Nyilatkozat adókedvezményről jogállásváltozás esetén

Kérdés: Érvényesítheti folyamatosan a családi kedvezményt a foglalkoztató abban az esetben, ha egy határozott idejű megbízásos jogviszonyban foglalkoztatott munkavállalóval a jogviszony megszűnését követő napon munkaviszonyt létesít, vagy új nyilatkozat kitöltése szükséges? Önellenőrzést kell benyújtania a munkáltatónak abban az esetben, ha a nyilatkozat hiányában a munkaviszonyban nem érvényesítette a kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...a nyilatkozat nem csupán a munkáltatónak, hanem az olyan kifizetőnek is megtehető, aki összevonás alá eső rendszeres jövedelmet juttat.A magánszemély a családi kedvezményről adóelőleg-nyilatkozatot tehet a munkáltató, az összevont adóalapba tartozó rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Jövedelem megállapítása üzletrész névérték alatt történő megvásárlása esetén

Kérdés: Helyesen állapította meg a cég az üzletrészt megvásárló tag 650.000 forintos egyéb bevételét abban az esetben, ha egy kft. magánszemély tagja megvette a másik magánszemély tag 1.500.000 forint névértékű üzletrészét 850.000 forintért? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a vásárlónak ez után a jövedelem után? Ha igen, mi lesz a közteher alapja?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésének h) pontja alapján nem keletkezik értékpapír formájában megszerzett bevétel akkor, ha a visszterhes jogügyletben más magánszemélytől megszerzett értékpapír névértékét – ha az értékpapírnak nincs névértéke, az értékpapír...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: Hol kell szerepeltetni a személyijövedelemadó-bevallásban az üzletrész eladását, illetve milyen dokumentumokra van szükség ennek igazolására?
Részlet a válaszából: […] ...szóló szerződés keltének napjára kell megállapítani. Ha a bevétel megszerzése több részletben történik, azt kell feltételezni, hogy a magánszemély a jövedelmet a részlet bevételhez viszonyított arányában szerezte meg.Az üzletrész megszerzésére fordított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Járulékfizetés egyéni vállalkozás szüneteltetése alatt

Kérdés:

Van bármilyen járulékfizetési kötelezettsége április hónapra annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 40 órás munkaviszony mellett folytatta a tevékenységét, amit április 10-től szüneteltet, de időközben április 20-án a munkaviszonya is megszűnt? A vállalkozó kivétet nem számolt el.

Részlet a válaszából: […] ...terheli. Ráadásul ezen időszak vonatkozásában – ha csak bármilyen más jogcímen nem jogosult egészségügyi szolgáltatásra – magánszemélyként az egészségügyi szolgáltatási járulékot is meg kell fizetnie.(Kéziratzárás: 2024. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítés

Kérdés: Ki jogosult országbérletre, illetve kinek jár megyebérlet a munkába járás támogatásaként? Hogyan tudja eldönteni a munkáltató, hogy mikor melyik bérletfajtát térítheti meg a dolgozók részére?
Részlet a válaszából: […] ...akár az országbérlet árát is megtérítheti. Indokolt lehet az országbérlet térítése akkor is, ha a munkavégzés helye és a magánszemély lakhelye ugyan azonos vármegyében, de más településen van, de a munkavállaló hazautazásához már két vármegyét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Életbiztosítás személyi jövedelemadója

Kérdés: Hogyan kell teljesíteni a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettséget egy kft. által a társaság tulajdonos-ügyvezetőjére kötött biztosítások esetében abban az esetben, ha az egyik – teljes életre szóló, baleseti kiegészítőket tartalmazó biztosítás – kedvezményezettje a kft., a másik – kockázati életbiztosítás – kedvezményezettje pedig a biztosított magánszemély?
Részlet a válaszából: […] ...egyik esetben a díjfizető és a szolgáltatásra jogosult kedvezményezett is a kifizető, a biztosított a magánszemély. A másik esetben a biztosítási díjat a kifizető fizeti, a magánszemély a biztosított, és a biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje is a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

SZÉP-kártya-juttatás két munkáltató esetén

Kérdés:

Melyik munkaadónak kell megfizetni a keretösszegen felül adott juttatás utáni közterheket abban az esetben, ha egy munkavállaló párhuzamosan két munkáltatónál dolgozik, mindkettőnél kap SZÉP-kártya-juttatást, amelynek éves összege így meg fogja haladni a 450 ezer forintos rekreációs keretet? Az "A" munkáltató, amely a munkavállaló főállása, havi 20 ezer forintot, a "B" munkáltató pedig havi 25 ezer forintot utal a kártyára.

Részlet a válaszából: […] ...forint. A munkáltatónak az egyidejűleg több munkáltatóval rendelkező, és több munkáltatótól béren kívüli juttatásban részesülő magánszemély nyilatkozata alapján, a más munkáltatók által kifizetett béren kívüli juttatások összegének beszámításával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Munkabérletiltás érvényesítése kormányzati tisztviselő gyermeknevelési támogatásából

Kérdés:

A kormányzati tisztviselő jövedelméből a végrehajtó folyamatban lévő munkabérletiltást érvényesít. A foglalkoztatótól igényelt, várhatóan utalásra kerülő gyermeknevelési támogatásból is levonható a végrehajtás alá vont tartozás, vagy ez a típusú kifizetés mentes a végrehajtás alól?

Részlet a válaszából: […] ...megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyijövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél] annak ismeretében, hogy az Szja-tv. 1. számú mellékletének 1.7. pontja alapján a családok támogatásáról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Külföldi művészek szerzői jogdíja

Kérdés:

Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?

Részlet a válaszából: […] ...míg nem eredeti jogosult, például örökös esetén egyéb tevékenységből származó jövedelemnek minősül. A belföldi illetőségű magánszemélyt teljes körű, a külföldi illetőségű magánszemélyt korlátozott adókötelezettség terheli Magyarországon. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés:

Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató – a német biztosító tájékoztatása alapján – azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021–2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?

Részlet a válaszából: […] ...az adóhatósághoz, és bevallást teljesít, történhet pénzügyi képviselő vagy adózási ügyvivő útján, ezek hiányában pedig a magánszemély köteles a jogviszonyával összefüggésben a kötelezettségek rendezésére. (Erre szolgál a 08INT bevallás, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
1
2
3
140