1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […] ...természetbeni és pénzbeli egészségbiztosításijárulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, munkavállalói járulék,vállalkozói járulék, valamint 2010. január 1-jétől egészségbiztosítási ésmunkaerő-piaci járulék összegével, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Rehabilitációs járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet az ellátás megszüntetése nélkül egy rehabilitációs járadékban részesülő személy, akinek az ellátását 2009-ben állapították meg, és a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete 56 000 forint volt?
Részlet a válaszából: […] ...számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék, illetvevállalkozói járulék összegével csökkentett – kereset, jövedelem havi átlaga nemhaladja meg a rokkantsági nyugdíj alapját képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása

Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...nem releváns, hogy azt milyen jellegű jogviszonyban – így példáulmunkaviszonyban, bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozóként- végzi. Adózás szempontjából a rehabilitációs járadékos nyugdíjasnak minősül.A rehabilitációs járadék mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkaerő-piaci járulék

Kérdés: A munkaadói és a munkavállalói járulék beépítése a munkaerő-piaci járulékba tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden jogviszony után meg kell fizetni a járulékokat, nem csak a nem nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozók után?
Részlet a válaszából: […] ...már árnyaltabb ahelyzet. Az 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot csak a munkaviszonyban állódolgozónak, illetve az egyéni és társas vállalkozónak kell megfizetnie. Nekisem teljeskörűen, hiszen mentesül az 1,5 százalék alól a Tbj-tv. 25/A. §-aszerint– az az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

2 órás munkaviszonnyal rendelkező vállalkozó vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni annak a társas vállalkozónak, akinek a főállású személyes közreműködése mellett van egy 2 órás munkaviszonya is?
Részlet a válaszából: […] ...felvetett kérdésről az Flt. 46/B. §-a meglehetősenegyértelműen rendelkezik, kimondva, hogy nem vonatkozik avállalkozóijárulék-fizetési kötelezettség arra az egyéni és társasvállalkozóra, aki a vállalkozói tevékenysége folytatásával egyidejűlegmunkaviszonyban is áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 10.

Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...néven) része lesz, viszont eztovábbra is csak a munkaviszonyban álló dolgozókat, illetve a többesjogviszonyban nem álló egyéni és társas vállalkozókat terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra is vonatkoztak. Ha arokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy egyénivállalkozói tevékenységet folytat, és a nyugdíja keresőtevékenység miatti megszüntetésénekfeltételei bekövetkeznek, azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Rokkantnyugdíjas munkavállaló kereseti korlátja I.

Kérdés: Mennyi lehet a keresete nyugellátása elvesztése nélkül annak a munkavállalónak, aki 1995 januárja óta 67 százalékos rokkant nyugdíjas, és jelenleg 6 órás munkaviszonnyal rendelkezik?
Részlet a válaszából: […] ...egészségbiztosításijárulékkal, nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint amunkavállalói járulékkal, illetve a vállalkozói járulékkal csökkentett, azazképzett nettó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantságinyugdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Rokkantsági nyugdíjas és járadékos keresőtevékenysége

Kérdés: Lehet-e egy magánszemély egy betéti társaság beltagja a rokkantsági nyugdíj megállapítása után, és végezhet-e személyes közreműködéssel járó munkát? Lehet-e emellett egy felügyelőbizottsági tagsági viszonya, ahonnan tiszteletdíjat kap? Vonatkozik-e rá valamilyen keresetkorlátozás, ha 2008-tól rokkantnyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az illető nem rokkantnyugdíjas, hanem rokkantsági járadékos?
Részlet a válaszából: […] ...mindenolyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá keresőtevékenységetfolytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyalrendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyesközreműködés vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.

Rokkantsági nyugdíjas evás egyéni vállalkozó kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet a nyugdíj megvonása nélkül az a 2003 óta evás egyéni vállalkozó, aki 2005 óta véglegesített rokkantsági nyugdíjas? Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozó esetében? A minimálbér vagy a nyugdíj előtti kereset 90 százaléka alatt kell-e maradnia a keresetnek? Hogyan számítható ki a nyugdíj előtti kereset 90 százalékának emelt összege?
Részlet a válaszából: […] ...növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelezőlegkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A kiegészítő tevékenységű evás egyénivállalkozó nettó jövedelme nem más, mint a Tbj-tv. 37. § (2) bekezdésébenmeghatározott nyugdíjjárulék-alap, azaz az Eva-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.
1
2
3