Tartásdíj

Kérdés: Milyen kötelezettségei vannak a foglalkoztatónak a tartásdíjjal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék [Cst. 75. § (1) bekezdés]. Külön élő szülők esetében ennek markáns megjelenési formája a tartásdíj, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.
Kapcsolódó címke:

Nyugdíj újraszámítása

Kérdés: Kérheti a nyugellátás összegének újraszámítását az a munkavállaló, aki több mint 3 éve öregségi nyugdíjas, és e mellett 8 órás munkaviszonyban dolgozik? A munkavállaló munkabére nagyon magas, ezért úgy véli, hogy az újraszámítással jelentősen növekedhetne a nyugellátása összege.
Részlet a válaszából: […] A nyugdíj melletti munkavégzés alapján sajnos nem kérhető a nyugdíj újraszámítása. Vagyis az öregségi nyugdíj mellett folytatott keresőtevékenységgel elért keresetek, jövedelmek a nyugellátást sem a szolgálati idő, sem a nyugdíj összege szempontjából nem befolyásolják....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 15.
Kapcsolódó címke:

Végrehajtás egyszeri juttatásból

Kérdés: Vonhatja az önálló bírósági végrehajtó az egészségügyben dolgozó munkavállaló részére a veszélyhelyzetben nyújtott helytállása elismeréseként a munkáltató által folyósított egyszeri juttatásból a végrehajtási eljárás során elvont munkabérrészt, vagy az említett kifizetés mentes a letiltási teher alól?
Részlet a válaszából: […] Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó munkáltató 2020. június 19. napjáig elektronikusan kitöltött, illetve NEAK részére eljuttatott kérelme alapján a foglalkoztatási jogviszonyhoz kötődően a veszélyhelyzet során nyújtott többletmunkájuk elismeréseként az egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.
Kapcsolódó címke:

Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő

Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás megállapításához a 15. életév betöltése, negyvenszázalékos vagy nagyobb mértékű egészségkárosodás és meghatározott mennyiségű biztosítási idő szükséges. Sem a rehabilitációs ellátást, sem pedig a rokkantsági ellátást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.
Kapcsolódó címke:

Letiltás kamatai

Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
Részlet a válaszából: […] A Vht. külön fejezetrészben "A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelessége" címmel szabályozza azokat megkerülhetetlen és a normaszöveg kötelező erejéből fakadó ellátandó feladatokat, mellyel a munkáltató elősegíti a végrehajtási eljárás eredményességét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megfogalmazása nem teljesen egyértelmű, hiszen a munkáltató károkozásával összefüggésben a munkavállaló részére megállapítható egyösszegű kártérítés, illetve járadék is. A járadék viszont egy rendszeres – tehát nem egyösszegű – pénzbeli juttatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.
Kapcsolódó címke:

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
Részlet a válaszából: […] Munkavállalás esetén a nyugdíjfolyósító szerv az ellátás folyósítását hivatalból korlátozhatja, pontosabban szünetelteti, de véglegesen nem szünteti meg. A nyugellátás folyósításának szüneteltetése két esetben fordulhat elő. Az egyik, amikor a nyugdíj melletti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a rehabilitációs hozzájárulással. A 2011. évi CXCI. tv. 22. §-a értelmében a rehabilitációs hozzá-járulás vonatkozásában azt a megváltozott munka-képességű személyt lehet figyelembe venni, akinek a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi 4 órát eléri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Letiltás közfoglalkoztatott részére juttatott egyszeri támogatásból

Kérdés: Jogszerűen érvényesíti a munkáltató a végrehajtó részére a munkabérletiltást a közfoglalkoztatott részére juttatott egyszeri támogatásból, illetve létezik-e valamilyen kivételszabály, amely szerint a közfoglalkoztatottak támogatása mentes a végrehajtás alól?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Közlöny 2019. évi 144. számában jelent meg a 203/2019. Korm. rendelet, melynek célja nem titkoltan a közfoglalkoztatott munkavégzés fontosságának elismerése, a közfoglalkoztatottak munkájának méltóbb megbecsülése.A hivatkozott normaszöveg 2. §-a a 170/2011. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
Kapcsolódó címke:

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény támogatott munkavállaló után

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után a munkavállalója után, aki a foglalkoztatás megkezdése előtt hosszú időn keresztül regisztrált álláskereső volt, és akire tekintettel a foglalkoztató bérköltség-támogatást igényelt és kapott? A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó 70 százaléka. Elszámolható egyszerre a két támogatás, vagy ebben az esetben le kell mondania a munkáltatónak az adókedvezményről?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. §-a alapján a munkaerőpiacra lépő személyt munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.