?

Kérdés: Hogyan alakul a helyettesítő munkavállaló jogviszonya abban az esetben, ha egy fizetés nélküli szabadságon lévő édesanya helyére, határozott idejű munkaszerződéssel vették fel annak visszatértéig, de időközben a helyettesített anyuka elhagyta a céget?

Kérdés: Kaphatják 50-50 százalékos összegben a családi pótlékot az elvált házastársak abban az esetben, ha a válás során a közös gyermekük egyenlő arányban történő gondozásáról állapodtak meg?

Kérdés:

Helyesen jár el a munkáltató annak a tevékenységi feltételeknek megfelelő munkavállalónak az esetében, aki munkabérének minimálbért meghaladó részére ekhós nyilatkozatot tett, amely alapján a munkáltató 290.800 forint után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, illetve levonja a személyi jövedelemadót és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, míg a fennmaradó részt csak 15 százalékos ekho terheli? Betegség esetén hogyan alakul az érintett betegszabadsága, táppénze, illetve miként hat mindez a nyugdíjalapjára, valamint az osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-alap megállapításánál figyelembe vehető-e az ekhoalap?

Kérdés:

Van valamilyen lehetőség a táppénzes időszak méltányosságból történő meghosszabbítására annak a munkavállalónak az esetében, aki hosszú ideje súlyos beteg, hamarosan lejár az egyéves táppénzideje, és orvosai szerint még kb. fél év szükséges a felépüléséig? Amennyiben nem lehetséges a táppénz ilyen formában történő meghosszabbítása, akkor igénybe veheti a nyugdíj előtti segélyt, tekintettel arra, hogy már betöltötte a 61. életévét?

Kérdés: Szünetel a munkavállaló biztosítási jogviszonya abban az esetben, ha a GYED-ellátás lejártát követően jelezte az aktív állományba történő visszatérését, aminek a jóváhagyása a munkáltató részéről megtörtént, majd a visszatérése után újabb fizetés nélküli igényt terjesztett elő egy hónap időtartamra a gyermekének otthoni ápolása céljából, amit a munkáltató engedélyezett? A munkavállaló a munkáltató felé tett nyilatkozata szerint jelenleg GYES-ben részesül. Be kell jelenteni a biztosítás szünetelését ebben az esetben az adóhatóság felé a ’T1041-es adatlapon?

Kérdés: A bruttó összeget vagy a költséghányaddal csökkentett összeget kell figyelembe venni megbízási jogviszony esetén a biztosítási jogviszony elbírálása során?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek az alábbi esetben? Egy munkavállalót 2025. augusztus 11-én munkahelyi baleset ért, a mosdóból visszafelé tartva megbotlott egy vödörben, és térdre esett, a bal térdét fájlalta, illetve egy korábbi izomhúzódás helyét a bal combján. A jegyzőkönyv felvétele után busszal távozott otthonába, háziorvosa röntgent nem kért, izomfájdalommal vette táppénzes állományba. A munkáltató a balesetet elismerte üzemi balesetként. A táppénzes állománya alatt a munkabaleset után két héttel otthonában sétálás közben a munkavállaló lába „elakadt”, nem tudott továbbmenni, nagy fájdalmat érzett, ezért családtagjai mentőt hívnak. A mentőknek azt mondta, hogy előző este elesett (a háziorvos kifizetőhelynek tett nyilatkozatában ez olvasható), viszont a kórház „1” kóddal adta ki a kórházi igazolást, mert ott azt nyilatkozta, hogy két héttel korábban a munkahelyén elesett, és a csípőjét ütötte meg. A kifizetőhely a kórházat is megkereste végzésben, de még nem válaszoltak. Jogszerű ebben az esetben a baleseti táppénz elutasítása az otthonában történt baleset napjától?