Rokkantsági ellátáshoz szükséges biztosítási idő

Kérdés: A munkavégzésen túl milyen időket vesznek még figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitációs és a rokkantsági ellátás megállapításához a 15. életév betöltése, negyvenszázalékos vagy nagyobb mértékű egészségkárosodás és meghatározott mennyiségű biztosítási idő szükséges. Sem a rehabilitációs ellátást, sem pedig a rokkantsági ellátást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Letiltás kamatai

Kérdés: Kötelezheti a bírósági végrehajtó a munkáltatót arra, hogy a munkavállaló bérét terhelő levonások esetén a hátralék után fizetendő kamatot saját maga számítsa ki és vonja le? A bírósági végrehajtó a határozatában egy bizonyos időpontig kiszámolta a kamat összegét, és arra hivatkozik, hogy a további időszakra a munkáltató köteles kiszámítani, és a munkavállaló béréből levonni a dolgozó tartozása utáni kamatot. Sok esetben a határozatban még a kamat mértékét sem, valamint a kamatszámítási időszakot sem határozza meg pontosan.
Részlet a válaszából: […] A Vht. külön fejezetrészben "A munkáltatónak a letiltással kapcsolatos kötelessége" címmel szabályozza azokat megkerülhetetlen és a normaszöveg kötelező erejéből fakadó ellátandó feladatokat, mellyel a munkáltató elősegíti a végrehajtási eljárás eredményességét. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Jövedelempótló kártérítés

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni az egyösszegű jövedelempótló járadék összege után a 2019. évben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megfogalmazása nem teljesen egyértelmű, hiszen a munkáltató károkozásával összefüggésben a munkavállaló részére megállapítható egyösszegű kártérítés, illetve járadék is. A járadék viszont egy rendszeres – tehát nem egyösszegű – pénzbeli juttatás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló

Kérdés: Milyen feltételekkel dolgozhat egy korhatárt még be nem töltött, nők kedvezményes öregségi nyugdíjában részesülő személy, hogy semmiképpen se kerüljön veszélybe az ellátása? Melyek azok a szabályok, amelyeket mindenképpen ismernie kell?
Részlet a válaszából: […] Munkavállalás esetén a nyugdíjfolyósító szerv az ellátás folyósítását hivatalból korlátozhatja, pontosabban szünetelteti, de véglegesen nem szünteti meg. A nyugellátás folyósításának szüneteltetése két esetben fordulhat elő. Az egyik, amikor a nyugdíj melletti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lehet eldönteni, hogy melyik foglalkoztató veheti figyelembe a rehabilitációs hozzájárulás vonatkozásában megváltozott munkaképességű dolgozóként, illetve melyik munkaadó élhet a szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel annak a dolgozónak az esetében, aki rokkantsági ellátásban részesül, és egyidejűleg két munkáltatónál áll munkaviszonyban? Ha mindkettő, akkor a rehabilitációs hozzájárulásnál fél-fél személyként kell beszámítani? Lehetséges-e, hogy a szociális hozzájárulási adó kedvezményezett összege mindkét esetben elérje a minimálbér kétszeresét? Mennyiben módosul mindez, ha több munkáltató által egy munkakörre létesített munkaviszonyban álló dolgozóról van szó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a rehabilitációs hozzájárulással. A 2011. évi CXCI. tv. 22. §-a értelmében a rehabilitációs hozzá-járulás vonatkozásában azt a megváltozott munka-képességű személyt lehet figyelembe venni, akinek a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi 4 órát eléri. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 12.

Letiltás közfoglalkoztatott részére juttatott egyszeri támogatásból

Kérdés: Jogszerűen érvényesíti a munkáltató a végrehajtó részére a munkabérletiltást a közfoglalkoztatott részére juttatott egyszeri támogatásból, illetve létezik-e valamilyen kivételszabály, amely szerint a közfoglalkoztatottak támogatása mentes a végrehajtás alól?
Részlet a válaszából: […] A Magyar Közlöny 2019. évi 144. számában jelent meg a 203/2019. Korm. rendelet, melynek célja nem titkoltan a közfoglalkoztatott munkavégzés fontosságának elismerése, a közfoglalkoztatottak munkájának méltóbb megbecsülése.A hivatkozott normaszöveg 2. §-a a 170/2011. Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény támogatott munkavállaló után

Kérdés: Igénybe veheti a munkáltató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után a munkavállalója után, aki a foglalkoztatás megkezdése előtt hosszú időn keresztül regisztrált álláskereső volt, és akire tekintettel a foglalkoztató bérköltség-támogatást igényelt és kapott? A támogatás mértéke a foglalkoztatót terhelő bér és szociális hozzájárulási adó 70 százaléka. Elszámolható egyszerre a két támogatás, vagy ebben az esetben le kell mondania a munkáltatónak az adókedvezményről?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 11. §-a alapján a munkaerőpiacra lépő személyt munkaviszonyban foglalkoztató kifizető az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe. Munkaerőpiacra lépő az, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Szövetkezet rehabilitációs hozzájárulási kötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítása során az iskolaszövetkezetnek? Figyelembe kell vennie a létszám számításakor a szövetkezet nappali tagozatos hallgató tagjait, vagy csak a munkaviszonyban álló munkavállalókat?
Részlet a válaszából: […] Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakmai álláspontot alakított ki a 2011. évi CXCI. tv. 23. §-a szerinti, rehabilitációs hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályok egységes alkalmazására.E szerint a rehabilitációs hozzájárulással összefüggő létszám...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak szabadsága alap- és pótszabadságból áll.Az alapszabadság mértékét a Kjt. – két kivételtől eltekintve – alapvetően a fizetési osztályhoz köti. A?közalkalmazottat az A, B, C és D fizetési osztályban évi húsz munkanap, az E, F, G, H, I és J fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Őstermelő munkaviszonya

Kérdés: Igénybe vehető valamilyen kedvezmény abban az esetben, ha egy kft. egy jelenleg főállású őstermelői jogviszonyban álló személyt szeretne foglalkoztatni szakképzettséget nem igénylő munkakörben? Befolyásolja az őstermelői járulékfizetést a foglalkoztatás abban az esetben is, ha részmunkaidőről van szó?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a második kérdéssel: amennyiben a mezőgazdasági őstermelő további biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít [ide nem érte a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja, illetve (2) bekezdése szerinti munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokat], a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.