Rehabilitációs ellátás összegének felülvizsgálata

Kérdés: Valóban felülvizsgálják a rehabilitációs ellátások összegét 2021-ben?
Részlet a válaszából: […] A hír igaz, azzal, hogy nemcsak a rehabilitációs, hanem a rokkantsági ellátás összegét is felül kell vizsgálni, amennyiben az ellátás megállapítására 2016. május 1-jét követően került sor, és annak összegét havi átlagjövedelem hiányában az alapösszegből kiindulva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 9.

Nagycsaládosok személygépkocsi--szerzési támogatásának megtérítése-

Kérdés: Levonható a munkabérből, illetve a társadalombiztosítási ellátásokból a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásának jogalap nélkül igényelt vagy vissza nem fizetett összege?
Részlet a válaszából: […] A gyermekvállalás segítése és a gyermeknevelés támogatása, valamint a három- vagy többgyermekes családok megfelelő befogadóképességű személygépkocsihoz jutásának elősegítése érdekében a 45/2019. Korm. rendeletben meghatározott feltételekkel vissza nem térítendő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 10.

Rehabilitációs ellátásban részesülő édesanya GYES-e

Kérdés: Jogosult lesz GYES-re egy rehabilitációs ellátásban részesülő édesanya?
Részlet a válaszából: […] Tisztázni kell azokat a joganyagokat, melyek alapján az említett ellátások megillethetik, külön-külön vagy akár egyszerre is a kérelmezőt. A 2011. évi CXCI. tv. alapján megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira azon személyek jogosultak, akiknek az egészségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Megváltozott munkaképességű személy foglalkoztatása

Kérdés: Van valamilyen kötelezettsége a munkáltatónak egy megváltozott munkaképességű munkavállalója esetében azon túl, hogy igénybe veszi utána a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt, valamint 5 nap pótszabadságot biztosít a számára? Kell nyilvántartást vezetni abban az esetben is, ha a munkáltató csak egy megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat? Valóban nem kell rehabilitációs hozzájárulást fizetnie annak a cégnek, ahol a munkavállalók létszáma nem éri el a 25 főt?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonyban foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személy után a foglalkoztató a Szocho-tv. 13. §-a alapján valóban szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt vehet igénybe. A jogszabályi hely alkalmazásában megváltozott munkaképességűnek az minősül,– akinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Megváltozott munkaképességű munkavállaló

Kérdés: Figyelembe veheti a munkáltató a dolgozót a megváltozott munkaképességű személyek után érvényesíthető adókedvezmény, illetve a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában abban az esetben, ha nem rendelkezik a megváltozott munkaképességű személy állapotára vonatkozó orvosi szakvéleménnyel, ám a rokkantsági ellátás megállapítására vonatkozó határozat alapján egyértelműen megállapítható az érintett egészségi állapota?
Részlet a válaszából: […] Bár nem része a kérdésnek, de megérne néhány gondolatot, hogy a munkaadó miért nem rendelkezik a vonatkozó szakvéleménnyel, amelynek bemutatását a munkavállaló még a személyiségi jogaira hivatkozva sem tagadhatná meg. Annál is inkább, mert a 2011. évi CXCI. tv. 22....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Jogosultság rokkantsági ellátásra

Kérdés: Jogosult lehet valamilyen módon rokkantsági ellátásra az a személy, aki nem rendelkezik a szükséges biztosítási idővel?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás (együtt: megváltozott munkaképességű személyek ellátása) megállapítása során szükséges, hogy a kérelmező az igény benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 3 évet, vagy 10 éven belül legalább 7 évet, vagy 15 éven belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.

Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő

Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás megállapításához a 15. életév betöltése, negyvenszázalékos vagy nagyobb mértékű egészségkárosodás és meghatározott mennyiségű biztosítási idő szükséges. Sem a rehabilitációs ellátást, sem pedig a rokkantsági ellátást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a rehabilitációs hozzájárulással. A 2011. évi CXCI. tv. 22. §-a értelmében a rehabilitációs hozzá-járulás vonatkozásában azt a megváltozott munka-képességű személyt lehet figyelembe venni, akinek a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi 4 órát eléri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Letiltás táppénzből

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló esetében, amikor a betegsége idejére megállapított táppénzellátásból az általános szabályok szerint vonta le a letiltás összegét? A munkavállaló tudomása szerint ebben az esetben a letiltásra kedvezőbb szabályokat kell alkalmazni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Az érintett munkavállaló keresőképtelensége vonatkozásában nem mellőzhető az a lényeges körülmény, hogy a betegségéből fakadó munkaképtelenség teljes tartama alatt nem egészségbiztosítási pénzbeli ellátásban, hanem a Hszt. 147. §-ának (1) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

1959-ben született személy nyugellátása

Kérdés: Hogyan tudna nyugdíjat igényelni egy 1959 márciusában született középiskolai tanár, aki 1981. szeptember 1-jétől folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, fém csípőprotézissel él, és állandó pszichiátriai kezelésre jár?
Részlet a válaszából: […] Az 1959-ben született személy öregségi nyugdíjkorhatára a 65. betöltött életév. Az igénylő 65 évesen abban az esetben vonulhat nyugdíjba, ha az említett korhatárig a résznyugdíjhoz legalább tizenöt, az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább húsz év szolgálati időt szerez. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 26.
1
2
3
4
9