1191 talált cikk a járulékalap kifejezésre

Kérdés: Milyen járulék- és adófizetési kötelezettsége keletkezik a volt munkavállalónak a munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt beadott bírósági keresetlevélben kért felmondási időre járó távolléti díj, a felmondás esetére járó végkielégítés, valamint a kifizetés napjáig elszámolt késedelmi kamat esetleges megítélése esetén? Szerepeltetni kell ezeket a kifizetéseket a ’08-as bevalláson?

Kérdés: Meg lehet vásárolni a rokkantsági ellátáshoz hiányzó biztosítási időt?

Kérdés: Nyugdíjalapnak fog számítani a heti 36 órát meghaladó foglalkoztatással járó munkaviszonnyal rendelkező, átalányadózó egyéni vállalkozó jövedelme abban az esetben, ha a kiállított számlái éves összege körülbelül a személyijövedelemadó-mentes összegnek felel meg? Amennyiben nem, akkor milyen adózási formát érdemes választania annak érdekében, hogy magasabb legyen a nyugdíjalapja, tekintettel arra, hogy a munkaviszonyában csak a garantált bérminimumnak megfelelő összeggel van bejelentve?

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül a kültag által végzett tervezési és tanácsadói tevékenység a betéti társaságban abban az esetben, ha az ügyvezetést a nyugdíjas beltag – aki egyébként a kültag felesége – látja el? A kültag szolgálati járandóságban részesül, és korábban kisadózó egyéni vállalkozóként látta el a tevékenységet, de 2024. október hónaptól cégek számára is fog számlát adni, kisadózásra már nem lesz jogosult, ezért alapította a házaspár a bt.-t. Hogyan alakul a kültag jogviszonya abban az esetben, ha nem vesz ki semmilyen jövedelmet a társaságból?

Kérdés: Hogyan kell eljárnia egy kisvállalati adó hatálya alá tartozó cégnek abban az esetben, ha egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztat munkavállalókat 2024. október és november hónapban, tekintettel arra, hogy 2024. január 1-jétől az Efo-tv. 8. §-ának (2a) bekezdése értelmében az egyszerűsített foglalkoztatottak utáni közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, a kivaalanyok azonban mentesülnek a szociális hozzájárulási adó fizetése alól? Meg kell növelnie a kivaalapot a foglalkoztatónak az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott dolgozók részére kifizetett munkabér összegével?

Kérdés: Munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlásnál hogyan kell megállapítani a megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személyek részére járó táppénzt? Folyamatos és átvihető lehet a megbízási jogviszony, vagy meg kell szüntetni és új megbízási szerződést kell kötni immár a jogutódnál? Táppénzre jogosultság és a táppénz összege szempontjából nem mindegy, hogy mi minősül a jogviszony kezdőnapjának. Mikor jár el helyesen a munkáltató?

Kérdés: Hogyan alakul a 2024. június 30-ig főfoglalkozású munkaviszonya mellett munkát végző átalányadózó egyéni vállalkozó III. negyedévi bevallása abban az esetben, ha a bevétele az első negyedévben 600.000 forint, a II. negyedévben pedig 1.050.000 forint volt, júniusban nem volt bevétele, júliusban 1.700.000 forintot kapott, augusztusban pedig nem volt bevétel, és nem is várható? A vállalkozó munkaviszonya 2024. június 30-án megszűnt, szeptember 7-től nyugdíjas lesz, és szeptember második felétől az év hátralévő részében viszonylag magas bevételekre számít. Az átalányadózó vállalkozó 40 százalékos költséghányadot alkalmaz.

Kérdés: Milyen esetben kell a Tbj-tv. 27. §-a (2) bekezdésének ba) alpontja, illetve mely esetben a bb) alpontja figyelembevételével meghatározni a kiküldött munkavállalók járulékalapját?

Kérdés: Hogyan alakul a munkavállaló társadalombiztosításijárulék-, illetve a munkáltató szociális-hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége visszamenőleges hóközi öregségi nyugdíjazás esetén? Szükséges egy arányosítás a hóközi nyugdíjazást érintő adott havi munkabérre vonatkozóan abban az esetben, ha a jogviszony nem szűnik meg, a munkavállaló folyamatosan dolgozik? Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a munkáltató olyan juttatásokat fizet ki a munkavállaló részére (pl. napidíj, túlóra, jutalom), amely azt az időszakot érinti, amikor még nem minősült nyugdíjasnak?

Kérdés: Hogyan kell elbírálnia a kifizetőhelynek a szünidőben egy hónapos határozott idejű, napi hatórás munkaszerződéssel foglalkoztatott nappali tagozatos középiskolai diák baleseti táppénz iránti igényét abban az esetben, ha a belépését követő második napon üzemi balesetet szenvedett, amelyből eredően előreláthatóan hosszabb ideig keresőképtelen lesz? A tanuló 17 éves. Jogosult lesz az ellátásra, és ha igen, akkor mennyi időre? Jogosult lesz táppénzre egy nappali tagozatos egyetemi hallgató, akit 2024. június 16-tól 2024. augusztus 15-ig tartó megbízási szerződéssel alkalmazott a foglalkoztató havi 280.000 forint megbízási díjért, és július 10-től keresőképtelen lett? A megbízott 2024. június 16-tól június 30-ig 140.000 forint megbízási díjat kapott, illetve a július 1-jétől 9-ig tartó időszakra a havi megbízási díj arányos részét is kifizették a számára. Esetleges keresőképtelenség esetén hogyan kell eljárnia a foglalkoztatónak abban az esetben, ha iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztat egy fő diákot?