Átlagos statisztikai létszám munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés:

Hogyan kell figyelembe venni a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó munkáltató átlagos statisztikai létszámának számítása során azokat a munkavállalókat, akiknek az esetében a kölcsönbe vevő átvállalja a rehabilitációshozzájárulás-fizetési kötelezettséget, illetve azokat, akiknek az esetében nem? Mennyiben befolyásolja az átlagos statisztikai létszámot az, hogy a munkavállaló rész- vagy teljes munkaidős? Hogyan kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatás keretében dolgozó munkavállalókat?

Részlet a válaszából: […] Az Mm-tv. 23. §-ának (4a) bekezdése értelmében munkaerő-kölcsönzés esetén a létszám megállapítására vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt a kölcsönvevőnél – a kölcsönbe adónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Csoportos létszámcsökkentés

Kérdés: Mikor minősül több munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése csoportos létszámcsökkentésnek? Milyen szabályok vonatkoznak erre?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 71. §-ának (1) bekezdése alapján csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző fél évre számított átlagos statisztikai létszám szerint húsznál több és száznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma

Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. korábbi előírásai a különböző határértékek számításánál eltérő létszámfogalmakat (átlagos statisztikai létszám, átlagos állományi létszám) használtak. Az egyértelmű jogértelmezés és alkalmazás érdekében vált indokolttá és szükségessé egységesen az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.

Rehabilitációs hozzájárulás megfizetése kölcsönzött munkavállaló után

Kérdés: Átvállalhatja a kölcsönbe adó vállalkozás a kölcsönbe vevő munkáltatótól a rehabilitációs hozzájárulás megfizetését? Alkalmazható ez a megoldás abban az esetben, ha a kölcsönbe adó egy romániai cég?
Részlet a válaszából: […] Valóban, a 2011. évi CXCI. tv. 23. §-ának (4a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönzött munkavállalót a kikölcsönzés tartama alatt – a főszabállyal ellentétben – a kölcsönbe adónál kell figyelembe venni, ha erre vonatkozóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 29.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Adhat béren kívüli juttatásként étkezési jegyet, bérletet, illetve SZÉP kártyát egy gazdasági társaság a tagjainak, illetve a munkavállalók házas­társainak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre vonatkozóan egy NAV-tájékoztató alapján tudjuk megadni a pontos választ.A béren kívüli juttatások körét az Szja-tv. 71. §-a határozza meg. Ezen juttatásokat főszabály szerint munkáltató juttathat a munkavállaló részére. A munkáltató fogalma 2015-től...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Külföldi vállalkozástól kölcsönzött munkavállaló jogállása

Kérdés: Keletkezik-e magyar társadalombiztosítási jogviszonya a külföldi vállalkozástól munkaerő-kölcsönzés keretében Magyarországon foglalkoztatott munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […]  Természetesen a Magyarországon munkaviszonyban állódolgozóra – függetlenül attól, hogy a munkáltatója külföldi vagy belföldi -főszabály szerint kiterjed a biztosítás. Ezt a főszabályt azonban felülírhatjákaz EGT-szabályok, illetve a hatályos szociálpolitikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 30.

Kölcsönzött munkavállaló munkabére

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén hogyan lehet megoldani, hogy a munkaidőkeretben órabéres szerződéssel foglalkoztatott munkavállaló részére csak a ledolgozott munkaidőt számfejtsék és fizessék ki? Pl. ha egy hónapban csak 3 napot dolgozott napi 4 órában, akkor ne kelljen állásidőt fizetni a többi 17 le nem dolgozott napra. A határozott időre szóló munkaszerződés azért nem jó, mert ha hétvégén hirtelen mégis tud munkát adni a cég, akkor nincs idő bejelenteni a munkavállalót, ezért a munkaszerződés munkaidőkeretben havi maximum 84 óra munkavégzésre szól.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 141. §-ában foglalt rendelkezés értelmében amunkavállalónak munkaviszonya alapján a munkáltatótól munkabér jár; az ettőleltérő megállapodás érvénytelen.Az Mt. 142. §-ában foglalt rendelkezés értelmében amunkavállalót – eltérő megállapodás hiányában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 16.

Alkalmi munkavállalói könyv munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég foglalkoztathatja-e alkalmi munkavállalói kiskönyvvel azokat a munkavállalóit, akiket évente csak néhány alkalommal, esetenként kölcsönöz ki?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó szabályokat az Mt. 193/B-193/P.§-ában foglalt rendelkezések tartalmazzák.A munkaerő-kölcsönzés olyan sajátos jogviszony, amelynekkeretében a kölcsönbeadó és a munkavállaló munkaviszonyt, a kölcsönbeadó és akölcsönvevő polgári jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Ellátás megtérítése munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbe adó vagy a kölcsön vevő munkáltató köteles-e megtéríteni a baleseti táppénzt abban az esetben, ha a munkaügyi vizsgálat megállapította, hogy a baleset azért történt, mert a munkavállaló baleseti oktatása nem történt meg?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzés atipikus jogviszony, amelyre az Mt.általános rendelkezéseitől eltérő szabályok vonatkoznak.Kölcsönzés esetén a munkáltatói oldalon két jogalany, akölcsönbe adó és kölcsön vevő munkáltató jelenik meg, illetve harmadikként akölcsön adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 30.