Kft. tagjainak biztosítása

Kérdés: Hogyan kell elbírálni egy újonnan alakult kft. három tagjának biztosítási jogviszonyát abban az esetben, ha mindhárman közreműködnek a cég tevékenységében, és ellátják az ügyvezetői tevékenységet is? Az egyik tag magyar állampolgár, a nők kedvezményes nyugdíjában részesül, a másik szintén magyar állampolgár tag korhatár előtti ellátást kap, a harmadik tag pedig kínai állampolgár, aki Magyarországon foglalkoztatási célú tartózkodási engedéllyel tartózkodik, és hazájában semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Nyugdíjasnak minősíthető a nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő tag?
Részlet a válaszából: […] A kérdés meglehetősen összetett, tekintettel arra, hogy a tagok szabadon megválaszthatják, hogy milyen jogviszonyban vesznek részt a társaság tevékenységében, ez a választásuk pedig kihat az ügyvezetői jogviszony biztosításának elbírálására is. Nézzük meg sorban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 21.

Nők kedvezményes nyugdíja

Kérdés: Jelenleg milyen feltételekkel vehető igénybe a nők számára 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíj?
Részlet a válaszából: […] Életkorától függetlenül nyugdíjba vonulhat az a nő, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik. A nők kedvezményes nyugdíja akkor állapítható meg, ha a keresőtevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 6.

Nyugellátás újraszámítása

Kérdés: Mikor kérhető a nyugdíj újraszámítása?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugellátás újraszámítására nincs lehetőség sem a nyugdíjkorhatár betöltése miatt, sem a nyugdíj melletti munkavégzés alapján. A nyugellátás módosítását a törvény akkor teszi lehetővé, ha azt jogszabálysértő módon állapították meg, vagy ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Korkedvezményes nyugdíjazás 2024-ben

Kérdés: Változtak 2024-ben a korkedvezményes nyugdíjazás felételei?
Részlet a válaszából: […] ...A kérelem előterjesztésére rendszeresített formanyomtatvány a https://www.allamkincstar.gov...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 4.

Szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló nyugdíjazása

Kérdés: Nyugdíjasnak minősülhet, és ezzel mentesülhet a járulékfizetési kötelezettség alól az a 63 éves szolgálati járandóságban részesülő munkavállaló, aki több mint 3 év korkedvezményre jogosult? Igényelhető visszamenőlegesen az öregségi nyugdíj ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A szolgálati járandóság nem nyugellátás, és az abban részesülő személy nem tekinthető nyugdíjasnak, így biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyában az általános szabályok szerint terheli a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség.A kérdésben említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Rokkantsági ellátásban részesülő személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Hogyan kell igényelnie az öregségi nyugdíjat egy rokkantsági ellátásban részesülő személynek?
Részlet a válaszából: […] Rokkantsági ellátásban részesülőként ugyanúgy kell igényelni az öregségi nyugdíjat, mint annak, aki semmiféle ellátásban nem részesül. Az öregségi nyugdíj megállapítását nem zárja ki, ha valaki rokkantsági ellátásban részesül. Az Mm-tv. ugyanakkor az öregségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Nyugdíjelőleg

Kérdés: Mikor kapja meg a végleges nyugdíját az a személy, aki 2024. február 24-től igényelte meg az ellátást, és kapott egy végzést, amelynek értelmében nyugdíjelőleget állapítottak meg részére?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj, illetve a korhatár előtti ellátás összege a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől és az elismert szolgálati időtől függ. Ennek meghatározásához az 1988. január 1-jétől a nyugdíjba vonulást megelőző napig elért – a kifizetés idején...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Esedékességet követően kifizetett jutalom

Kérdés: Meg kell jelölni a vonatkozási időszakot a január havi 2408-as bevallásban abban az esetben, ha a decemberi teljesítmények alapján januárban jutalmat fizet ki a munkáltató a munkavállalóinak? Ez több munkavállaló esetében is fontos kérdés, akiknek nem mindegy, hogy a járulékalap melyik évet gyarapítja.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 29. szakasza értelmében esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették. E...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 30.

Korhatár előtti ellátásban részesülő egészségügyi dolgozó jövedelemkiegészítése

Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot vonni a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek egészségügyben történő foglalkoztatása esetén fizetett jövedelemkiegészítésből? A korhatár előtti ellátás folyósítását az egészségügyben történő munkavállalás esetén szüneteltetni kell, így a foglalkoztatott részére jövedelemkiegészítés kerül megállapításra, amelynek összegét úgy kell meghatározni, hogy annak a kifizetést terhelő adók és járulékok nélkül számított nettó összege nem lehet kevesebb az érintettet a szüneteltetés hiányában egyébként megillető pénzellátás havi összegénél. Az Eütev. 16/B. §-ának (7) bekezdése alapján az egészségügyi dolgozó a jövedelemkiegészítés után nem fizet társadalombiztosítási járulékot, a Tbj-tv. és a Keny-tv. azonban nem tartalmaz ilyen rendelkezést.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. valóban nem tartalmaz utalást az egészségügyi dolgozók jövedelemkiegészítésének járulékmentességére. Ugyanakkor a kérdésben említett jogszabályi hely [Eütev. 16/B. (7) bekezdése] egyértelműen rögzíti azt az egészségügyi dolgozók tekintetében.Az Eü-tv. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximumösszegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdése értelmében az 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontjai alá tartozó jövedelmek – e körbe tartozik az osztalék is – esetében az adóalap-maximum a minimálbér 24-szerese, azzal, hogy e felső határt csökkenti a természetes személy 1....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.
1
2
3
4
…
31