Előző munkáltató követelésének átutalása

Kérdés: Köteles az új munkáltató levonni és átutalni az előző munkáltató részére egy olyan követelést, amelyről a munkavállaló által bemutatott iratokból egyértelműen megállapítható, hogy jogszerűtlen?
Részlet a válaszából: […] ...erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.Jogszabály alapján kell levonni a munkabérből például a nyugdíjjárulékot, a személyijövedelemadó-elő­leget, a munkavállalói járulékot, végrehajtható határozat például a bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 15.

1951-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Hogyan érinti a nyugdíjszámítás változása annak az 1951-ben született nőnek a nyugellátását, aki jelenleg 42 éves munkaviszonnyal rendelkezik, és 62 éves koráig, azaz 2013 májusáig dolgozni szeretne? Hogyan változna a nyugdíjának összege, ha 2011-ben, 2012-ben, illetve 2013-ban megy nyugdíjba? A jövedelme évek óta meghaladja a nyugdíjjárulék-fizetési felső határt.
Részlet a válaszából: […] ...érintett a születési éve és szolgálati ideje alapján már2008-ban jogosultságot szerzett előrehozott öregségi nyugdíjra. A jelenleghatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságát bármikorérvényesítheti, tekintet nélkül arra, hogy az előrehozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

1956-ban született egészségkárosodott személy ellátásai

Kérdés: Rehabilitációs járadékra vagy rokkantsági nyugdíjra lesz-e jogosult az az 1956. október 9-én született nő, akinek táppénzes éve 2010. október 6-án lejár, és ezért beutalót kapott a szakértői bizottsághoz? Milyen feltételei vannak az ellátásnak, illetve dolgozhat-e majd a folyósítás mellett?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésnek az előzetes megválaszolására, hogy azigénylő rokkantsági nyugdíjra vagy rehabilitációs járadékra lesz jogosult, azOrszágos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet állásfoglalása nélkülnincs lehetőség. Ugyanis az említett ellátásokra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 10.

Rehabilitációs járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Mennyit kereshet az ellátás megszüntetése nélkül egy rehabilitációs járadékban részesülő személy, akinek az ellátását 2009-ben állapították meg, és a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresete 56 000 forint volt?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékekfigyelembevételével számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék, illetvevállalkozói járulék összegével csökkentett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 18.

Nyugdíjazás utólagos bejelentése

Kérdés: A munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási járulék és munkavállalói járulék önrevízióján kívül kell-e még valamit önrevíziózni abban az esetben, ha a munkáltatónak nem volt tudomása arról, hogy a munkavállalója nyugdíjasnak minősül, mert 2007 februárjában betöltötte a 62. életévét, és 2005. július 12-től, 44 év munkaviszony után előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére? Kell-e önrevíziót benyújtani a magánszemélynek az szja-bevallások helyesbítésére? A munkáltató tudomása szerint 2008. január 1. előtt nem volt törvényi korlátja a nyugdíj melletti munkavégzésnek.
Részlet a válaszából: […] ...nem volt törvényi korlátja a 2007. december 31-igmegállapításra került előrehozott öregségi nyugdíj melletti munkavégzésnek, ésezek a nyugdíjasok jelenleg is korlátok nélkül dolgozhatnak. Annak akörülménynek, hogy a munkavállaló nem jelentette be a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 4.

Rehabilitációs járadékos személy munkavállalása

Kérdés: Milyen jogviszony keretében vállalhat időszakosan munkát egy rehabilitációs járadékban részesülő személy?
Részlet a válaszából: […] ...bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozóként- végzi. Adózás szempontjából a rehabilitációs járadékos nyugdíjasnak minősül.A rehabilitációs járadék mellett a járadék megszűnése nélkülakkor folytathat keresőtevékenységet, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Nyugdíjas munkavállaló közterheinek revíziója

Kérdés: A munkavállaló által fizetett egészségbiztosítási és munkavállalói járulék önrevízióján kívül van-e egyéb kötelezettsége a munkáltatónak abban az esetben, ha egy munkavállalója elmulasztotta bejelenteni, hogy 2007 februárjától öregségi nyugdíjasnak minősül, és 2005. július 12-től 44 év munkaviszonya után előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg részére? A magánszemélynek kell-e önrevízióznia a személyijövedelemadó-bevallását?
Részlet a válaszából: […] ...ez a probléma már nem fordulhat elő, hiszen anyugdíjazás feltétele a jogviszony megszüntetése.A kérdésben vázolt helyzetben a foglalkoztatónak egyetlenteendője van: az egyéni járulékok vonatkozásában elvégezni az önellenőrzést. (Anyugdíjas munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Munkaerő-piaci járulék

Kérdés: A munkaadói és a munkavállalói járulék beépítése a munkaerő-piaci járulékba tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden jogviszony után meg kell fizetni a járulékokat, nem csak a nem nyugdíjas munkaviszonyban álló dolgozók után?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozói tevékenysége mellett munkaviszonnyalis rendelkezik,– az a foglalkoztatott, egyéni és társas vállalkozó, akisaját jogú nyugdíjas, vagy a Tny-tv.-ben meghatározott reá irányadó öregséginyugdíjkorhatárt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Közalkalmazott külföldi napidíja

Kérdés: Milyen járulékokat kell levonni 2009-ben a közalkalmazott részére kifizetett külföldi napidíj adóköteles részéből? Milyen járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...személy és munkaadójaaz általános szabályok szerint köteles ez után járulékot fizetni. Tehát abiztosítottnak 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot, továbbá 4 százalékostermészetbeni és 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] ...dolgozó utánkell megfizetni, azzal nem terheli a munkaadói járulék azt a dolgozót, akiöregségi, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül, illetőlegarra jogosulttá vált. Ezt figyelembe véve már nem ellentmondásos az említettAPEH-tájékoztató.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.
1
2
3
9