Egyszerűsített foglalkoztatott ellátásai

Kérdés: Megfizetik a társadalombiztosítási járulékokat az után a munkavállaló után, akit napi bejelentéssel foglalkoztatnak, vagy egészségügyi ellátása érdekében saját maga után kell fizetnie a társadalombiztosítási közterheket?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség van az egészségügyi szolgáltatás járulékfizetési kötelezettségének hatálya alá történő be-, illetve kijelentkezésre, a jogviszony visszamenőleges hatályú, utólagos és meghatározott időtartamra szóló bejelentésére, illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Munkaviszony megszüntetése GYES, GYET ideje alatt

Kérdés: Köteles meghosszabbítani a fizetés nélküli szabadság időtartamát a gyermek 10 éves koráig a munkáltató abban az esetben, ha a munkavállaló eredetileg csak a gyermek 3 éves koráig igényelte a GYES-t és a fizetés nélküli szabadságot, de időközben kiderült, hogy a gyermek szívbetegsége miatt 10 éves koráig GYES-en maradna? Megszüntetheti a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát ebben az esetben? Hogyan kell eljárni akkor, ha ugyanez az édesanya, aki három kiskorú gyermeket nevel, nem GYES-t, hanem gyermeknevelési támogatást igényel?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságot, ezért ebben az időszakban a munkavállaló már felmondási tilalom alatt sem áll, azaz az Mt. általános szabályai szerint a jogviszonya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Külföldi állampolgár mezőgazdasági tevékenysége

Kérdés: Őstermelőként vagy mezőgazdasági egyéni vállalkozóként végezhet mezőgazdasági vállalkozói tevékenységet, illetve vásárolhat Magyarországon termőföldet egy osztrák állampolgár, aki regisztrációs igazolással (tartózkodási engedély) rendelkezik Magyarországon, bejelentett lakhelye is Magyarországon van, mezőgazdasági végzettséggel rendelkezik, amely alapján földművesként kérni fogja a nyilvántartásba vételét az illetékes földhivatalnál, és mezőgazdasági tevékenységet kíván folytatni?
Őstermelőként vagy egyéni vállalkozóként kell járulékot fizetnie, illetve előfeltétele a járulékfizetés a tevékenységek folytatásának? Az érintett osztrák állampolgár Magyarországon két kft.-nél is munkaviszonyban áll, és a NEAK Nemzetközi Kapcsolatok és Jogviszony Nyilvántartási Főosztály által megküldött igazolás szerint 2018. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig a társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesítésre került Magyarországon.
Részlet a válaszából: […] ...érvényesítéséhez azonban nem a NEAK igazolása, hanem az osztrák biztosító által kiállított A1-es igazolás szükséges. Az őstermelői jogviszonyban való biztosítását egyébként a magyar munkaviszonyban fennálló biztosítás is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Többes jogviszonyú őstermelő

Kérdés: Helyesen gondolja egy tevékenységét 2019. szeptember 1-jén kezdő mezőgazdasági őstermelő, hogy nem kell majd negyedéves bevallást benyújtania arra való tekintettel, hogy főállású kisadózó egyéni vállalkozóként megfizeti a havi 50 ezer forintos tételes adót? Az érintett korábban nappali tagozatos egyetemi hallgató volt, de családi okok miatt szeptember 16-án megszűnt a hallgatói jogviszonya, így már szeptember hónapra is a főfoglalkozású vállalkozókra előírt 50 ezer forintos tételes adót fizette.
Részlet a válaszából: […] ...hogy nem terjed ki a biztosítás arra a mezőgazdasági őstermelőre – és így e jogviszonya alapján természetesen járulékfizetési kötelezettség sem terheli –, aki bármilyen más jogviszonyban [kivéve a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozás GYET mellett

