Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] A kérdés rendkívül összetett, és sok – ténylegesen nem megfogalmazott – problémát is felvet. Az alábbiakban sorra vesszük az egyes kérdéseket, illetve a lehetséges megoldásokat, a jelenleg hatályos jogszabályi keretek figyelembevételével.Az Eb-tv. 2013. július 5-ig az 56....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Táppénzjogosultság megállapítása

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a dolgozó jogviszonya március 21-től március 28-áig tartott, de nem végzett munkát, a jelenléti ív szerint igazolatlan távolléte volt, majd április 4-én beérkezett egy 8-as kódú orvosi igazolás a keresőképtelenségéről?
Részlet a válaszából: […] Első lépésben a biztosítási kötelezettséget kell meghatározni. A munkaviszony kezdőnapja március 21. A Tbj-tv. 7. §-ában foglaltak alapján a biztosítás az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn, tehát a dolgozó március...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 13.

Munkaviszony megszüntetése betegállomány ideje alatt

Kérdés: Megszüntetheti a munkáltató a munkaviszonyt a betegszabadság vagy a táppénz ideje alatt abban az esetben, ha úgy véli, hogy nem indokolt a betegállomány? A dolgozó 2016 októbere óta keresőképtelen állományban van, és közölte a munkáltatójával, hogy a táppénz megszűnését követően nem tud munkába állni, mert fáj a keze, ezért szabadságot kért, a munkáltató tudomása szerint azonban ismét orvoshoz készül a keresőképtelen állományba vétele céljából.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. nem tiltja a munkáltató általi felmondást a keresőképtelenség ideje alatt, a felmondási idő azonban ebben az esetben legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Táppénz elszámolása megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállaló esetén

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a táppénzt és a munkabért annak a munkavállalónak az esetében, aki megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, hétfő, kedd, szerda, valamint vasárnap volt a beosztás szerinti munkanapja, a többi pihenőnap, már kimerítette a 15 nap betegszabadságot, és a keresőképtelenségi igazolása hétfőtől vasárnapig szól? 7 nap táppénzre jogosult ebben az esetben, vagy csak a beosztás szerinti 4 napra, és akkor a másik 3 napra nem jogosult díjazásra, mert az pihenőnapnak számít?
Részlet a válaszából: […] A betegszabadság munkajogi, míg a táppénz társadalombiztosítási jogintézmény. Közös hátterüket az adja, hogy munkajogviszonyban foglalkoztatott munkavállaló keresőképtelensége esetén bizonyos esetekben először az Mt. szerinti betegszabadságra és a betegszabadságra járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

Táppénz számfejtésének időpontja

Kérdés: Hóközi számfejtést kell végezni, vagy elég a következő bérfizetési napon kifizetni a táppénzt abban az esetben, ha egy munkavállaló a bérkifizetés után adja le az előző időszakra vonatkozó táppénzes papírját a kifizetőhelynél? A munkáltatónál a bérfizetés napja december 7-én volt, és a munkavállaló december 8-án adta le a november 29-től december 5-ig tartó időszakra a keresőképtelenség igazolását.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 62. §-ában meghatározottak szerint a kifizetőhelynek a táppénzt utólag kell folyósítani, mégpedig a bérfizetési napon.Ezt részben befolyásolja, hogy 2012. július 1-jétől a pénzbeli ellátások megállapításával kapcsolatos ügyintézési határidő megváltozott....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Ellátások kódváltás esetén

Kérdés: Hogyan kell eljárni az ellátások megállapítása során abban az esetben, ha egy dolgozó "9"-es kóddal került keresőképtelen állományba, tehát az első naptól táppénzre jogosult, és a 2012. szeptember 30-ig szóló orvosi igazoláson a keresőképtelenség kódja még "9", de 2012. október 1-jén kezdődő kórházi igazolásán a keresőképtelenség kódja már "8", és ugyanez szerepel a következő folyamatos orvosi igazoláson is, amely a keresőképesség kiírásáig szól? El kell számolni a betegszabadságot a kódváltás miatt?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben – diagnózisváltással ugyan – folyamatos keresőképtelenségről van szó, mivel a keresőképtelenség nem élve szüléssel zárult le, hanem egyéb ok miatt szakadt meg.Ebben az esetben az eljárás a következő. Ha a <br> keresőképtelenség "8"-as kóddal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Keresőképtelen köztisztviselő magánklinikai kezelése

Kérdés: Helyesen járt-e el a munkáltató, amikor egy 2011. augusztus 8-tól augusztus 28-ig keresőképtelen bírósági köztisztviselő részére nem számolt el sem betegszabadságot, sem táppénzt az augusztus 11-től augusztus 17-ig terjedő időtartamra, amikor egy olyan magánklinikán állt kezelés alatt, amellyel az OEP-nek nincs szerződése? A keresőképtelenséget a háziorvos igazolta, és a dolgozónak ebben az évben ez volt az első ilyen időszaka.
Részlet a válaszából: […]  A betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget a 102/1995.Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően kell igazolni. A háziorvos 2011.augusztus 8-tól 2011. augusztus 28-ig igazolta a keresőképtelenséget. Atovábbiakban a kifizetőhelynek nem feladata vizsgálni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Táppénz szülés után

Kérdés: Valóban igaz-e, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult biztosított a szülés után 6 hétig táppénzre lehet jogosult szülés utáni regenerálódás jogcímen? Mire hivatkozhat a munkáltató ügyintézője a keresőképtelenség igazolása során, ha a dolgozó orvosa nem ismeri ezt a szabályozást?
Részlet a válaszából: […]  A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról,és annak ellenőrzéséről a 102/1995. Korm. rendelet rendelkezik. E rendelet 1.§-ának (2) bekezdésében foglaltak értelmében a keresőképtelenség elbírálása azEb-tv. 44. §-ában felsorolt esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 8.

Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz egyharmada

Kérdés:

Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.

Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénzének egyharmadát valóban nem kell megfizetnie a munkáltatónak, az alábbiakban leírtak miatt. A Tbj-tv. 19. §-ának (5) bekezdése értelmében a foglalkoztató az 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Külföldön szülő biztosított ellátásai

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is a táppénzt, illetve jogosult lesz-e a szülés után járó ellátásokra az a március óta táppénzben részesülő várandós kismama, aki három év folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik, első gyermekét júliusra várja, és férjével április hónapban Ausztriába költözött, mert ott vállalt munkát? Van-e valamilyen bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettsége, illetve jogosult lesz-e külföldön is a teljes orvosi ellátásra, vagy fizetnie kell érte?
Részlet a válaszából: […] A pénzbeli ellátások (táppénz, terhességi-gyermekágyisegély, GYED) magyarországi jogosultságát nem érinti, ha a kérdésben említettkismama külföldre költözik, illetve ezek az ellátások továbbra is a magyarországibiztosítási jogviszony alapján illetik meg az édesanyát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.