46 talált cikk a keresőképtelenség igazolása kifejezésre

Kérdés: Kormányrendeletben megjelent, hogy a háziorvosok nem kötelesek kéthetente kiállítani a keresőképtelenségről szóló igazolásokat. Jól értelmezi a munkáltató, hogy csak a keresőképtelenségről szóló igazolás birtokában (a kód és egyéb adatok ismeretében) számolhat el, és ez ellen a munkavállaló sem tud mit tenni? Online kiállított igazolás alapján a társadalombiztosítási kifizetőhely fizethet érvényesen táppénzt?

Kérdés: Milyen ellátást kell számfejtenie a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a dolgozó 2020. március 27-én már nem jelent meg a munkahelyén, hanem betelefonált, hogy családjával együtt elkülönítették, a férjét pedig koronavírus--fertőzéssel kórházba szállították?

Kérdés: Számfejthető a betegszabadság, illetve a táppénz a keresőképtelen állományba vételről szóló orvosi igazolás másolata alapján abban az esetben, ha a munkavállalónak két biztosítási jogviszonya van, és az egyikben már megtörtént a számfejtés az eredeti bizonylat alapján? A dolgozó 2017. július 3-tól napi 6 órában dolgozik az egyik munkahelyén, ahol már megtörtént a számfejtés, 2019. január 7-től pedig napi két órában a másik munkaviszonyában.

Kérdés: Hogyan kell számfejteni a munkavállaló táppénzét, ha hosszú ideig folyamatosan keresőképtelen, de a keresőképtelenségről szóló igazolásait csak kéthetente kapja meg, így a számfejtés során előfordul, hogy nincs meg a teljes hónapra vonatkozó dokumentáció? Számfejthető egész hónapra az ellátás abban az esetben, a dolgozó például május 29-ig rendelkezik a táppénzes papírokkal, de a május 30-31. napokról szóló igazolást csak június 13-án tudja leadni?

Kérdés: Számfejtheti a munkáltató a dolgozó betegszabadságát abban az esetben, ha már másfél hónapja kórházi ápolásban részesül, és a gyógyulásához előreláthatólag még további hosszú kórházi kezelésre van szükség? A munkavállaló eddig még semmilyen igazolást nem hozott a keresőképtelenségéről, de a munkáltató biztosan tudja, hogy beteg és nem szeretné, ha fizetés nélkül maradna.

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a munkavállalónak, aki 2018 őszén több alkalommal is gyermekápolási táppénzen volt 3 és fél éves gyermeke betegsége miatt, de a munkabér-elszámoláson ezek az időszakok úgy vannak feltüntetve, hogy a biztosítás szünetelt, és a táppénzt sem kapta meg annak ellenére, hogy leadta a keresőképtelenségről szóló igazolást? A munkavállalót regisztrált álláskeresőként, támogatással vette fel a munkáltatója, de a támogatás és a kötelező továbbfoglalkoztatás időszaka már lejárt.

Kérdés: Helyesen jár el az a társadalombiztosítási kifizetőhely, amely a Magyarországon foglalkoztatott ukrán állampolgárságú munkavállalónak ukrán orvos által kiállított igazolás alapján betegszabadságot, illetve táppénzt számfejt?

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a dolgozó jogviszonya március 21-től március 28-áig tartott, de nem végzett munkát, a jelenléti ív szerint igazolatlan távolléte volt, majd április 4-én beérkezett egy 8-as kódú orvosi igazolás a keresőképtelenségéről?

Kérdés: Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a betegszabadság vagy a táppénz ideje alatt abban az esetben, ha úgy véli, hogy nem indokolt a betegállomány? A dolgozó 2016 októbere óta keresőképtelen állományban van, és közölte a munkáltatójával, hogy a táppénz megszűnését követően nem tud munkába állni, mert fáj a keze, ezért szabadságot kért, a munkáltató tudomása szerint azonban ismét orvoshoz készül a keresőképtelen állományba vétele céljából.