801 talált cikk a keresőképtelenség kifejezésre

Kérdés: Jogosult lehet saját jogán táppénzre az a szülő nő, aki azért nem igényel CSED-et, mert két nagyobb gyermeke jogán ápolási díjban részesül? A CSED összege meghaladná az ápolási díj összegét, így arra való további jogosultsága megszűnne, de az anya ragaszkodik ehhez a díjazáshoz.

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az Eb-tv. R. 27. §-ának (1a) bekezdésében foglalt közös szülői felügyelettel és az egyedülállósággal kapcsolatos rendelkezést az alábbi esetben? Amennyiben egy közös szülői felügyelettel nevelt gyermek egyik szülője – például az anya – új házasságot köt, akkor az előző házasságából származó, közös szülői felügyelettel nevelt gyermeke tekintetében továbbra is egyedülállónak minősül, ha az elvált szülők egybehangzó nyilatkozatot adnak a gyermekápolási táppénz iránti kérelemhez? A kifizetőhely szerint igen, de csak erre a gyermekre tekintettel, hiszen a gyermeket a házasságkötéssel nem fogadja „automatikusan” örökbe az új házastárs. Amennyiben az anya új házasságában születnek (az új férjével közös) gyermekei, akkor azok kapcsán viszont nem lesz az anya egyedülálló.

Kérdés:

Hogyan kell eljárnia a kifizetőhelynek a baleseti táppénz folyósítása során annak a dolgozónak az esetében, aki a 2025. november 20-án történt üzemi balesete következtében jelenleg is keresőképtelen, a munkaviszonya 2026. január 30-án megszűnt, és a 2026. január 26-tól február 8-ig szóló orvosi igazolást február 11-én nyújtotta be a kifizetőhelyhez? Meddig folyósíthatja a kifizetőhely a baleseti táppénzt?

Kérdés: Igénybe veheti a keresőképtelenség miatt felhalmozódott szabadságát az egyéves táppénzjogosultság lejárta után az a munkavállaló, aki továbbra is keresőképtelen? A dolgozó felépülése előreláthatóan még hosszú ideig fog tartani, és az ellátatlanság elkerülése miatt kérte a munkáltatóját a szabadság kiadására.

Kérdés: Mikortól állapítható meg a táppénz annak a munkavállalónak, aki 2025. december 19-től „8”-as kóddal keresőképtelen beteg, amely előreláthatóan hosszabb ideig fennáll majd? A dolgozó 2025. évben még nem vette igénybe, csak gyermekápolási táppénzben részesült.

Kérdés: Milyen jogviszonyban tudná a legkisebb járulékteherrel foglalkoztatni egy Kata-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó kutyakozmetikusként azt az őstermelő hölgyet, akinek az őstermelésből származó bevétele körülbelül évi 600.000 forint? A leendő munkavállaló háromgyermekes édesanya, és egy gyermek után még családi pótlékra jogosult. Hogyan befolyásolja a foglalkoztatás az őstermelői járulékfizetését? Jogosult lehet 5 nap táppénzre a kisadózó egyéni vállalkozó?

Kérdés: Magánegészségügyi szolgáltatónál végzett beavatkozás esetén lehetséges keresőképtelen állomány, illetve táppénzfizetés?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a munkavállaló által leadott orvosi igazolásokkal kapcsolatban? A 102/1995. Korm. rendelet 10. §-ának (1a) bekezdésének rendelkezése szerint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 4. §-a alkalmazásában a keresőképtelenség igazolásához szükséges adatoknak az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe történő integrálásáig az 5. számú melléklet szerinti nyomtatványt nem kell átadni a biztosított részére, hanem az orvos elektronikus úton – így különösen e-mailben – továbbíthatja a biztosított részére. A kifizetőhelyi tájékoztatóban is csak annyi szerepel, hogy „A kifizetőhely csak szabályszerűen kiállított [eredeti, vagy a biztosított által elektronikus úton (pl.: e-mailben) továbbított] orvosi igazolásokat fogadhat el a keresőképtelenné váló biztosítottaktól.”
Ezen szabályozás alapján nem egyértelmű, hogy kifizetőhely esetén is elegendő-e az elektronikus formában kapott (e-mail) orvosi igazolás, vagy ragaszkodni kell a papíralapú, kézhez kapott igazolásokhoz is?

Kérdés: Elismerhető üzeminek a baleset, illetve folyósítható baleseti táppénz az alábbi esetben? Egy dolgozó májusban munka közben balesetet szenvedett a kezén. Nem jelezte rögtön a vezetőjének, a műszakot végigdolgozta, de estére a kézfájdalma erősödött, így felkereste a helyi kórházat, ahol zúzódásos sérülést állapítottak meg. Csak ezt követően jelezte munkahelyi vezetőjének az esetet, a kifizetőhelyet viszont nem tájékoztatták, így nem történt vizsgálat. Augusztusban keresőképtelenségről szóló igazolást adott le a dolgozó, kéztőalagút-szindrómával műtötték, amely elmondása szerint a májusi balesetből kifolyólag volt szükséges. A kórház és a háziorvos által kiadott táppénzes papírján 8-as kód szerepel (és nem balesetitáppénz-kód). Ekkor a kifizetőhely jelezte a munkavédelmi képviselőnknek az esetet, ő októberig vizsgálódott ez ügyben, és a májusi balesetet munkabalesetnek minősítette. A foglalkozás-egészségügyi orvos véleménye alapján teljes bizonyossággal nem zárható ki ok-okozati összefüggés a műtéti indikáló szindróma és a baleset között. A kórházi és kezelőorvosi papírjain csak az szerepel, hogy a beteg elmondása szerint a májusi balesete után 2 héttel kezdődtek zsibbadásos panaszai.

Kérdés:

Helyesen jár el a munkáltató annak a tevékenységi feltételeknek megfelelő munkavállalónak az esetében, aki munkabérének minimálbért meghaladó részére ekhós nyilatkozatot tett, amely alapján a munkáltató 290.800 forint után megfizeti a szociális hozzájárulási adót, illetve levonja a személyi jövedelemadót és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, míg a fennmaradó részt csak 15 százalékos ekho terheli? Betegség esetén hogyan alakul az érintett betegszabadsága, táppénze, illetve miként hat mindez a nyugdíjalapjára, valamint az osztalék után fizetendő szociálishozzájárulásiadó-alap megállapításánál figyelembe vehető-e az ekhoalap?