Adatvédelmi előírások a könyvelő, bérszámfejtő cégeknél

Kérdés: Milyen módon érinti a GDPR bevezetése a könyveléssel, bérszámfejtéssel foglalkozó vállalkozásokat? Milyen intézkedéseket kell megtenniük ezeknek a cégeknek annak érdekében, hogy megfeleljenek az adatvédelmi előírásoknak?
Részlet a válaszából: […] A 2018. május 25-től alkalmazandó GDPR minden olyan vállalkozás életében komoly változásokat jelent, amely személyes adatokat kezel.Személyes adatnak minősül valamennyi információ, amely természetes személyre vonatkozik, és amely alapján közvetlenül vagy több adat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 12.

Pedagógusok részmunkaidős foglalkoztatása

Kérdés: Részmunkaidős munkaidőnek minősül annak a pedagógusnak a heti 16,5 órás foglalkoztatása, akinek heti 2,3 óra szakszervezeti munkaidő-kedvezmény is jár? A pedagógusok nevelés-oktatással lekötött átlagos munkaideje 22-26 óra. Mennyi az a minimális munkaidő, amely után még a teljes munkaidős foglalkoztatás jár?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 92. §-ának (5) bekezdése szerint a részmunkaidő az általános napi 8 órás teljes munkaidőnél rövidebb munkaidőben való foglalkoztatást jelenti. A?jogszabály pontos szövege szerint: "A felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 28.

Külföldi anyacég által juttatott munkavállalói értékpapír

Kérdés: Az anyacégnek vagy a leányvállalatnak van bejelentési kötelezettsége a NAV-hoz abban az esetben, ha a külföldi anyacég a magyarországi leányvállalatánál dolgozó munkavállalóknak részvényt juttat? Hogyan lehet adómentesen juttatni részvényt a dolgozóknak ebben az esetben, milyen feltételeknek kell megfelelni?
Részlet a válaszából: […] Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében értékpapír szerezhető ingyenesen, kedvezményesen vagy opciós jog (vételi, jegyzési, eladási és más hasonló jog) gyakorlásával egyaránt. Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatás útján értékpapírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa

Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
Részlet a válaszából: […] Az Eho-tv 3. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás 450 ezer forintos éves felső határát többek között csökkenti az érintett által, illetve után megfizetett éves egészségügyi szolgáltatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 23.

Ellátások alapja harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a dolgozónak az esetében, aki első, 2011. július 7-én született gyermeke után TGYÁS-t, GYED-et, majd GYES-t kapott, második gyermeke 2014. május 23-án született, aki után szintén igénybe vette az ellátásokat, a GYES 2017. május 23-án lejár, 2017. május 24-étől augusztus 3-ig az elmaradt szabadságait fogja igénybe venni, harmadik gyermeke születésének várható időpontja 2017. szeptember 17., és az orvosa a fizetett szabadságának lejártát követő naptól "9"-es kóddal fogja keresőképtelen állományba venni? A munkavállaló 2007-től áll munkaviszonyban a jelenlegi munkáltatójánál, és a CSED-et a szülés napjától kívánja igénybe venni.
Részlet a válaszából: […] A táppénz alapjának kiszámítására az Eb-tv. 48. §-ában foglaltak adnak eligazítást. Az irányadó időszak a 2016. január 1-jétől 2017. május 31-ig terjedő időtartam, amelyen belül a kismamának csak 2017. május 24-től 31-ig van jövedelme, ami nincs 30 napi jövedelem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 9.

Részvényeladás

Kérdés: Kell adót fizetni az egyenes ági örökségből származó kárpótlási jegyen vásárolt Émász-részvény eladása esetén? A vásárlás és az eladás között 20 év telt el.
Részlet a válaszából: […] A részvény a személyi jövedelemadó rendszerében értékpapírnak minősül (Szja-tv. 3. § 34. pont), melynek értékesítésekor az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni (Szja-tv. 67. §).Árfolyamnyereségből származó jövedelemnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Költségvetési szervek foglalkoztatottjainak kompenzációja

Kérdés: Jelenleg milyen feltételekkel veheti igénybe a kompenzációt az a munkavállaló, aki korábban jogosult volt rá, és most ismét költségvetési szervnél dolgozik?
Részlet a válaszából: […] Az egykulcsos személyi jövedelemadót annak bevezetése óta számos adószakértői kritika érte. Sarokpontja mindig is az volt, hogy az alacsony jövedelemmel rendelkezőket hátrányos helyzetbe hozza a magasabb jövedelemmel rendelkezőkkel szemben.A fentiek ellensúlyozása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Van választási lehetősége a munkáltatónak, hogy a közalkalmazott részére a munkába járással összefüggésben a helyközi távolsági autóbuszbérlet árának 86 százalékát, vagy a 9 forint/km utazási költségtérítést fizesse meg abban az esetben, ha a 9 forintos költségtérítéssel havi 29 700 forint, a bérlet árának 86 százalékával 55 298 forint járna a dolgozónak, aki mindennap a közigazgatási határon kívülről jár munkavégzés céljából Budapestre a munkavégzési helyére? Van felső határa a helyközi autóbuszjárat havibérlet árának 86 százalékos megtérítésének?
Részlet a válaszából: […] A 39/2010. Korm. rendelet 2. §-a értelmében munkába járás:a) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Nyugdíj alapjául szolgáló kereset

Kérdés: Mi az oka annak, hogy nem számították be a nyugdíj összegébe azt a keresetet, amelyet az igénylő az 1988-tól 1994-ig fennálló mellékfoglalkozásában kapott, ami a 8 órán belüli munkaviszony része volt?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíj összegének meghatározásánál az 1997. január 1-jét megelőzően főfoglalkozással egyidejűleg mellékfoglalkozásként fennálló munkaviszonyból származó keresetet csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a főfoglalkozásban történő munkavégzés a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 9.

Adózók minősítése

Kérdés: Valóban minősíti az adózókat a NAV? Ki minősül megbízható, illetve kockázatos adózónak, és lesz-e valamilyen következménye ennek a minősítésnek a későbbiekben?
Részlet a válaszából: […] Valóban az Art. 2016. január 1-jén bevezetett új szabályai alapján az adózók minősítését az első negyedév utolsó napján fennálló adatok alapján áprilisban elvégzi a NAV, és mivel május elsejétől hatályba lép az új rendszer, a besorolásnak megfelelő státuszok is ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 10.
1
4
5
6
29