Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
Részlet a válaszából: […] ...jogosultságát - a fennálló biztosításra tekintettel - e jogviszonyában is el kell bírálni. Az ellátások összegét ebben az esetben a minimálbér figyelembevételével kell megállapítani.(Kéziratzárás: 2024. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Helyesen gondolja egy egyéni vállalkozó, hogy nem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie, tekintettel arra, hogy a heti 40 órás munka-viszonyában évi 7,2 millió forintot, azaz a minimálbér 24-szeresénél magasabb összegű munkabért keres?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó helytelenül gondolja, ugyanis a kivét után a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót ebben az esetben is meg kell fizetni.Heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyára tekintettel mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra

Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
Részlet a válaszából: […] ...az 1. § (5) bekezdésének a)-e) pontjai alá tartozó jövedelmek – e körbe tartozik az osztalék is – esetében az adóalap-maximum a minimálbér 24-szerese, azzal, hogy e felső határt csökkenti a természetes személy 1. § (1)-(3) bekezdés szerinti jövedelme.A Szocho-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 16.

Egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősített osztalékelőleg

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a cégnek abban az esetben, ha az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során 2021-re fizetett osztalékelőleget egyéb jogcímen szerzett jövedelemmé minősítette át? Az érintett tag/munkavállaló bére a minimálbér 24-szeresét meghaladta.
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettség tekintetében nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló után fizetendő szociális-hozzájárulásiadó-alap meghaladta a minimálbér 24-szeresét.A Szocho-tv. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott maximumalap ugyanis csak a jogszabály 1. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Korhatár előtti ellátásban részesülő személy jövedelemkiegészítése

Kérdés: Szüneteltetésre kerül egy korhatár előtti ellátásban részesülő személy jövedelemkiegészítése, amennyiben a keresete eléri a minimálbér 18-szorosát, ha egészségügyi szolgálati jogviszonyban is áll, így a korhatár előtti ellátásának a folyósítása szünetel, és helyette ezen a címen részesül az ellátásával megegyező díjazásban? Az érintettnek megbízási jogviszonyból is származik jövedelme.
Részlet a válaszából: […] ...az egészségügyi szolgálati jogviszony alapján szerzett és megbízási jogviszonyából származó járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 18-szorosát – ami a korhatár előtti ellátás melletti keresőtevékenységre vonatkozó kereseti korlát felső határa a 2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 9.

Szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: Figyelembe vehető egy kft.-tulajdonos osztaléka után fizetendő szociális hozzájárulási adó felső határának meghatározása során a mezőgazdasági őstermelésből származó évi 10-20 millió forint közötti bevétel? Az érintett a kft.-ben nem végez tevékenységet, átalányadózó mezőgazdasági őstermelőként pedig magasabb összegű járulékfizetést vállalt évi 3 millió forint után. Elfogadható ez az összeg csökkentő tényezőként?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében foglaltak szerint.Az őstermelői tevékenységből származó összevont adóalapba tartozó jövedelmet pedig – tekintve, hogy a minimálbér hatszorosát (azaz az éves minimálbér felét) meghaladó árbevétellel rendelkező átalányadózó őstermelőről van szó –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Kötelezett továbbra is szociális hozzá-járulási adó fizetésére az átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét, vagy ez is tekinthető úgy, mint az osztalék, és a jövedelmet nem terheli tovább a 15,5 százalékos adó?
Részlet a válaszából: […] ...minimálbér 24-szerese – mint maximum-adóalap – csak a Szocho-tv. 1. §-ának (5) bekezdésében foglalt jövedelmekre, nevezetesen– a vállalkozásból kivont jövedelemre (Szja-tv. 68. §),– az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelemre (Szja-tv. 65/A. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 5.

Partnertalálkozó

Kérdés: Milyen címen kell figyelembe venni egy kft. által a viszonteladói részére szervezett partnertalálkozón biztosított étel- és italfogyasztást, illetve a felmerült egyéb kiadásokat (bérleti díj, fellépő előadók díjazása)? A programok során a legjobb partnerek és képviselők ajándékként serlegeket, illetve okleveleket is kapnak. Reprezentációnak, üzleti ajándéknak, esetleg egyes meghatározott juttatásnak vagy csekély értékű ajándéknak számítanak ezek a juttatások? Dokumentálni kell a résztvevőket valamilyen módon? Milyen közterheket kell megfizetni a fentiekhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] ...rendezvényen a résztvevőknek adott ajándéktárgyakra fordított kiadás is. Az ajándéktárgyak egyedi értéke nem haladhatja meg a minimálbér értékének 25 százalékát. Az egyéb vendéglátás körében a rendezvényen, eseményen üzleti partnerek és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

2021. január hónapban kifizetett osztalék szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Mi a teendője a 2021. évi minimálbér megállapítása után annak a kft.-nek, amely a 2019. évi eredmény után 2021 januárjában nagy összegű osztalékot fizetett egy külföldi magánszemély részére, amelyből levonta a forrásadót és az 598 920 forint összegű szociális hozzájárulási adót? A minimálbér emelése után le kell vonni a szociálishozzájárulásiadó-különbözetet, vagy ez az összeg már a cég költsége lesz?
Részlet a válaszából: […] ...2021. év sajátos abból a szempontból, hogy a minimálbér-tárgyalások 2020. évben nem vezettek eredményre, ezért a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum 2021. évi megállapításával kapcsolatban a 731/2020. Korm. rendelet eltérő szabályokat állapított meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.

Kompenzáció

Kérdés: Ki jogosult a költségvetési szervek és a bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2021. évben járó kompenzációjára?
Részlet a válaszából: […] ...végző szervezet legfeljebb nulla összegig csökkenti a 337/2010. Korm. rendelet, valamint a 298/2011. Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott illetményemelés 94%-ának 100 forintra kerekített összegével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 23.
1
2
3
11