Dolgozónak adott ajándék

Kérdés: Egy cég a karácsonyi ünnepekre tekintettel dolgozóinak kb. 12 000 forint értékű élelmiszercsomagot ajándékozott. Ugyanezt tervezi húsvétra is. Milyen közterheket kell ez után a juttatás után a kifizetőnek lerónia? Figyelembe lehet-e venni az 500 forint adómentességet?
Részlet a válaszából: […] A két ünnep között a szabályozás jelentősen megváltozott. 2003-ban a dolgozóknak adott ajándékra a kifizetői ajándékozás szabályait lehetett alkalmazni. A kifizető által magánszemélynek adott ajándék értékéből, kifizetőnként évente legfeljebb három alkalommal 500...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.

Holland állampolgárságú kft.-tag biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetni egy magyarországi székhelyű és telephelyű kft. holland állampolgárságú, személyesen közreműködő tulajdonos ügyvezető tagjának a díjazása után?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt azt kell tisztáznunk, hogy a tulajdonos milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetői teendőit?Főszabályként az ügyvezető munkaviszonyban áll, munkaszerződés hiányában pedig jogviszonyát a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. [Gt. 30. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Alkalmi mezőgazdasági munkás foglalkoztatása történhet határozott idejű munkaviszony vagy alkalmi munkavállalói könyv alapján.Munkaviszony választása esetén az őstermelő a Tbj-tv. 4. § a) pontja 1. alpontja alapján foglalkoztatónak minősül, a munkavállaló pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] Bizonyára olvasónk előtt sem kétséges, hogy az érintett munkavállaló mindkét munkaviszonyában biztosítási kötelezettség alá tartozik, a jogviszonyok egyidejű fennállásától függetlenül. Erre tekintettel a biztosított bármelyik jogviszonyáról is legyen szó, a 29...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Szakképző iskolai hallgató díjazása

Kérdés: Kell-e munkaadói, munkavállalói járulékot, valamint eho-t fizetni a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben, illetve nyári gyakorlati szakmai oktatásban részesülő szakképző iskolai hallgató részére juttatott havi 15 000 forint után, melyből a 8,5 százalékos, valamint a 3 százalékos egyéni járulék levonása és befizetése, és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulék befizetése megtörténik? Kell-e fizetni a megállapított 15 000 forintot a nyári szünetben, az öthetes szakmai gyakorlat tartamára?
Részlet a válaszából: […] A tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóra kiterjed a biztosítás [Tbj-tv. 5. § (1) bek. c) pontja], a tanulószerződésben meghatározott juttatása járulékalapot képező jövedelem [Tbj-tv. 4. § k) pontja], tehát a foglalkoztató helyesen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Cafeteria-rendszer

Kérdés: Mit jelent a cafeteria-rendszer? Alkalmazható-e kisebb vállalkozásoknál is?
Részlet a válaszából: […] A cafeteria eredetileg önkiszolgáló éttermet jelent, illetve ennek megfelelőire használják. A humánerőforrás-szakemberek ezt a szót a dolgozók számára választható béren felüli juttatásokra alkalmazzák. Ma lényegében a nagy cégek élnek vele, de kisebb cégeknél is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.

Szabadságmegváltás és végkielégítés közterhei

Kérdés: Szabadságmegváltás, illetve végkielégítés esetén milyen járulékokat, közterheket kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót az Mt. 136. § (1) bekezdése alapján munkaviszonya megszűnésekor megillető szabadságmegváltás a személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartozó, nem önálló tevékenységből származó, az adóelőleg számításánál figyelembe veendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.

Utazási bérlet, lakásbérleti díj járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat, illetve adókat kell fizetni a munkavállalók részére adott helyi járati bérlet ára (a számla a cég nevére szól), illetőleg a munkavállalónak bérelt lakás bérleti díja után?
Részlet a válaszából: […] A helyi járatra szóló bérlet általában a munkavállaló munkába járását szolgálja, azonban díjának megtérítését – néhány esetet leszámítva – az Szja-tv. költségként nem ismeri el. Ezért a munkáltató az Szja-tv. 69. §-a alá tartozó természetbeni juttatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Munkavállalói járulék betegszabadság távolléti díjából

Kérdés: Kell-e vonni az 1 százalékos mértékű munkavállalói járulékot a betegszabadság idejére fizetett díjazásból, mivel a KSH kiadványában a "KERESET"-nek nem része a betegszabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. rendelkezései értelmében a betegszabadság időtartamára a munkavállaló részére távolléti díjának 80 százaléka jár. Tekintettel arra, hogy a távolléti díj mind a kiszámításának módja, mind személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék szempontjából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 15.

Csökkent munkaképességű munkavállalók közterhei

Kérdés: Csökkent munkaképességű, 4 órás alkalmazott után milyen járulékok fizetése, illetve levonása szükséges?
Részlet a válaszából: […] Társadalombiztosítási terhek vonatkozásában a csökkent munkaképességnek – feltéve, hogy az érintett nem részesül rokkantsági nyugdíjban – nincs jelentősége. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a csökkent munkaképességű alkalmazottra kiterjed a biztosítás, a Tbj-tv. 20. és 24....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 24.
1
…
9
10
11