Szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók SZÉP-kártya-juttatása

Kérdés: Adhat a 100 százalékban állami tulajdonban lévő kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző munkáltató a cafeteriaszabályzatban meghatározott éves bruttó 200.000 forint/fő összegű SZÉP-kártya-juttatáson felül további 200.000 forint/fő összeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalói részére abban az esetben, ha ezzel átlépik a Keny-tv. 11. §-ában meghatározott kereseti korlátot? A munkáltatónál érvényben lévő cafeteriaszabályzat szerint a választható juttatások összege minden munkavállaló esetében bruttó 200.000 forint, amely a munkáltató közterheit is tartalmazza, és ebben az évben kizárólag SZÉP-kártya választható.
Részlet az állásfoglalásából: […] A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a korhatár előtti ellátás vagy szolgálati járandóság szüneteltetésére, bizonyos esetekben visszafizetésére kötelezett akkor, ha biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. október 11.

Szolgálati járandóságban részesülő őstermelő

Kérdés: Beleszámít a minimálbér tizennyolcszoros összegébe az őstermelői bevétel egy szolgálati járandóságban részesülő mezőgazdasági őstermelő esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Keny-tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő társadalombiztosítási járulék alapja meghaladja a tárgyév első...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 26.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rokkantsági ellátásban részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, így biztosítási és járulékfizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint kell elbírálni. Munkabérét ennek megfelelően az szja-n túl terheli a 18,5 százalékos társadalombiztosítási...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. május 16.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés: Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
Részlet az állásfoglalásából: […] Lássuk először a kereseti korlátot.A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében: ha a korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, és az általa fizetendő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. április 11.

Öregségi nyugdíjban részesülő polgármester kereseti korlátja

Kérdés: Van valamilyen korlát egy társadalmi megbízatású polgármester részére választott tisztségviselőként kifizetett díjazásra vonatkozóan abban az esetben, ha öregségi nyugdíjban részesül?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az öregségi nyugdíj mellett – szemben a korhatár előtti ellátással vagy szolgálati járandósággal – korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni. Tehát bármilyen összegű díjazásban is részesül, az nem jár biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel, illetve...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. március 28.

Táncművészeti életjáradékban részesülő munkavállaló

Kérdés: Nyugdíjasnak minősül az a munkavállaló, aki táncművészeti életjáradékban részesül? Vonatkozik rá valamilyen kereseti korlát?
Részlet az állásfoglalásából: […] A táncművészeti életjáradék a 2008. évi XCIX. tv. alapján folyósított ellátás.Az említett jogszabály 43/B. szakaszának (2) bekezdése értelmében, ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik, a táncművészeti életjáradék...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. február 14.

Szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatása

Kérdés: Figyelembe kell venni a kereseti korlát számítása során a szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkájáért fizetett munkabért? Az érintett munkavállaló idén egyébként már elérte a kereseti korlátot.
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2011. évi CLXVII. tv. 11. §-ának (1) bekezdése értelmében a kereseti korlát számításánál a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó járulék-alapot képező jövedelmet kell csak figyelembe venni. Az egyszerűsített foglalkoztatás – amennyiben ez...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. november 8.

Korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló kereseti korlátja

Kérdés: Helyesen kalkulál a munkáltató és a magánszemély az alábbi esetben? Egy korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló 2022. augusztus 31-ig havi 300 ezer forint munkabért kapott, szeptember 1-jétől a munkabére havi 500 ezer forintra nőtt, amiből 400 000 forintra az ekho szerinti adózást választotta (a munkaköre megfelel a jogszabályban foglaltaknak). A munkáltató számításai szerint a 400 000 forintból 200 000 forint ellátási alapja keletkezik, így továbbra is csak havi 300 000 forint lesz a kereseti korlátja, tehát nem lépi túl a 3 600 000 forintot.
Részlet az állásfoglalásából: […] Sajnos a kérdésre nemmel kell válaszolnunk.Az Ekho-tv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében amennyiben a magánszemély munkaviszonyban folytat ekho választására jogosító tevékenységet, az ellenértéket kifizető munkáltató a tevékenység adott havi ellenértékeként...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. október 25.

Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja

Kérdés: Figyelembe kell venni a korábban felvett lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztési idő lejárta előtti visszafizetésekor a 44/2012. BM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján elengedett összeget egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki havi 300 ezer forint munkabérrel munkaviszonyban is áll?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2011. évi CLXVII. tv. 11. szakasza értelmében a szolgálati járandóságban vagy korhatár előtti ellátásban részesülő személy keresőtevékenység folytatása esetén, éves szinten legfeljebb a minimálbér 18-szorosát meg nem haladó társadalombiztosításijárulék-alapot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. szeptember 27.

Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó

Kérdés: Főállásúnak vagy kiegészítő tevékenységűnek fog minősülni egy szolgálati járandóságban részesülő személy abban az esetben, ha 2022. szeptember 1-jétől indítja el egyéni vállalkozását? Miként fog beleszámítani a kivét és az osztalék a kereseti korlátba? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha átalányadózást választ?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szolgálati járandóság nem minősül nyugellátásnak, így az ebben részesülő személy nem minősül nyugdíjasnak, tehát egyéni vállalkozóként havi minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli.Ugyanakkor a 2011. évi CLXVII. törvény 11. szakasza értelmében...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. augusztus 30.
1
2
3
4
…
25