3605 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Egy vagy két napra kell bejelenteni a ’T1042E nyomtatványon azt a munkavállalót, akit egyszerűsített foglalkoztatás keretében öntözőberendezés üzemeltetése céljából mezőgazdasági idénymunkára este 18 órától reggel 6:00 óráig, 12 órában, készenléti jellegű munkakörben 21.500 forint/nap díjazás ellenében foglalkoztat a munkáltató? Éjszakai műszakban történő foglalkoztatás esetén a 22:00 órától reggel 6:00 óráig terjedő időre 15 százalék bérpótlékot fizetne a cég 1604 forint összegben, azaz egy műszakban 23.104 forintot kapna a munkavállaló. Amennyiben két napra kell bejelenteni, akkor a napi 2200 forintos közterhet is két napra kell megfizetni, illetve a minimum fizetendő díjazás összegét is két napra kell számítani?

Kérdés: Van bármilyen bejelentési, önellenőrzési kötelezettsége, illetve egyéb tennivalója az egyéni vállalkozó munkaadónak abban az esetben, ha alkalmazottjának egészségi állapotát 56 százalékosnak ítélte a komplex felülvizsgálat, és az érintett számára visszamenőleg (2024. december 1-jétől) rokkantsági ellátást állapítottak meg?

Kérdés:

Hogyan tudja növelni a társadalombiztosítási ellátásainak, illetve a nyugdíjának az alapját, valamint hogyan szerezhet teljes szolgálati időt egy kisadózó egyéni vállalkozó? Létesíthet további munkaviszonyt, megbízási jogviszonyt, illetve mezőgazdasági őstermelői jogviszonyt?

Kérdés: Mi a feltétele annak, hogy a munkáltató a képernyő előtti munkavégzéshez adómentesen, egyszeri 50.000 forint összegű költségtérítést adhasson a munkavállalóknak védőszemüveg-juttatás címén?

Kérdés: Szabályosan jár el a társadalombiztosítási kifizetőhely abban az esetben, ha a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók kilépésekor több esetben utólag, a jogszabályban meghatározott 5 napos határidőn túl kerül sor bérkorrekcióra, illetve az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak módosítására azért, mert a kölcsön vevő partnerek késve vagy utólag adják át a juttatások összegét befolyásoló információkat (pl. orvosi igazolás, számfejtendő összeg stb.)? Megsérti az Mt. 80. §-ában megfogalmazott szabályt a foglalkoztató azzal, hogy utólag utal ki bért, illetve ellátást, illetve utólag módosítja a kilépődokumentumokat?

Kérdés: Kaphatja az előző ellátás alapulvételével a CSED-et a 2025. május 19-én született második gyermeke születése napjától az az édesanya, akinek a korábbi munkaviszonya 2025. január 31-én megszűnt, de a 2023. április 23-án született gyermeke után 2025. április 23-ig még passzív jogon GYED-ben részesült a maximális összegben, majd 2025. április 30-tól új munkaviszonyt létesített, ahol a minimálbérnek megfelelő összegű munkabért kap? A kifizetőhely a minimálbér alapján állapította meg a CSED napi összegét, az anya viszont az előző ellátása alapján magasabb összegre számított.

Kérdés:

Hogyan kell eljárni annak a részmunkaidős munkavállalónak az esetében, akinek több letiltása is van folyamatban (egyik sem gyermektartás), de a havi nettó alapbére nem éri el a minimálbér 60 százalékát? Teljesíthető a letiltás a nettó bére 60 százalékáig, vagy ebben az esetben nem teljesíthető a végrehajtás?

Kérdés:

Kiadhatja a munkavállaló részére járó szabadságnapokat a munkáltató a 30 napos felmondási idő alatt? A munkavállaló munkaviszonya 30 napos felmondási idővel szűnik meg, és a felmondási idő első felében adná ki a munkáltató a fennmaradó szabadnapokat.

Kérdés:

Elvesztheti a 200 ezer forint feletti családi adókedvezmény teljes összegét az a munkavállaló, akinek a nettó jövedelme meghaladja ezt az összeget, de több nagy összegű banki tartozása is van, amelyek miatt a munkabérére jelenleg kettő végrehajtás van folyamatban? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy a Vht. 63. §-a szerint a munkavállaló nettó munkabéréből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot, a törvény 74. §-ának új l) pontja alapján viszont az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól?

Kérdés:

Hol kell megfizetnie a társadalombiztosítási járulékot a biztosítási jogviszony létrejöttének érdekében annak a személynek, aki két kft. ügyvezető tulajdonosa, és emellett egy sportszövetségben is dolgozik, ahonnan ekhósan veszi ki a jövedelmét? A cégekből semmilyen jövedelmet nem vesz ki az érintett. Elegendő ebben az esetben az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás megfizetése?