898 talált cikk a külföldi kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállalók munkavégzéssel kapcsolatban felmerülő költségeit abban az esetben, ha ahhoz, hogy bizonyos munkákat el tudjanak végezni, esetenként több napot is vidéken – tehát nem a szokásos munkavégzési helyen – kell tölteniük, és ilyen esetben a munkáltató a szállást és az étkezést is kifizeti a részükre? A 437/2015. Korm. rendeletben meghatározott napi 500 forint napidíjon felül kifizetett összeg adóköteles bevételnek számít ebben az esetben? Egyes meghatározott juttatásnak minősülnek ebben az esetben a többletköltségek? Milyen igazolások, dokumentumok alapján igazolhatja a munkavállaló a kiküldetés során felmerült kiadásait?

Kérdés: Milyen bejelentési kötelezettsége van a magyar hatóságok felé annak a munkáltatónak, amely munkaviszony keretében, távmunkavégzésre kíván foglalkoztatni egy indiai állampolgárt úgy, hogy a foglalkoztatott Szingapúrban lakik, és egyáltalán nem fog Magyarország területén dolgozni? Kell vonni társadalombiztosítási járulékot a munkabérből, illetve igényelni kell tajazonosítót a munkavállaló számára ebben az esetben? Hogyan kell eljárni akkor, ha a későbbiekben a munkaviszonnyal összefüggésben néhány napot vagy hetet Magyarországon kell dolgoznia a munkavállalónak? Adóilletőségi igazolás függvényében kerül sor az adólevonásra, ha jól értelmezzük a szabályokat?

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a saját jogú öregségi nyugdíjban részesülő személynek, akinek a havi nyugellátása 132.000 forint, de a magas orvosi és gyógyszerköltségei miatt ebből az összegből nem tud megélni? Kérhető valamilyen méltányossági emelés ebben az esetben?

Kérdés: Választhatja a kisadózást az ellátás mellett egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg táppénzben részesül, de a jogosultsága hamarosan megszűnik, és utána rokkantsági ellátásra válik jogosulttá?

Kérdés: Ki kell adnia a munkáltatónak az éves szabadságot a munkavállaló kérésére abban az esetben, ha a dolgozó arra hivatkozik, hogy befizetett egy kéthetes külföldi utazásra, a munkáltató viszont igényt tart a munkavégzésre, mert egy nagyobb megrendelése érkezett?

Kérdés: Milyen járulékot, illetve adót kell vonni a megbízási díjából, és milyen közteher terheli a kifizetőt abban az esetben, ha egy Németországban élő magyar állampolgárságú magánszemélyt foglalkoztat megbízási jogviszonyban, a minimálbér 30 százalékát jelentősen meghaladó megbízási díjért? A megbízott Németországban főállású munkavállalóként biztosított.

Kérdés: Mire kell figyelnie a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak a személyi jövedelemadó megállapítása során annak a munkavállalónak az esetében, aki Ausztriában állandó lakhellyel rendelkezik, és ott áll főfoglalkozású munkaviszonyban, a magyarországi foglalkoztatónál pedig távmunkát végez? A munkavállalónak nem kell Magyarországra jönnie a munkavégzés érdekében, egész évben külföldről történik a munkavégzés. Ez alapján a 184. naptól már nem kell vonni Magyarországon a személyi jövedelemadót? A munkavállaló által leadott A1-es igazolás alapján társadalombiztosítási járulékot nem von a magyar munkáltató. Keletkezik valamilyen bejelentési vagy regisztrációs kötelezettség az osztrák, illetve a magyar társadalombiztosítási hatóság felé?

Kérdés: Helyesen jár el a több mint 250 fős állománnyal rendelkező munkáltató az általa foglalkoztatott 80-90 fő harmadik országbeli munkavállalók bejelentésével kapcsolatban, ha a munkavállalásra jogosító tartózkodási engedéllyel történő beutazás után megkéri a dolgozók részére az adóazonosító jelet, amelynek birtokában bejelenti a foglalkoztatás megkezdését a ’T1041-es adatlapon fiktív tajszámmal, és a foglalkoztatás megkezdésének napján igényli meg a tajszámot, amelyet azonnal bejelent, amikor megérkezik? A munkaszerződés aláírása, a foglalkoztatás megkezdése és a tajszám igénylése tehát ugyanazon a napon történik. Megfelel a jogszabályoknak ez az eljárás, vagy egy esetleges foglalkoztatásfelügyeleti hatósági ellenőrzés során számítania kell szankciókra a foglalkoztatónak? Kérjük, a Kúria Kfv. 45.183/2022/7-es számú döntését is legyenek szívesek figyelembe venni a válaszadásuk során.

Kérdés: Milyen feladatai vannak a munkáltatónak az 1960. június 23-án született munkavállalója nyugdíjazásával kapcsolatban? Közreműködnie kell a nyugdíjkérelem beadásában, vagy ez a magánszemély feladata? A dolgozó német állampolgár, 2016. augusztus 5-től dolgozik jelenlegi munkáltatójánál heti 40 órás munkaviszonyban karosszérialakatosként. Hátrányt jelent a dolgozóra nézve, ha 2024. december 31-én közös megegyezéssel megszűnik a munkaviszonya, és a nyugdíjazásig már nem létesít másik jogviszonyt? Igénybe veheti ebben az esetben is a nyugellátást, illetve hatással lehet a kevesebb szolgálati idő a nyugdíj összegére? Valóban nem szüntetheti meg felmondással a cég a dolgozó munkaviszonyát?

Kérdés: Hogyan kell visszautalni a levont társadalombiztosítási járulékot annak a külföldi munkavállalónak, aki 2024. június 17-től Ausztriában dolgozik munkaviszony keretében, amelyről visszamenőlegesen megküldte az A1 igazolást? A teljes júniusi hónapra visszajár a járulék ebben az esetben, vagy csak a munkaviszony kezdetének napjától?