Végkielégítés és a rendes felmondás

Kérdés: Kell-e minden esetben végkielégítést fizetni felmondáskor? (Felmondás oka pl.: alkalmazott nem végzi el maradéktalanul a munkáját, ittasan jelenik meg munkahelyén, nem tartja be a balesetvédelmi szabályokat, a cég érdekei ellen cselekszik stb.)
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírásokat az Mt. 95. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. Főszabályként végkielégítés illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Választás a rokkantsági nyugdíj és a táppénz között

Kérdés: Egy kft.-nél munkaviszonyban álló dolgozónak az OSZI 2003. szeptember hónapban 67 százalékos rokkantságot állapított meg. A dolgozó egyéves táppénzideje 2004. márciusban jár le. Van-e lehetősége a dolgozónak 2004. márciusig igénybe venni a táppénzt, ha annak összege kedvezőbb, mint a rokkantsági nyugdíj? A munkáltató kérheti-e, hogy a dolgozó már most kérje a rokkantsági nyugdíj megállapítását és folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...követő naptól kérheti rokkantsági nyugdíjának megállapítását. A munkaviszony megszüntetésének időpontjáról a munkáltatónak és a munkavállalónak kell megegyeznie, a dolgozó joga eldönteni, hogy mikortól kíván rokkantsági nyugdíjba menni. Amennyiben a táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztári tagdíj

Kérdés: Amennyiben a munkáltató úgy határoz, hogy a munkavállalója javára önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetéseket teljesít, akkor minden munkavállalója számára kell fizetnie, vagy lehetséges csak egyes munkavállalóknak? Ha mindenkinek fizetni kell, lehet különböző összeg, vagy a hozzájárulásnak egységesnek kell lennie? Mi minősül adománynak? Felveheti-e a munkavállaló egy összegben? Milyen gyakorisággal lehet adni? Milyen adó-, illetve járulékkötelezettség terheli? Azonosnak kell-e lenniük az egyes munkavállalóknak adott összegeknek?
Részlet a válaszából: […] ...előírja, hogy a munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Jövedelmet pótló kártérítés

Kérdés: Munkaügyi per elvesztése után a bíróság kötelezi a munkáltatót, hogy a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt az Mt. 100. § (4) bekezdése alapján fizessen volt munkavállalójának. A kifizetett összeg után kell-e személyi jövedelemadót, illetve járulékot fizetni, vagy ez az összeg mentes a közterhek alól?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 21. § (3) bekezdésének 21. pontja értelmében a munkaviszonyból származó jövedelmet pótló kártérítés bérnek minősül, és mint ilyen, az összevont adóalap része, ami után a személyi jövedelemadót az általános szabályok szerint kell megfizetni.Ezt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Rehabilitációs hozzájárulás

Kérdés: A rehabilitációs hozzájárulás kötelező foglalkoztatási szintjének a meghatározásakor a kapott értéket az általános szabályok szerint kell-e kerekíteni?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulásról.Ennek fizetésére – az Ftv. 41/A §-a alapján – azok a foglalkoztatók kötelezettek, amelyek 20-nál több munkavállalót alkalmaznak, és az általuk foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a tárgyévi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Alkalmi munkavállalók utáni járulékfizetés

Kérdés: Őstermelő (nyilatkozatot adó, nincs adószáma, bevétele 250 ezer és 2 millió forint között van) mezőgazdasági munkát végeztet alkalmi munkavállalókkal. Milyen mértékű adót és járulékot kell fizetnie, ha a dolgozó A) nyugdíjas, B) szociális járadékos,C) illetve munkaviszonya van, és szabad idejében dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...mezőgazdasági munkás foglalkoztatása történhet határozott idejű munkaviszony vagy alkalmi munkavállalói könyv alapján.Munkaviszony választása esetén az őstermelő a Tbj-tv. 4. § a) pontja 1. alpontja alapján foglalkoztatónak minősül, a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Alkalomszerűen foglalkoztatott munkavállalók jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztathat magánszemélyeket, és milyen szerződés keretében az a szeszfőzést végző betéti társaság, ahol a berendezés a bt. tulajdona, és a magánszemély főzetőkkel a bt. állapodik meg a munka elvégzésében? A munka alkalomszerű, eseti jellegű, előre alig tervezhető, s a főzető igényeinek megfelelően éjszaka, hétvégén, esetleg ünnepnap kell elvégezni.
Részlet a válaszából: […] ...hely is. A vállalkozási jogviszonyban a vállalkozó előre meg nem határozott munkaidőben, saját munkaeszközeivel, akár alvállalkozó vagy munkavállaló igénybevételével végez munkát egyszeri alkalommal fizetett vállalkozói díj ellenében, a tevékenység kockázata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Megváltozott munkaképességű dolgozó alkalmazása

Kérdés: 1948 júniusában született nő munkaviszonya – a munkáltatónál véghezvitt racionalizálás miatt – 2002. decemberben megszűnt. Az elbocsátás napján a munkavállaló szolgálati ideje igazoltan 38 év, 141 nap volt. Az azóta eltelt időben a nő beteg lett, munkaképesség-csökkenésének mértékét 50 százalékban állapították meg. 2003. szeptember 10-ig lehetett munkanélküli-segélyen. Milyen kedvezmény illeti meg a munkáltatót a megváltozott munkaképességű munkavállaló alkalmazása esetén? Ha nem tud elhelyezkedni a munkanélküli-ellátás ideje alatt, mikor mehet nyugdíjba, illetőleg milyen lehetősége van jövedelemszerzésre?
Részlet a válaszából: […] ...[Ftv. 41/A § (1), (3) és (5) bekezdései].A társasági adó szabályai között is találkozhatunk olyan kedvezménnyel, amely a munkavállalók e hátrányos helyzetben lévő csoportjának foglalkoztatását segíti elő. Míg a magasabb dolgozói létszámmal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Közteherfizetés felmentési idő alatt létesített új munkaviszony esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonya 2003. július 14-én megszűnt. 2003. június 16-tól munkavégzési kötelezettsége alól felmentették. 2003. június 23-tól új, heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Mely időponttól kell vonni a 8,5 százalékos nyugdíjjárulékot, illetőleg a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a munkavállaló új munkaviszonyában? A munkáltató mikortól fizeti a társadalombiztosítási járulékot, illetve az egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...olvasónk előtt sem kétséges, hogy az érintett munkavállaló mindkét munkaviszonyában biztosítási kötelezettség alá tartozik, a jogviszonyok egyidejű fennállásától függetlenül. Erre tekintettel a biztosított bármelyik jogviszonyáról is legyen szó, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás alapja

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a betegszabadságot a szakképzési hozzájárulás alapjának a meghatározásánál? Köteles-e szakképzési hozzájárulást fizetni a személyesen közreműködő tagjainak járó díjazás után egy egyszeres könyvvitelt vezető kkt.?
Részlet a válaszából: […] ...bérköltséget a 2002. évi 52. sz. iránymutatás (AEÉ 2002. évi 6. száma) részletesen taglalja.Ezek szerint idetartozik: az alapbér, amely a munkavállalónak a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbére (heti, havi, éves), amely megállapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.
Kapcsolódó címke:
1
383
384
385
403