Kérdés: Elindíthatja egyéni vállalkozói tevékenységét az ellátása veszélyeztetése nélkül egy 4 gyermekes, gyermeknevelési támogatásban részesülő főállású édesanya? Ha igen, akkor munkaviszonyban álló egyéni vállalkozónak minősül majd, tekintettel arra, hogy főállású anyaként egészségbiztosítási szolgáltatásokra és szolgálati időre is jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...ha egyébként nincs munkaviszonya. Ellenben – és valószínűleg ez lehet az esetleges félreértés oka – a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló személy a Tbj-tv. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján munkaviszonyban álló dolgozóként biztosított.Tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
Kapcsolódó címke:

Keresőtevékenység GYED alatt

Kérdés: Eleget tesz-e a keresőtevékenységre vonatkozó feltételnek az az édesanya, aki a GYED tartama alatt bölcsődébe adja kisgyermekét, de nem a főállású munkahelyére megy vissza, hanem önálló vállalkozásba kezd?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazásában [Eb-tv. R. 1. § (1) bekezdés p) pontja] keresőtevékenységnek a Tbj-tv. 5. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység minősül.Tehát az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
Kapcsolódó címke:

Iskolarendszerű képzés díja

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak abban az esetben, ha az iskolarendszerű OKJ-s képzésben részt vevő dolgozó tandíját a munkáltató fizeti a részére kiállított számla alapján? A számla tényleges vagy felbruttósított összege tekintendő jövedelemnek ebben az esetben? Milyen jogcímen számfejthető ez a kifizetés a dolgozó részére?
Részlet a válaszából: […] ...minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, vagy egyébként az e tevékenysége alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel megszerez.Az iskolarendszerű képzés munkáltató által vállalt költsége a munkavállaló részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.

Letiltás közfoglalkoztatott részére juttatott egyszeri támogatásból

Kérdés: Jogszerűen érvényesíti a munkáltató a végrehajtó részére a munkabérletiltást a közfoglalkoztatott részére juttatott egyszeri támogatásból, illetve létezik-e valamilyen kivételszabály, amely szerint a közfoglalkoztatottak támogatása mentes a végrehajtás alól?
Részlet a válaszából: […] ...§-a a 170/2011. Korm. rendeletet a 2/D. §-sal egészítette ki. A kiegészítést követően a 2019. augusztus 1-jén közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személyt/személyeket az őt/őket megillető közfoglalkoztatási béren, garantált közfoglalkoztatási béren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 15.
Kapcsolódó címke:

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] ...éves adóbevallásban.A 883/2004/EK rendelet a biztosítási kötelezettség elbírálása szempontjából pontosan meghatározza, hogy egy adott jogviszonyra a szociális biztonság szempontjából mely tagállam joghatósága vonatkozik, azaz a biztosítási jogviszonyt, a járulék-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Nemzetközi szervezet munkavállalójának közterhei

Kérdés: Megilleti a munkabért terhelő egyéni járulékok, az adóelőleg, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás megfizetése alóli mentesség a munkáltatót, illetve a munkavállalót a Globális Zöld Növekedési Intézet (továbbiakban GGGI) magyarországi irodájában teljes munkaidős munkaviszonyban foglalkoztatott, magyarországi bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgár munkavállaló esetében a 2016. évi VII. tv. 9. cikke (1) bekezdésének (b) pontjára tekintettel? Ha nem illeti meg a feleket a mentesség, akkor milyen adókat és járulékokat kell megfizetnie a munkáltatónak és a munkavállalónak? Hogyan változik az eset megítélése akkor, ha a munkaszerződés alapján a GGGI mint Magyarországon bejegyzésre nem kötelezett, de adószámmal rendelkező külföldi szervezet arra kötelezi a munkavállalóját, hogy amennyiben Magyarországon a munkavállalót vagy a munkáltatót bármilyen adó- vagy járulékfizetési kötelezettség terhel, azt a munkavállalónak kell bevallania és megfizetnie az adóhivatal felé a munkáltató helyett?
Részlet a válaszából: […] ...említett magyar alkalmazottak társadalombiztosítási ellátásban részesülnek, akkor a magyar jogszabályok szerint nem biztosítottak (egyéb jogviszonyban sem terjed ki rájuk a biztosítás), és velük kapcsolatban nem merül fel járulékfizetési kötelezettség.Ez a megoldás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.
1
118
119
120
427