1467 talált cikk a magánszemély kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy havonta 50-60 külföldi munkavállalót foglalkoztató intézménynek abban az esetben, ha a különböző EU-tagállamokból érkezett dolgozói a saját országukban rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal, amelyet A1 igazolással is alátámasztanak? Ebben az esetben az adatszolgáltatást és a járulékfizetést a munkavállaló biztosításának helye szerint kell teljesíteni, azaz minden érintett tagállamban külön regisztráció, nyilvántartás, járuléklevonás és -befizetés, valamint -bevallás teljesítése szükséges a helyi nyelven, a helyi szabályok szerint? Van valamilyen lehetőség központi adminisztratív egyszerűsítésre, vagy a feladat átvállalására szolgáltatón (pl. nemzetközi ügyvédi vagy könyvelőiroda) keresztül? Hogyan kell eljárni annak a román–magyar kettős állampolgárnak az esetében, aki egy magyar egyetem romániai kihelyezett karán dolgozik hosszú évek óta, így Magyarországon nem biztosított, Romániában sem, és az egyetem sem jelentette be a román társadalombiztosítási szervhez? Jogilag előfordulhat olyan helyzet, hogy valaki munkaviszonyban áll az EU-ban, de egyáltalán nem válik biztosítottá?

Kérdés: Figyelembe kell venni az ekhoalapot képező jövedelmet a szolgálati járandósághoz, illetve a korhatár előtti ellátáshoz kapcsolódó kereseti korlát számítása során?

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékvonzata van az egy személyre, éves szinten fizetett szociális gondozói díj 180.000 forint feletti összegének?

Kérdés: Lényeges hátrány éri az ekho választásával azt a sportembert, aki munkaviszonyban áll, és jogosult a kedvező adózás választására, de rövidesen nyugdíjba vonul, és nem szeretné, ha az adózási mód választása negatívan befolyásolná az ellátás összegét? Milyen eltérést jelent havi 1,2 millió forintos munkabér esetén, ha az ekho szerinti, illetve, ha az általános szabályok szerinti adózási módot választja?

Kérdés: Milyen közterheket szükséges megfizetni a díjazás összege után a kifizetőnek és a díjazottnak, illetve van-e arra lehetőség, hogy a díjazott terheit a kifizető magyar felsőoktatási intézmény átvállalja abban az esetben, ha tanulmányi versenyt hirdetett, amelyen azok vehettek részt, akik az intézménnyel valamilyen jogviszonyban (munkaviszony, megbízási jogviszony, hallgatói jogviszony) állnak, és a díjazottak vásárlási utalványt kaptak 100.000 Ft és 600.000 Ft közötti értékben?

Kérdés:

Hogyan tudhatja meg egy magánszemély, hogy milyen adatokat tart róla nyilván a nyugdíjbiztosító?

Kérdés:

A bíróság ítéletében arról rendelkezett, hogy az elvégzett rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó, azonban a munkáltató által kifizetni elmulasztott összeget és az arra eső kamatot a munkáltató fizesse meg a munkavállaló részére. A munkavállaló gyermektartásdíj fizetésére kötelezett, munkáltatói levonás útján. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként kifizetett összegből, illetve a kamatból a munkáltatónak kell gyermektartásdíjat vonni ebben az esetben?

Kérdés: Mi a feltétele annak, hogy a munkáltató a képernyő előtti munkavégzéshez adómentesen, egyszeri 50.000 forint összegű költségtérítést adhasson a munkavállalóknak védőszemüveg-juttatás címén?

Kérdés: A rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló biztosított a szülési szabadság tartamára távolléti díjra jogosult. A csecsemőgondozási díj 2025. július 1. napjától bevezetett személyijövedelemadó-mentességével szinkronban a szolgálati jogviszonyban állók számára is biztosított az adókedvezmény. A kedvezmény bevezetését megelőzően megállapított szülési szabadság időtartamára járó távolléti díjat és a 2025. július 1. napját követően kifizetett távolléti díjat eltérően vagy egyezően kell megállapítani és folyósítani a jogosult részére?

Kérdés:

Elvesztheti a 200 ezer forint feletti családi adókedvezmény teljes összegét az a munkavállaló, akinek a nettó jövedelme meghaladja ezt az összeget, de több nagy összegű banki tartozása is van, amelyek miatt a munkabérére jelenleg kettő végrehajtás van folyamatban? Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak ebben az esetben, különös tekintettel arra, hogy a Vht. 63. §-a szerint a munkavállaló nettó munkabéréből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer forintot, a törvény 74. §-ának új l) pontja alapján viszont az Szja-tv. szerinti családi kedvezmény nettó összege mentes a letiltás alól?