Találati lista:
61. cikk / 883 Indiai állampolgár ügyvezetők
Kérdés: Be kell szerezniük az A1 igazolást egy magyar székhelyű cég indiai állampolgár ügyvezetőinek, akik Indiában társas vállalkozóként biztosítottak, annak érdekében, hogy Magyarországon ne keletkezzen biztosítási jogviszonyuk? Be kell jelenteni őket a 24T1041-es nyomtatványon?
62. cikk / 883 Munkaszerződés külföldön
Kérdés: Melyik ország jogát kell alkalmazni a munkaszerződés megkötésére abban az esetben, ha egy magyar állampolgár munkavállaló külföldön végez munkát egy másik EU-tagállamban? Vannak korlátjai a jogválasztásnak ebben az esetben?
63. cikk / 883 Családtámogatási ellátások külföldön élő család esetén
Kérdés: Melyik tagállam lesz illetékes a családtámogatási ellátások (családi pótlék) folyósítására abban az esetben, ha az anya Magyarországon biztosított, az apa Svájcban biztosított, de az egész család Ausztriában él életvitelszerűen?
64. cikk / 883 Szolgálati idő számítása
Kérdés: Figyelembe fogják venni a szolgálati idő számítása során az egyetemi tanulmányok idejét annak a nyugdíj előtt álló személynek az esetében, aki 2024. október 7-én tölti be a 65. életévét, és ez az időszak is szükséges számára ahhoz, hogy meglegyen a 20 év szolgálati ideje?
65. cikk / 883 Külföldre költöző munkavállaló távmunkavégzése
Kérdés: Ki kell jelenteni a ’T1041 nyomtatványon egy magyar cég magyar állampolgárságú munkavállalóját, aki néhány hónapja kiköltözött az egész családjával Máltára, és a továbbiakban onnan végzi a munkáját távmunkában? A dolgozó még rendelkezik magyar állandó lakcímmel, de a tajkártyája már nem érvényes Magyarországon, a férje munkaviszonyban dolgozik Máltán, ő pedig egyéni vállalkozást indított, a gyermekeik ott járnak óvodába és iskolába. Ebben az esetben csak a személyi jövedelemadót kell levonni tőle, és szociális hozzájárulási adót kell fizetni utána? Milyen igazolásokat kell bekérnie a munkáltatónak ebben az esetben? Négygyermekes anyaként továbbra is jogosult az adókedvezményre? Helyesen gondolja a munkáltató, hogy családi pótlékra, és így a családi kedvezményre a továbbiakban nem jogosult a munkavállaló? Hogyan változik a fenti munkavállaló bejelentése, számfejtése, NÉTAK-kedvezménye és családi kedvezménye abban az esetben, ha eladja magyarországi ingatlanát, és nem lesz magyar állandó lakcíme sem?
66. cikk / 883 Szolgálati idő
Kérdés: Szolgálati időnek minősül a fizetés nélküli szabadság időtartama?
67. cikk / 883 Családi pótlék külföldi tartózkodás esetén
Kérdés: Milyen következményei lehetnek annak, ha egy évek óta külföldön élő család most vette észre, hogy a gyermekük után folyamatosan kapják Magyarországról a családi pótlékot?
68. cikk / 883 Magyar munkavállaló távmunkavégzése külföldről
Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége keletkezik egy magyar székhelyű cégnek, amely távmunkában szeretne foglalkoztatni egy magyar állampolgárt, aki a munkavégzési kötelezettségének nagy részét Romániában teljesítené? A munkavállaló magyar lakcímmel nem rendelkezik, és a magyar cégnek sincs telephelye vagy bármilyen más érdekeltsége Romániában. Hol keletkezik az adó- és járulékfizetési kötelezettség ebben az esetben? Milyen igazolásokat kell beszereznie a munkáltatónak a foglalkoztatásra vonatkozóan? A munkáltató annyit kiderített, hogy a 355/2007. Korm. rendelet 6. §-a értelmében bejelentést kell tennie a román hatóságoknál. A munkavállalónak vagy a munkáltatónak kell eljárnia a bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettségek teljesítése során?
69. cikk / 883 Külföldi egyetemen tanuló magyar diák szakmai gyakorlata
Kérdés: Igénybe veheti a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó kedvezményeit az a cég, amely hathetes hallgatói szakmai gyakorlat keretében, hallgatói munkaszerződés alapján kíván foglalkoztatni egy külföldi egyetemen tanuló magyar fiatalt?
70. cikk / 883 Szociális hozzájárulási adó alapja
Kérdés: Miként kell értelmezni a Szocho-tv. 1. §-a (9) bekezdésének azt a rendelkezését, hogy adóalapot képez az a jövedelem is, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj-tv. alapján biztosítási jogviszony állt fenn, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától? Tudomásom szerint az összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alapot képező jövedelmek – függetlenül attól, hogy milyen jogviszony alapján kerülnek kifizetésre – szociálishozzájárulásiadó-alapot képeznek.
