1345 cikk rendezése:
141. cikk / 1345 Átalányadózó bevételi értékhatárának átlépése
Kérdés: Módosítania kell a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-bevallást abban az esetben, ha egy átalányadózó egyéni vállalkozó július hónapban túllépte a bevételi értékhatárt, és ezért visszamenőleg az általános szabályok szerint kell adóznia?
142. cikk / 1345 Baleset megítélése
Kérdés: Ugyanolyan felelősséggel tartozik a munkáltató a munkavállalóit ért balesetekért a munkahelyi csapatépítő tréningen, mint a munkaidőben történő munkavégzés során?
143. cikk / 1345 Szabadság megszakítása
Kérdés: Visszahívhatja a munkáltató jogszerűen dolgozni a munkavállalóját a szabadság alatt abban az esetben, ha van egy sürgős munka, amihez elengedhetetlen a munkavállaló közreműködése?
144. cikk / 1345 Nyugdíj összegének emelése
Kérdés: Van valamilyen lehetőség az öregségi nyugdíj összegének növelésére, ha az egyedülálló nyugdíjas személynek nincsenek gyermekei, illetve rokonai, és nem tud megélni a jelenlegi ellátásából?
145. cikk / 1345 Bevallás egyéni vállalkozó státuszának változása esetén
Kérdés: Hogyan kell kitölteni a 2358-as bevallást az alábbi esetben? Egy átalányadózó egyéni vállalkozó az időszak során státuszában bekövetkezett változás miatt egyszerűsített bevallás benyújtására nem jogosult. A vállalkozó 2023 januárjában főállású, 2023. február 1. és 2023. május 31. között heti 36 órát elérő foglalkoztatás mellett folytatta a tevékenységét, majd 2023. június 1-jétől kezdődően ismét főállású. 2023. első negyedévében átalányadós bevétele nem volt, így január hónapra (főállású státuszára tekintettel) minimumjárulék-fizetési kötelezettsége keletkezett, február és március hónapokra nem volt járulékfizetési kötelezettsége. 2023. második negyedévében, áprilisban nem volt bevétele, így erre a hónapra vonatkozóan járulékfizetési kötelezettsége nem keletkezik. Májusban realizált először bevételt, az ebből származó jövedelme meghaladta az adómentes értékhatárt. Bevallásában május hónapra vonatkozóan a jövedelmének adómentes értékhatárt meghaladó része kerül beállításra járulékalapként. Júniusban – már ismét főállásúként – további nagy összegű bevételt realizált, jövedelme a minimumjárulék-alapot jelentősen meghaladja. Hogyan kell megállapítani a június havi járulékalapot, illetve helyesen történt a korábbi időszak járulékalapjainak megállapítása?
146. cikk / 1345 Két ellátás ugyanazon gyermek jogán
Kérdés: Jogosult lehet gyermekápolási táppénzre az édesanya a 2022. március 30-án született gyermeke 2023. június 27-től július 12-ig tartó kórházi ápolására tekintettel, abban az esetben, ha a CSED lejártát követően visszatért dolgozni, a gyermek után járó GYED-et pedig a gyermek édesapja veszi igénybe? Az édesanya 2022. november 21-től 2023. április 28-ig keresőképtelenségére táppénzben részesült, a gyermek ápolásának ideje alatt pedig a kórházban tartózkodott.
147. cikk / 1345 Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére
Kérdés: Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
148. cikk / 1345 Családi pótlék érettségi vizsgát tett gyermek után
Kérdés: Kaphatja továbbra is a családi pótlékot a szülő az érettségi vizsgát tett gyermeke után, aki szeptembertől továbbtanul?
149. cikk / 1345 Két gyermek után egyidejűleg járó ellátások
Kérdés: Jogosult lehet CSED-re a második gyermek születése napjától az édesanya abban az esetben, ha a nagyobb gyermek után az apa vette igénybe a GYED-et a gyermek kétéves koráig? A dolgozó 2020. október 19-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, első gyermeke 2021. szeptember 28-án született, CSED-re nem volt jogosult, mivel nem rendelkezett a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási idővel, ezért a szülés napjától táppénzben részesült, majd 2022. január 1-jén munkába állt. Tekintettel arra, hogy a dolgozó nem volt jogosult GYED-re sem, ezért az ellátást az apa vette igénybe a gyermek kétéves koráig. A dolgozónak 2023. május 24-én megszületett a második gyermeke, a szülés előtt 2023. február 13-tól veszélyeztetett várandósság címén táppénzben részesült, a szülés napjától CSED-et igényelt. Befolyásolja valamilyen módon a jogosultságot, hogy az apa az első gyermekkel még GYED-en van?
150. cikk / 1345 Kedvezményszabály alkalmazása táppénz megállapítása során
Kérdés: Az Eb-tv. 48. §-ának (5) bekezdése szerinti kedvezményszabály értelmében, ha a biztosított az irányadó időszakban azért nem rendelkezik 180 napi jövedelemmel, mert legalább 180 napig az egészségbiztosítás egy másik pénzellátásában részesült, akkor a jelenlegi táppénz összegét az utolsóként megállapított ellátás alapján kell megállapítani, ha annak összege az eredetileg kiszámolt összegnél kedvezőbb. Helyesen értelmezi a kifizetőhely, hogy az utolsóként megállapított ellátásként csak olyan ellátást lehet figyelembe venni, ami az irányadó időszakban lett megállapítva?
