3267 talált cikk a jövedelem kifejezésre

Kérdés: Megtudható valamilyen módon a társadalombiztosítási szervtől a nyugdíjazás pontos dátuma annak a középiskolai tanárnak az esetében, aki számításai szerint 2024. május 7-én szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági időt, de nem biztos az időpontban? Az adategyeztetési eljárás során ezt az időpontot nem közölte a nyugdíjbiztosítási szerv. Dolgozhat tovább a nyugdíjazás után úgy, hogy megkapja az illetményét és a nyugellátását is? Amennyiben igen, akkor meg kell szüntetnie a közalkalmazotti (2024. január 1-jétől köznevelési) jogviszonyát a nyugdíjba vonulásra tekintettel, vagy folyamatosan megmaradhat a jogviszonya? Megköthető előre a munkáltatóval a megállapodás, hogy a nyugdíjazása miatti jogviszony megszűnése napját követő nappal folyamatosan dolgozik majd tovább? Mi lesz a nyugdíj számításának alapja ebben az esetben?

Kérdés: Az Eb-tv. arról rendelkezik, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni. A köznevelésben foglalkoztatottak jogviszonyát érintő változás miként befolyásolja a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások összegét?

Kérdés: Be kell jelenteni a NAV-hoz egy Magyarországon működő kft. 2 fő európai uniós állampolgár ügyvezetőjét abban az esetben, ha az egyik (60 százalékos tulajdonos) nyugdíjas, a másik (40 százalék tulajdonrésszel rendelkező) tulajdonos pedig nem rendelkezik sem külföldön, sem Magyarországon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal? Az ügyvezetők nem vesznek fel jövedelmet a tevékenységükért. Végezhet munkát megbízási szerződés keretében a 40 százalékos tulajdonos abban az esetben, ha a díjazása nem éri el a minimálbér 30 százalékát?

Kérdés: Valóban szociálishozzájárulásiadó-alapot képez szeptembertől a német állampolgárságú ügyvezető részére adott cafeteriajuttatás? Hol található az erre vonatkozó jogszabály?

Kérdés: Lehetséges, hogy egy betéti társaság háztartási munka keretében alkalmazzon valakit céges rendezvényen, vagy ez csak magánszemélyek között megengedett, és így az alkalmazó például csak a bt. ügyvezetője lehet?

Kérdés: A szolgálati járandóságban részesülő személyre vonatkozó kereseti korlát számításánál miként kell figyelembe venni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet? Statisztáról van szó, napi 25 ezer forintos jövedelemmel. A 25 ezer forintos jövedelemmel vagy a nyugdíjalapként figyelembe veendő napi 6496 forinttal kell számolni?

Kérdés: Adhat a 100 százalékban állami tulajdonban lévő kereskedelmi szolgáltató tevékenységet végző munkáltató a cafeteriaszabályzatban meghatározott éves bruttó 200.000 forint/fő összegű SZÉP-kártya-juttatáson felül további 200.000 forint/fő összeget a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalói részére abban az esetben, ha ezzel átlépik a Keny-tv. 11. §-ában meghatározott kereseti korlátot? A munkáltatónál érvényben lévő cafeteriaszabályzat szerint a választható juttatások összege minden munkavállaló esetében bruttó 200.000 forint, amely a munkáltató közterheit is tartalmazza, és ebben az évben kizárólag SZÉP-kártya választható.

Kérdés: Folyamatosnak tekinthető a biztosítási jogviszonya a 2021. november 1-jétől 2023. november 1-jéig folyósított GYES-re tekintettel annak a munkavállalónak, aki 2023. április 18-tól áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, előtte pedig 2022. május 3-tól 2022. december 19-ig és 2023. január 24-től 2023. február 20-ig dolgozott munkaviszonyban két másik munkáltatónál? A munkavállaló 2023. augusztus 21-től keresőképtelen, ami előreláthatóan hosszabb ideig fog tartani. Jogfenntartó időnek számít ebben az esetben a GYES annak ellenére, hogy az egyes jogviszonyok között voltak 30 napnál hosszabb megszakítások?

Kérdés: Milyen összegig köteles helytállni a munkáltató abban az esetben, ha csak részlegesen teljesítette a munkabérletiltásra vonatkozó kötelezettségét? A városi bíróság a felek megállapodása alapján előre esedékesen minden hónap 10. napjáig fix összegben 20 ezer forint gyermektartásdíj megfizetéséről rendelkezett, és ezenfelül arról, hogy minden kifizetéskor a további munkabér jellegű juttatás (prémium, jutalom, jutalék) húsz százalékát a munkáltató a kifizetésre rendelt munkabérből levonja, és a tartásra jogosult részére utalás útján teljesíti. A munkáltató több ízben kizárólag a fix összegű tartási kötelezettség letiltása érdekében intézkedett, és a további bérelemekből a százalékos levonást nem teljesítette.

Kérdés: Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?