1191 talált cikk a járulékalap kifejezésre

Kérdés: Figyelembe vehető az egészségbiztosítási pénzbeli ellátás megállapítása során a számítási időszakot meghaladóan teljesített díjazás egy közalkalmazott jogállású munkavállaló esetében, aki a teljesítésigazolását követően a számítási időszakot meghaladóan részesült jövedelemkifizetésben? Módosítható a 08 jelű bevallás az eljárás során a kedvezőbb összegű csecsemőgondozási díj folyósítása érdekében? A dolgozó a számára elrendelt egyszeri többletfeladatot munkaköre ellátásával párhuzamosan, külön díjazás ellenében határidőben elvégezte. A dolgozó már több mint 10 éve áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában.

Kérdés: Lehetséges, hogy a biztosított mezőgazdasági őstermelő, akinek tavaly támogatással együtt 4,5 milliós bevétele volt, az szja-bevallásában 0 forintos szociálishozzájárulásiadó-bevallási és -fizetési kötelezettséget hozzon ki?

Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.

Kérdés: Milyen gazdaságvédelmi intézkedéseket hozott a kormány a veszélyhelyzetre tekintettel annak érdekében, hogy a kisvállalkozások nehéz helyzetét segítse?

Kérdés: A táppénzalap minimálisra csökkenésén túl jár valamilyen hátránnyal a dolgozók számára, ha egy kft. – közös megegyezéssel – heti 2 órára csökkentette dolgozói munkaidejét, és ezzel arányosan huszadára a munkabérét is?

Kérdés: Foglalkoztathatja havonta néhány napban egyszerűsített foglalkoztatás keretében egy kft. a munkaviszonyban álló alkalmazottját, aki jelenleg szülési szabadságon van, és CSED-ben részesül, anélkül hogy elveszítse az ellátásra való jogosultságát? Amennyiben ez az eljárás nem megoldható, van valamilyen egyéb lehetőség, tekintettel arra, hogy a munkáltatónak nagy szüksége lenne a dolgozó munkájára?

Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra egy kft. tulajdonos-ügyvezetője abban az esetben, ha a cégben főfoglalkozású tagi jogviszonyban van bejelentve, a bevallásokat minden hónapban határidőre megküldték, de a közterhek megfizetése átmeneti likviditási problémák miatt már hónapok óta késik? Az ügyvezető egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezik. Hogyan tudná rendezni a társaság a jövedelmekkel kapcsolatos közterhek befizetését, ha a bankszámláján jelenleg inkasszó van, és az egyéb közteherszámláin (áfa, tao) is magas összegű a tartozás, amelyeket még néhány hónapig biztosan nem tud megfizetni? Rendeződhetne az érintett biztosítási jogviszonya, ha elindítaná a már régóta tervezett egyéni vállalkozását, és a továbbiakban főfoglalkozású egyéni vállalkozóként fizetné meg a minimális közterheket?

Kérdés: Van valamilyen lehetőség arra, hogy egy társas vállalkozó a minimálbérnél jóval magasabb összeg, pl. 400 ezer forint után fizesse meg a nyugdíjjárulékot, miközben az egészségbiztosítási járulék megfizetése csak a minimális összeg, azaz a minimálbér 150 százaléka után történik? Amennyiben lehetséges ez a megoldás, akkor hogyan alakul a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? Az érintett vállalkozó nem részesül tagi jövedelemben, így jelenleg a cég előlegezi meg számára a minimális járulékokat.

Kérdés: A napi vagy a havi elszámolás a helyes egy megbízási jogviszonyban foglalkoztatott személy biztosítási kötelezettségének elbírálása során, ha egy társaság éves megbízási szerződés alapján foglalkoztat egy magánszemélyt, a díj elszámolása pedig havi szinten történik általában 20 és 40 ezer forint közötti összegben a teljesített alkalmak (általában 2-4) függvényében? Amennyiben a biztosítást a teljesített napok alapján kell elbírálni, a kötelezettség általában fennáll, havi szinten viszont alatta marad a minimálbér 30 százalékának.

Kérdés: Milyen jogszabályi hely alapján és milyen közterheket kell megfizetni a jelenleg érvényben lévő tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulók után, akikre vonatkozóan 2020. január 1-jétől sem a Tbj-tv., sem a Szakhoz-tv. nem tartalmaz előírásokat? Az iskola tájékoztatása szerint a már megkezdett tanulószerződések érvényben maradnak, a jogszabályok viszont csak a szakképzési munkaszerződésre vonatkozó szabályokat tartalmazzák.