29 talált állásfoglalás a képzési költség kifejezésre

Kérdés: Milyen közterhei vannak a munkáltató által fizetett szakképzésnek?

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni az iskolarendszerű képzés átvállalására vonatkozó jogszabályokat annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. október 4-től áll munkaviszonyban egy cégnél, 2006 őszétől egyetemi hallgató, a 2009/2010-es tanévben halasztott, 2010/2011-ben folytatta a tanulmányait, és az utolsó évre a munkáltatója tanulmányi szerződést kötött vele? Az alább idézett cikkrészletből melyik részt kell alkalmazni a munkavállalóra? "Az iskolarendszerű képzés 2011-ben felmerült költségének átvállalása esetén a munkáltató adókötelezettségét a következők szerint kell meghatározni: – Ha a képzés 2009. december 31-ét követően kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költségnek megfelelő (195 000 x 1,19 = 232 050) adóalap után az adó 16 százalék, az ezt meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az egészségügyi hozzájárulás pedig 27 százalék. – Ha a képzés 2009. február 1.-december 31. között kezdődött, 2011-ben a 78 000 x 2,5 = 195 000 forint összeghatárig átvállalt költséget a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék. – Ha a képzés 2006. január 1.-2009. január 31. között kezdődött, 2011-ben a 400 ezer forint összeghatárig átvállalt költséget kell adóalapba nem számító tételként figyelembe venni, a meghaladó rész 1,19-szerese után az adó 16 százalék, az eho 27 százalék."

Kérdés: 2011-ben mit kell fizetni a dolgozónak a 2009-ben elkezdett képzésének átvállalt díja után?

Kérdés: Milyen fizetési kötelezettségek vonatkoznak 2010-ben a munkaadóra és a munkavállalóra a 2008. szeptember 1-jén kötött tanulmányi szerződés 300 000 forint összegű éves tandíja után? A munkavállaló iskolarendszerű képzésben vesz részt, az oktatás a munkaköréhez kötődik. Milyen fizetési kötelezettségek vonatkoztak 2009-ben a munkáltatóra és a munkavállalóra a cafeteria keretében kifizetett 257 400 forint összegű egészségpénztári hozzájárulás, illetve a cafeterián kívül kapott 300 000 forint összegű tandíjtérítés, a 104 196 forint összegű önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás és a 144 000 forint összegű melegétkezési hozzájárulás után?

Kérdés: Új tanulmányi szerződés esetén kiköthetik-e a szerződő felek, hogy amennyiben a munkavállaló a szerződésben meghatározott idő előtt felmondja a munkaviszonyát, akkor a szerződésben meghatározott költségek elszámolása a kártérítésre vonatkozó szabályok alapján történik?

Kérdés: Milyen közterheket kell vonni, illetve hogyan kell teljesíteni az adófizetési kötelezettséget a munkavállaló részére megtérített 300 ezer forint összegű iskolarendszerű képzés költségei után?

Kérdés: Cégünknél cafeteria-rendszer működik. Változott-e és hogyan a cafeteriában lévő juttatások köre? Módosítani kell-e a cafeteria-szabályzatot?

Kérdés: Elszámolhatja-e költségként egy társaság a tagja egyetemi költségeit, feltételezve azt, hogy az iskola elvégzése után a cégben fogja kamatoztatni a tudását? A tag, aki jelenleg nem kötelezett személyes közreműködésre, és egyéb jogviszonyban sem tevékenykedik a társaságnál, felsőoktatású intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, ezenkívül költségtérítéses formában egy másik egyetemen is tanul. Mindkét iskolában olyan tanulmányokat folytat, ami a társaság tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódik. Kell-e, vagy érdemes-e valamilyen szerződést kötni a taggal? Terheli-e adófizetési kötelezettség a társaságot, ha a cég nevére szóló számla alapján elszámolja a tanulmányi költségeket?

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?

Kérdés: Milyen juttatások vonhatók be a cafeteria-rendszerbe, és milyen nyilvántartást kell vezetni a rendszerről?