Szolgálati idő szerzése különböző jogviszonyokban

Kérdés: Szolgálati időnek minősül-e az egyéni vállalkozói és a munka nélküli időszak abban az esetben, ha egy főfoglalkozású egyéni vállalkozó, illetve munkanélküli-ellátásban részesülő személy a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatóval létesít munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] Ha arra gondol a kérdező, hogy nyugdíj-megállapítás szempontjából szolgálati időnek minősül-e az egyéni vállalkozói jogviszony, illetve a munkanélküli-ellátásban töltött idő, a válaszunk igen, az alábbiak alapján:A kisiparosként, magánkereskedőként kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 9.
Kapcsolódó címke:

Megbízási díj GYES, GYET alatt

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni, illetve kell-e fizetni eho-t a GYES-en, illetve GYET-en lévő személyek megbízási díja után abban az esetben, ha a kifizetett összeg meghaladja a minimálbér 30 százalékát?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan megbízásos jogviszonyban álló munkát végző személyről van szó, akinek e tevékenységből származó járulékalapot képező jövedelme (tehát nem a bruttó megbízási díja, hanem annak az adóelőleg számításánál figyelembe veendő része) a tárgyhónapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 24.
Kapcsolódó címke:

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
Kapcsolódó címke:

Végkielégítés és a rendes felmondás

Kérdés: Kell-e minden esetben végkielégítést fizetni felmondáskor? (Felmondás oka pl.: alkalmazott nem végzi el maradéktalanul a munkáját, ittasan jelenik meg munkahelyén, nem tartja be a balesetvédelmi szabályokat, a cég érdekei ellen cselekszik stb.)
Részlet a válaszából: […] A végkielégítésre vonatkozó előírásokat az Mt. 95. §-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák. Főszabályként végkielégítés illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya a munkáltató rendes felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.
Kapcsolódó címkék:  

Ösztöndíjas aspiránsként eltöltött idő figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Figyelembe vehető-e biztosításban eltöltött szolgálati időként az 1982. szeptember 1.- 1985. augusztus 31. között a Magyar Tudományos Akadémia TMB keretében belföldi ösztöndíjas aspiránsként eltöltött idő?
Részlet a válaszából: […] Nyugdíjra jogosító szolgálati időnek minősül minden olyan biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1. előtti tartamát az 1997. december 31-én hatályos társadalombiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 18.
Kapcsolódó címkék:  

Köztisztviselő végkielégítése

Kérdés: Egy 1946. szeptember 13-án született köztisztviselőnőnek 2003. május 9-én visszamenőleg előrehozott öregségi nyugdíjat állapítottak meg 2002. szeptember 13-tól. Jár-e neki végkielégítés abban az esetben, ha életpályáját nem kívánja feladni, de a munkáltató úgy dönt, hogy felmenti?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 17. § (1) bekezdés d) pontja értelmében a közszolgálati jogviszony – a (4) bekezdésben foglalt korlátozással – felmentéssel többek között akkor szüntethető meg, ha a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül.A Ktv. 19. § (8) bekezdése értelmében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címkék:    

Bt.-beltag munkanélküli-járadéka

Kérdés: Betéti társaság beltagja igénybe veheti-e a munkanélküli-járadékot?
Részlet a válaszából: […] Az Ftv. 25. § (1) bekezdése értelmében munkanélküli-járadék illeti meg azt, aki a) munkanélküli, b) a munkanélkülivé válását megelőző 4 éven belül legalább 200 nap munkaviszonnyal rendelkezik, c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 5.
Kapcsolódó címke:

Jubileumi jutalom

Kérdés: 40 éves jubileumi jutalmat kinek és mikor kell fizetni? (A munkavállaló az első munkahelyén dolgozik 1962-től a mai napig, közben 2 évig katona volt.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a munkavállaló köztisztviselő, úgy rá a Ktv. szabályai vonatkoznak. Köztisztviselőnek az tekintendő, aki a közigazgatási szervnél – vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.
Kapcsolódó címke:

Tartalékos katonai szolgálat

Kérdés: Hogyan kell minősíteni a munkavállaló távollétét a tartalékos katonai szolgálat idején?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 138. § (5) bekezdése határozza meg, hogy a munkavállaló mely esetekben vehet igénybe fizetés nélküli szabadságot. Ezek az alábbiak: a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából; a gyermek tizennegyedik életéve betöltéséig, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
Kapcsolódó címkék:  

Tartalékos katonai szolgálat alatti kötelezettségek

Kérdés: Egy dolgozót tartalékos katonai szolgálatra hívnak be. Milyen kötelezettségek terhelik a munkáltatót ez idő alatt?
Részlet a válaszából: […] A tartalékos katonai szolgálatot teljesítő munkavállalókkal kapcsolatban – túl azon, hogy a munkájukat nélkülöznie kell – a foglalkoztatóra többletteher nem hárul, de ezzel párhuzamosan az érintett munkavállalót sem érheti hátrány szolgálata miatt. A katonai szolgálatra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 10.
Kapcsolódó címke:
1
…
18
19
20