Dél-koreai állampolgárságú munkavállaló közterhei

Kérdés: Helyesen jár-e el az a belföldi székhelyű társaság, amely Magyarországon bejelentett lakással rendelkező dél-koreai állampolgárságú tagja után, aki 2007. június 1-je óta munkaviszonyban áll a társasággal, nem fizeti meg sem a társadalombiztosítási, sem a munkaadói járulékot, sem a szakképzési hozzájárulást, kizárólag a tételes ehót? A munkavállaló havi számfejtett munkabére 900 000 forint, amelyből kizárólag a személyi jövedelemadó és a különadó kerül levonásra. Milyen közterheket kell megfizetni 2010-ben ez után a munkavállaló után?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló részérekifizetett jövedelem után a foglalkoztatót várhatóan 27 százaléktársadalombiztosítási járulék és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás, abiztosítottat 7,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék,továbbá a 8,5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Cafeteria

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?
Részlet a válaszából: […] ...kell beszámítani, mivel a munkáltató 29százalék társadalombiztosítási járulék, 3 százalék munkaadói járulék és 1,5százalékos szakképzési hozzájárulás megfizetésére kötelezett. A munkavállalópedig a 10 ezer forint után még fizet 18 vagy 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Színlelt vállalkozási szerződéssel foglalkoztatott dolgozót terhelő jogkövetkezmények

Kérdés: Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítottól nem vontale. – Munkaadói és munkavállalói járulék a kifizetett bér után. – Tételes egészségügyi hozzájárulás. – Szakképzési hozzájárulás. – A le nem vont személyijövedelemadó-előleg miatt mulasztásibírság terheli a foglalkoztatót. –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] Az "A" és a "B" munkáltatóknak mindazokat a közterheket lekell vonniuk a munkavállalótól, illetve meg kell fizetniük utána, mintamelyeket felsorolt a főállású munkáltató által teljesített közteherfajtákközött. Eltérés mindössze a tételes egészségügyi hozzájárulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Vállalkozási szerződés munkaviszonnyá minősítése

Kérdés: Joga van-e az adóhatóságnak két független fél között kötött szerződést átminősíteni? Az adóhatósági ellenőrzés a cégünkkel kötött vállalkozási szerződések egy részét munkaviszonynak minősítette. Milyen szempontok szerint teheti ezt meg, és milyen következményei lehetnek az átminősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...is, ha azt a biztosítottól nemvonta le.Munkaadói és munkavállalói járulék a kifizetett bér után.Tételes egészségügyi hozzájárulás.Szakképzési hozzájárulás.A le nem vont személyijövedelemadó-előleg miatt mulasztásibírság terheli a foglalkoztatót.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 9.

Diákok alkalmazása

Kérdés: Egy kft. a nyári szünet idejére több középiskolai diákot kíván alkalmazni differenciált jövedelmezéssel. Milyen közterheket kell fizetni a foglalkoztatott diákok után, illetve milyen bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek terhelik a céget?
Részlet a válaszából: […] ...a dolgozó után meg kell fizetnie a 29százalékos társadalombiztosítási járulékot, a 3 százalékos munkaadói járulékot,valamint a szakképzési hozzájárulást is. A foglalkoztatás ténye indokolja, hogya kifizető a 3450 forint összegű tételes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.

Ügyvezető helyettesítése

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a bt.-nek a szülés miatt társadalombiztosítási ellátásban részesülő ügyvezető helyettesítésére heti 2 órában, havi 13 250 forint díjazás ellenében alkalmazott ügyvezető után abban az esetben, ha rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...személy után megfizetni [Eho-tv. 7. § (2) bekezdése].Bérjövedelmére tekintettel munkaadói és a munkavállalói járulékkal, továbbá aszakképzési hozzájárulással kapcsolatos kötelezettségek is terhelik atársaságot. A kérdéssel kapcsolatosan megjegyezni kívánjuk, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 8.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] ...tekintetében a külföldi anyavállalat juttató és ajuttatásban részesülő magánszemély között munkaviszony nem áll fenn) nincs.A szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszerfejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény alapján,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

"Képzési támogatás" utáni közterhek

Kérdés: Egy kft. a tevékenységéhez betanított munkásokat (varrónő) szeretne alkalmazni. A betanítást ő maga végzi el. Képzetlen, de nem munka nélküli személyeket szervez be, akikkel a sikeres betanulás után munkaszerződést köt. A képzés 2 hétig tartó idejére képzési támogatást nyújt a résztvevőknek napi 2000 forint összegben. Milyen közterheket kell kifizetni ez után a juttatás után?
Részlet a válaszából: […] ...a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot, valamint a 3 százalékos munkaadói járulékot a juttatások után megfizetni, melyeket a szakképzési hozzájárulás megállapításakor is figyelembe kell venni. A tételes egészségügyi hozzájárulást a társaságnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 12.

Cafeteria-rendszer

Kérdés: Mit jelent a cafeteria-rendszer? Alkalmazható-e kisebb vállalkozásoknál is?
Részlet a válaszából: […] ...közteher százalékait: 11 százalék egészségbiztosítás, 18 százalék nyugdíjbiztosítás, 3 százalék munkaadói járulék, 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás. Ehhez hozzáadunk még 100 százalékot, és elosztjuk a 200 ezer forintos keretet a kapott értékkel (tehát 11 +...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 7.
1
2