Találati lista:
131. cikk / 1191 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
132. cikk / 1191 Részmunkaidőben, behívás alapján foglalkoztatott munkavállaló járulékalapja
Kérdés: Mi lesz a havi járulékalapja egy részmunkaidőben, behívás alapján foglalkoztatott munkavállalónak abban az esetben, ha egy hónapban összesen csak 12 órát dolgozik, és ez alapján 36.000 forintos munkabérben részesül?
133. cikk / 1191 Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló foglalkoztatása
Kérdés: Milyen díjazás adható egy C2-es kategóriába sorolt, 50 százalékos egészségügyi állapotú, rokkantsági ellátásban részesülő személy részére, akit egy kft. részmunkaidőben szeretne foglalkoztatni? Milyen minimális, illetve maximális mértékű munkaidőt érdemes számára megállapítani, ami a nyugdíj megállapítása, illetve a részére jelenleg folyósított ellátás szempontjából is a legoptimálisabb? Milyen közteherfizetést kell teljesíteni vele kapcsolatban?
134. cikk / 1191 Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye
Kérdés: Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.
135. cikk / 1191 Választott tisztségviselő biztosítási kötelezettsége
Kérdés: Biztosítási kötelezettséget keletkeztet egy választott tisztségviselő havi 70.000 forint összegű rendszeres tiszteletdíja a 31 napos hónapokon, tekintettel arra, hogy ilyenkor az egy napra jutó összeg (70.000/31 = 2258 forint) nem éri el a minimálbér 30 százalékának harmincadrészét, azaz a 2320 forintot?
136. cikk / 1191 CSED-ben részesülő átalányadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha 2023 májusától CSED-et igényel, de a folyósítás alatt korábbi tevékenységéből származó bevételt realizál? Érinti ez a CSED-jogosultságát? A CSED idejével arányosan csökken az adómentes bevétel összege? Van mód arra, hogy a tevékenység folyamatosságát alkalmazott révén fenntartsa?
137. cikk / 1191 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Kérdés: Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?
138. cikk / 1191 Családi járulékkedvezmény a szakképzési munkadíjból
Kérdés: Saját munkavállalóval kötött szakképzési szerződés alapján a dolgozó 84.000 forint szakképzési munkadíjat és 200.000 forint munkabért kap. Élhet a munkavállaló a családi járulékkedvezménnyel a 84.000 forintos adómentes, de járulékköteles bérrész után?
139. cikk / 1191 Szociális szövetkezet ügyvezetője
Kérdés: Van elvárt járulékfizetés abban az esetben, ha egy szociális szövetkezet ügyvezetői feladatokat ellátó tagja munkaviszony keretében közreműködött a szövetkezet tevékenységében is, de ez a munkaviszony megszűnt, és a 'T1041-es nyomtatványon kijelentésre került? Az ügyvezetői teendők ellátásáért jövedelemkifizetésre nem kerül sor.
140. cikk / 1191 Kiküldött munkavállaló táppénzének alapja
Kérdés: A KSH által közzétett előző év július havi nemzetgazdasági bruttó átlagkereset (2023-ban 499.952 forint) lesz az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások alapja azoknak a tartós kiküldetésben foglalkoztatott munkavállalóknak az esetében, akik után ez összeg alapján fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot a munkáltató?
