1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […]  Az érintett a születési éve és szolgálati ideje alapján már2008-ban jogosultságot szerzett előrehozott öregségi nyugdíjra. A jelenleghatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságát bármikorérvényesítheti, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszából: […] ...úgy folytathat, ha hategymást követő hónapra vonatkozó, az általános szabályok szerint számítottszemélyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Rehabilitációs járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet az ellátás megszüntetése nélkül egy rehabilitációs járadékban részesülő személy, akinek az ellátását 2009-ben állapították meg, és a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete 56 000 forint volt?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadóval és a kifizetésidőpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekfigyelembevételével számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Nyugdíjazás utólagos bejelentése

Kérdés: A munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási járulék és munkavállalói járulék önrevízióján kívül kell-e még valamit önrevíziózni abban az esetben, ha a munkáltatónak nem volt tudomása arról, hogy a munkavállalója nyugdíjasnak minősül, mert 2007 februárjában betöltötte a 62. életévét, és 2005. július 12-től, 44 év munkaviszony után előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére? Kell-e önrevíziót benyújtani a magánszemélynek az szja-bevallások helyesbítésére? A munkáltató tudomása szerint 2008. január 1. előtt nem volt törvényi korlátja a nyugdíj melletti munkavégzésnek.
Részlet a válaszából: […] ...Annak akörülménynek, hogy a munkavállaló nem jelentette be a munkáltatójának azelőrehozott öregségi nyugdíj megállapítását, az egészségbiztosítási járulékonés a munkavállalói járulékon kívül más közteherfajtára nézve a munkáltatónálnincs kihatása. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása

Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...nettó keresetével, mert pl. a járadékost esetleg megilletőszemélyijövedelemadó-kedvezmény(eke)t nem lehet figyelembe venni, a pénzbeliegészségbiztosítási járulék számított összegét azonban annak ellenére le kellvonni, hogy annak megfizetésére a járadékos nem köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Nyugdíjas munkavállaló közterheinek revíziója

Kérdés: A munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási és munkavállalói járulék önrevízióján kívül van-e egyéb kötelezettsége a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállalója elmulasztotta bejelenteni, hogy 2007 februárjától öregségi nyugdíjasnak minősül, és 2005. július 12-től 44 év munkaviszonya után előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére? A magánszemélynek kell-e önrevízióznia a személyijövedelemadó-bevallását?
Részlet a válaszából: […] ...(Anyugdíjas munkavállaló 2006 decemberéig nem fizetett nyugdíjjárulékot, 2006augusztusáig pedig nem terhelte a természetbeni egészségbiztosítási járulék,illetve egyáltalán nem kellett fizetnie pénzbeli egészségbiztosítási ésmunkavállalói járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Közalkalmazott külföldi napidíja

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni 2009-ben a közalkalmazott részére kifizetett külföldi napidíj adóköteles részéből? Milyen járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...fizetni. Tehát abiztosítottnak 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot, továbbá 4 százalékostermészetbeni és 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, afoglalkoztatójának pedig a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap után26 százalékos, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaadói járulék alapja megegyezik atársadalombiztosítási járulék alapjával, a munkavállalói járulék alapja pedig atermészetbeni egészségbiztosítási járulék alapjával.Csakhogy ezeket a járulékokat az Flt. 40., illetve 41.§-ának előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.

Iskolarendszerű képzés költségeinek megtérítése

Kérdés: Milyen közterheket kell vonni, illetve hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget a munkavállaló részére megtérített 300 ezer forint összegű iskolarendszerű képzés költségei után?
Részlet a válaszából: […] ...minősül,ami után a társadalombiztosítási járulékon túl az egyéni járulékokat (9,5százalék nyugdíjjárulék, 6 százalék egészségbiztosítási járulék, illetve 1,5százalék munkavállalói járulék) is meg kell fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Elengedett kölcsöntartozás közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni a munkáltatónak, illetve a dolgozónak az elengedett kölcsöntartozás után? Egy cég 2004-ben nagyobb összegű kamatozó kölcsönt adott munkavállalójának, amelynek törlesztőrészleteit és a kamatokat a munkabéréből vonták folyamatosan. 2006. évben a munkavállaló munkaviszonya a munkakör megszüntetése miatt munkáltatói rendes felmondással megszűnt. A munkavállaló azóta nem fizeti a kölcsöntartozást, jelenleg munkanélküli, a tartozás behajthatatlannal tűnik, ezért a cégvezetés úgy döntött, hogy elengedi a tartozást, illetve az eddig felszámított kamatot is.
Részlet a válaszából: […] Az elengedett kölcsöntartozás adójogi megítélésénél a felekközött fennálló jogviszonyból kell kiindulni: azaz munkaviszonyból származójövedelemként kell kezelni.Ebből adódóan – noha juttatására csak a kölcsönelengedésekor, azaz csak a jogviszony megszűnése után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.
1
2
3
8