Találati lista:
181. cikk / 289 Kisadózó egyéni vállalkozó szolgálati ideje
Kérdés: Választhatja 18 hónapra visszamenőleg a magasabb, havi 75 ezer forintos tételes adó megfizetését egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki most szembesült vele, hogy a havi 50 ezer forintos tételes adó megfizetésével csak az alacsonyabb ellátási alappal arányos szolgálati időt szerez, így később szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt?
182. cikk / 289 Magasabb összegű tételes adó választása
Kérdés: Tiltja bármilyen jogszabály, hogy a kisadózó vállalkozó egyidejűleg két kisadózói jogviszonyában válassza a 75 ezer forintos tételes adó megfizetését?
183. cikk / 289 Nem főállású kisadózó jövedelmi korlátja
Kérdés: Évente milyen összegben állíthat ki számlát a nyugdíja veszélyeztetése nélkül az az egyéni vállalkozó, aki a nők 40 év jogosultsági idejére tekintettel folyósított kedvezményes öregségi nyugdíjban részesül, és kisadózóként havonta megfizeti a 25 000 forint összegű tételes adót?
184. cikk / 289 Kisadózó vállalkozó jogállása
Kérdés: Főállású vagy nem főállású kisadózónak minősül az egyéni vállalkozó abban az esetben, ha heti 40 órás munkaviszonyban áll egy cégnél, ahol jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és ez idő alatt hozta létre a vállalkozását? A havi 25 ezer vagy a havi 50 ezer forint összegű tételes adót kell megfizetni a GYED, illetve annak lejártát követően a GYES folyósításának ideje alatt?
185. cikk / 289 Nappali tagozatos diák kisadózói státusza
Kérdés: Elfogadhatóak-e a kisadózó vállalkozó esetében is az EGT valamely tagállamában folytatott nappali tagozatos tanulmányok, azaz ha ezeket a diák igazolja, akkor minősülhet kisadózóként nem főállású státuszúnak?
186. cikk / 289 Rokkantsági ellátásban részesülő személy járulékfizetési kötelezettsége
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége annak a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozónak, aki mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, és 2018. január 1-jétől egyéni vállalkozóként a kisadózó vállalkozások tételes adója szerint kívánja megfizetni a közterheket? Mi lesz a járulékok alapja, és hogyan befolyásolja a változás a kereseti korlát alakulását?
187. cikk / 289 Kisadózó ügyvédi iroda
Kérdés: Valóban választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést az ügyvédi iroda is? Amennyiben igen, akkor valamennyi tag bejelenthető kisadózóként? Főállásúként vagy nem főállású kisadózóként kell figyelembe venni ebben ez esetben azt a tagot, aki még nem érte el a nyugdíjkorhatárt, de 40 éves jogosultsági ideje alapján már a nők kedvezményes nyugdíjában részesül?
188. cikk / 289 Többes jogviszonyú vállalkozó
Kérdés: Végezheti a teendőit a továbbiakban "0" forintos megbízási díj ellenében, járulékfizetés nélkül egy kft. ügyvezetője, aki jelenleg munkaviszonyban, teljes munkaidőben látja el a tevékenységet, és emellett egy kisadózó betéti társaság főállásúnak nem minősülő tagja? 2018. január 1-jétől az érintett főállású kisadózóként szeretne biztosítottá válni a kedvezőbb közteherfizetés miatt.
189. cikk / 289 Kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Valóban nem számlázhat fizetett ünnepnapot, nincs fizetett szabadsága, illetve betegség esetén nem jogosult betegszabadságra és táppénzre az a 66 éves nyugdíjas egyéni vállalkozó, aki szerződésben rögzített órabér ellenében napi 8 órában dolgozik, és közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozók tételes adójára vonatkozó szabályok alapján teljesíti?
190. cikk / 289 Nem főállású kisadózói státusz
Kérdés: Továbbra is nem főállású kisadózónak fog minősülni a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó társas vállalkozásában az a nyugdíjkorhatártól 5 évnyire lévő pedagógus, aki – ?élve a lehetőséggel – csökkentett munkaidőben dolgozik tovább, de a KLIK igazolása alapján fő-állásúnak minősül?
