Találati lista:
21. cikk / 247 Táppénzben részesülő munkavállaló rokkantsági ellátása
Kérdés: Visszafizetési kötelezettsége van a táppénz tekintetében annak a hosszú idő óta a jelenlegi foglalkoztatójánál dolgozó munkavállalónak, aki 2024. április 1-jétől folyamatosan táppénzben részesül, és utólag derült ki, hogy rokkantsági ellátást is igényelt? A táppénz teljes összegét vissza kell fizetni ebben az esetben, vagy csak az április 1-jére járó ellátást?
22. cikk / 247 Költségtérítés egyéni vállalkozó részére
Kérdés: Hogyan tudja adómentesen kifizetni a költségtérítést egy alapítvány egy általa megbízott egyéni vállalkozó részére, aki a megbízási szerződésben foglaltak szerint az igazolás nélkül elszámolható mértékben üzemanyag-térítést és 15 forint/kilométer személygépkocsi-normát is kap? Alkalmazható az ilyen jellegű megbízásra is a kiküldetési rendelvény? Az érintett alapítvány Magyarország területén több helyen mozgás-táncterápiás foglalkozásokat tart gyermekeknek, amely tevékenységre néhány alkalommal egy egyéni vállalkozó terapeutát bíz meg. Az egyéni vállalkozó a foglalkozásról számlát ad az alapítványnak.
23. cikk / 247 Oktatás, képzés költségei
Kérdés: Hogyan, milyen jogviszonyban tudja legkedvezőbben finanszírozni egy könyvelő és tanácsadó kft. az ügyvezetője számára az adótanácsadó-képzést? Milyen juttatásnak minősül ez a képzés, és milyen fizetendő közterhekkel kell számolni a költségek megtérítése esetén?
24. cikk / 247 GYED jogalap nélküli folyósítása
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltatónak abban az esetben, ha egy nyugdíjkorhatárt 2022. január hónapban betöltött munkavállalónak 2021. november hónapban gyermeke született, aki után 2022. május 11-től 2023. november 11-ig GYED-et igényelt, de 2024 áprilisában kiderült, hogy már 2022-től öregségi nyugdíjban részesül? Az életkora miatt fel kellett volna szólítani a dolgozót arra, hogy igazolja, hogy nem nyugdíjas, vagy a kifizetőhely helyesen járt el, amikor kizárólag a munkavállaló GYED-igénybejelentője alapján megkezdte az ellátás folyósítását? Kit terhel a felelősség a jogalap nélkül felvett ellátásért? Visszakövetelhető az ellátás összege, és ha igen, milyen időszakra visszamenőleg?
25. cikk / 247 Családtámogatási ellátások külföldön élő család esetén
Kérdés: Melyik tagállam lesz illetékes a családtámogatási ellátások (családi pótlék) folyósítására abban az esetben, ha az anya Magyarországon biztosított, az apa Svájcban biztosított, de az egész család Ausztriában él életvitelszerűen?
26. cikk / 247 Munkába járáshoz vásárolt Intercity-pótjegy és kerékpárjegy
Kérdés: Elszámolható az Intercity-pótjegy is annak a munkavállalónak az esetében, aki a kettő vármegyét érintő bejárását országbérlettel oldja meg? A munkáltató dönthet a pótjegy teljes összegben történő adómentes megtérítéséről? Elszámolható adómentesen a munkavállaló munkába járásához vásárolt kerékpárjegy 86 százaléka, vagy erre egyáltalán nincs lehetőség?
27. cikk / 247 Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés
Kérdés: Ki jogosult országbérletre, illetve kinek jár megyebérlet a munkába járás támogatásaként? Hogyan tudja eldönteni a munkáltató, hogy mikor melyik bérletfajtát térítheti meg a dolgozók részére?
28. cikk / 247 Apasági szabadság igénybevétele
Kérdés: Okoz valamilyen problémát a költségek megtérítése során az, ha az apa nem két részletben, hanem összesen 4 alkalomra lebontva vette igénybe a 10 nap apasági szabadságot?
29. cikk / 247 A munkabér védelme
Kérdés: Melyek a legfontosabb tudnivalók a munkabér kifizetésével és védelmével kapcsolatban?
30. cikk / 247 Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató – a német biztosító tájékoztatása alapján – azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021–2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
